Diaszpóra 2023 – Határtalan közösségek címmel a Pécsi Tudományegyetem Diaszpóra Projekt Hálózata és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága háromnapos nemzetközi és diszciplína közi tudományos konferenciát rendezett az MTA PAB pécsi székházában 2023. május 4-6. között.
A PTE Diaszpóra Projekt Hálózata (link: Diaszpóra Projekt Hálózat) a Kárpát medencei határon túli magyarságot, valamint a világszerte létező magyar diaszpóra közösségeket (jelenleg 106 ország, több mint 1900 partnerszervezet és egyéni kapcsolat) öleli fel s erősíti a kötődéseket, amelyek “egyúttal olyan lelki térben is formálódnak, amelyek fontos közege a nyelvi-kulturális, irodalmi és művészeti alkotások világa.”
A jelenléti és online formában, magyar és angol nyelven zajló rendezvényen több mint 70 tudományos előadás hangzott el 87 kutató eredményeit bemutatva, párhuzamos szekciókban. A változatos munkaformák (plenáris és szekciós előadások, műhelybeszélgetések, kerekasztal-értekezlet, poszterkiállítások, filmvetítés) a konferencia műfaji nyitottságát is tükrözték.
A program struktúrája a tematikai blokkok függvényében alakult: diaszpórapolitika, diaszpóraelmélet, diaszpórahálózat, intézményesülés, Diaszpórakutatás I., II., III., Kulturális értékmentés – Digitális archívumok, Többnyelvűség – Trauma – Identitásalakzatok, Emigrációk – Diaszpórák – Modellek, Önéletrajz – Családtörténet – Memoárirodalom, Irodalom – Diaszpóra – Kulturális transzfer, Kulturális emlékezet – Helyek – Képzelt Haza, Critical Romani Studies – Diaspora – Representation, Diasporic Memory and Trauma, Magyartanulás diaszpórában, Diaspora – Alienation – Identity.
A plenáris előadások hol a szekció elején, hol a végén hangzottak el. Kontra Miklós Mit lehet tudni a Kárpát-medencei szórványban élő magyarok nyelvéről?, Tamas Dobozy On Misplaced Persons, Maróti Orsolya Semper renovanda. A származásnyelv megközelítésének változása és a kapcsolódó megújítási törekvések címmel értekezett.
Vajdaságból Csányi Erzsébet irodalomtudós, egyetemi tanár, az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke lépett fel Vajdaság mint élő modell című előadásával.
Értekezésében rámutatott arra, hogy a vajdasági magyar identitás egyik meghatározó jegye a huszadik század második felében alakult ki, amikor a nyugati szabad szellemi áramlatok jugoszláv közvetítéssel Vajdaságot egy különleges művészi alkotótereppé alakították, minek eredményei az összmagyar kulturális térben is előremutató teljesítményekhez segítették a vajdasági magyar írókat. Tolnai Ottó művében a legbácskaibb idillbe is becsöppen a tengeri azúr, a tengeri fényözön. A vakító ragyogás a legfurcsább, legbizarrabb vándorutakat teszi meg ezen a földrajzi terepen. Az otthonkeresésben, otthonteremtésben Tolnai félelmetes, ugyanakkor kacagtató honfoglalásokat hajt végre a költészet nevében. Felszabadító erejű az a látásmód, amellyel nézi a szüntelenül felbomló és mássá alakuló világot, általa láthatjuk Vajdaságot is élő modellnek, összegezte előadásában a szerző.
A rendezvényre megjelent az online rezümékötet, őszre pedig napvilágot lát a konferenciakötet is. A szervezők az ideivel egy konferenciasorozat hívtak életre, minden második évben szeretnék megrendezni a magyar és nemzetközi fókuszú Diaszpóra-konferenciát a folyamatos, kulturális és tudományos hálózatépítés, a „kötődések lelki terének” tudatos kiépítése érdekében.
V.P.
Dr. Bókay Antal, dr. Csányi Erzsébet, dr. Orbán Jolán, dr. Szávai Dorottya a PAB teraszán (Fotó: Magánarchívum)
