Zoran Milanović horvát köztársasági elnök hétfőn fogadta a Tolerancia Előmozdítása és a Holokauszt Emlékezetének Megőrzése Központ képviselőit, és támogatta azt a kezdeményezést, hogy az Anne Frank naplója című könyv visszakerüljön az ajánlott iskolai olvasmányok listájára – közölte az elnöki hivatal.
Nataša Popović, a központ igazgatója elmondta: a kezdeményezést, amelyet a honvédő háború antifasiszta veteránjainak spliti egyesületével együtt indítottak, eljuttatták a miniszterelnökhöz, a tudományos és oktatási minisztériumhoz, a belügyminisztériumhoz, a külügyminisztériumhoz és az Európai Unióhoz, valamint az oktatási ügynökséghez is, de ez idáig semmilyen választ nem kaptak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az államfő szerint semmi oka nincs annak, hogy az Anne Frank naplója ne legyen ismét ajánlott olvasmány az általános iskola 8. osztályában, és támogatásról biztosította a kezdeményezés elindítóit.
Horvátországban 2019-ben az oktatási minisztérium minden magyarázat nélkül úgy döntött, hogy lekerül az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Óriási volt a felháborodás és több ezren írták alá akkor azt a petíciót, amelyben a könyvnek az iskolai programba való visszahelyezését követelték. Ez azonban azóta sem történt meg.
Anne Frank tizenéves zsidó lány 1942 és 1944 között vezetett naplót a náci megszállás alatt álló Amszterdamban. Bujkáló családjával együtt felfedezték és deportálták, majd nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt a bergen-belsen-i koncentrációs táborban életét vesztette.
Horvátországot azért is érinti érzékenyen a téma, mert a második világháborúban kikiáltott Független Horvát Államban (NDH) a horvátok is követtek el háborús bűncselekményeket. Az usztasa mozgalom egyike volt azoknak a rendszereknek, amelyek együttműködtek a nácikkal több tízezer zsidó, szerb és roma megsemmisítésben.
A jasenovaci táborban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvátországi és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a rezsimmel. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.
