A tervezett időben megjelent a 2022-es népszámlálás adatait feldolgozó legújabb, 2. könyv is, amelynek címe Старост и пол. Подаци по насељима (Életkor és nem. Településenkénti adatok). A 746 oldalas könyv óriási adathalmazt tartalmaz. Mivel igencsak érdekelt, nekiláttam az adatok feldolgozásának. Legelőször is az összesített adatokat szedtem sorba:

A Szerbiában a lakosok száma és nemek szerinti megoszlása, valamint átlagéletkora az 1948-2022 időszakban végzett népszámlálások alapján című kimutatás igencsak beszédes. Elsősorban a következő két évszámhoz – 1991-hez és 2022-höz – kapcsolódó adatokra figyeljenek, mivel 1991-ben bojkottálták először Koszovóban a népszámlálást. Így nagyjából elmondható, hogy azonos feltételek mellett begyűjtött adatokat lehet látni. Ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy 31 év alatt Szerbia lakosainak száma 7.822.795-ről 6.647.003-ra csökkent. Vagyis az országban tavaly 1.175.792-vel kevesebben éltek, mint 1991-ben. Mindez százalékban is kimutatható: a csökkenés több mint 15 százalék! Hiába érkezett időközben a hőn áhított Nagy-Szerbiából a Koszovó nélküli mai Szerbiába százezernél is több menekült. De nehogy azt higgyék, hogy a csökkenés a születések és elhalálozások negatív szaldójának a következménye. A trendet sokkal inkább a legalább 800.000 külföldre távozott fiatalnak köszönhetjük, így emelkedett még az átlagéletkor is 38,1-ről 45,19 évre!

De most nézzünk egy másik táblázatot: Vajdaság, körzetei, városai, illetve községei lakosainak száma és átlagéletkora, valamint nagykorú polgárainak részaránya.

Itt megtalálható Szerbia és Vajdaság lakosságának létszáma mellett még minden egyes város és község ilyen adata is. Ráadásul ezeknél feltüntettem az átlagéletkort is, ahhoz pedig hozzáadtam az ott élő nagykorú (18 évnél idősebb) személyek számát, s így kiszámolhattam, hogy az összes lakos hány százaléka a nagykorú. Mindenki láthatja, hogy mely községekben legnagyobb (azaz meghaladja a 84 százalékot) a nagykorú polgárok száma, mert ezekben még az átlagéletkor is a legmagasabb (több mint 46 év). Teljesen szubjektíven határoztam meg a határértékeket, habár ha a nagykorúak esetében a 83 százaléknál magasabb, illetve az átlagéletkornál a 45 évnél többet választom, akkor „bepirosodott” volna két körzet, a nyugat-bácskai és az észak-bánáti is!

Szerettem volna figyelembe venni az egyes települések nemzeti összetételét, azonban az összeírással megbízott szerv tervében azt irányozták elő, hogy június 16-ig csak a városokra és a községekre vonatkozó, nemzeti hovatartozással kapcsolatos adatok kerülnek nyilvánosságra, míg a településekre való lebontásuk dátuma még a tervben sem található meg!

Az említett ok miatt egy sokkal lassabban megvalósítható módon kezdtem el adatgyűjtésbe. Először is vettem a 2011-ben lezajlott népszámlálás ugyanilyen néven (Старост и пол. Подаци по насељима) megjelentetett könyvében található  Stanovništvo prema starosti i polu, po naseljima (Lakosság életkor és nemek szerint az egyes településeken), mert ennek segítségével kimutathatóvá válik a két összeírás közötti minden változás, ezekből pedig következtetni lehet a magyar nemzetiségű lakosság számának csökkenésére és átlagéletkorának növekedésére. Igaz, ki kellett választanom (teljesen szubjektívn) azokat a településeket, ahol nagyobb tömegben élnek magyarok, ilyeneket pedig hetvenhetet találtam. Ennek eredményét  A többnyire magyar lakosságú települések létszámának változása 2011 és 2022 között, valamint az átlagos életkora dokumentumban bárki megtalálhatja, mert a címre való kattintással egy felugró ablakban el is lehet olvasni.

Ezek után kiválogattam azokat a településeket, ahol legnagyobb a lakosság csökkenése: Az a tíz, főleg magyarok lakta település, ahol a két népszámlálás között legnagyobb arányú volt a lakosság számának csökkenése.

Habár kiolvasható, mégis felsorolom őket: Majdán, Rábé (Törökkanizsa község), Egyházaskér, Kanizsamonostora (Csóka község), Újfalu, Völgyes (Magyarkanizsa község), Valkaisor (Ada község), Bogaras (Topolya község), Székelykeve (Kevevára község) és Hetény (Begszentgyörgy község). Ezeken a településeken a lakosság számának csökkenése meghaladta a negyven százalékot, de már a következő táblázatban is helyt kaptak (kivéve egy települést), mivel a férfiak vagy nők esetében még az átlagéletkoruk is meghaladta az 50 évet.

Ez a táblázat A többnyire magyarok lakta 14 legmagasabb átlagéletkorú település a 2022-es népszámlálás adatai alapján címet viseli. Az előző táblázatban megtalálható települések közül kiesik Bogaras (Topolya község), de melléjük felsorakoznak: Nagyvölgy, Buránysor (Topolya község), Velebit – Fogadjisten (Magyarkanizsa község), Bácskertes – Kupuszina (Apatin község) és Lázárföld – Lazarevo (Nagybecskerek város).

Sajnos Magyarcsernye, Tóba, Maradék, Ürményháza, Piros stb., de Martonos is (meglehet, még Temerint is ide lehetne sorolni) előkelő helyet foglalnának el ezekben a táblázatokban, azonban ezeken a településeken a magyar lakosság csökkenése olyan óriási, hogy a velük együtt élők, esetleg az oda betelepedők (betelepítettek) „javítottak” az átlagon, így valós képet e pillanatban nem tudunk bemutatni az esetükben.

Sajnálom, hogy az elemzésnél többet nem tudok tenni, míg azok, akik legtöbbet tehettek volna (esetleg még mindig tehetnének valamit), nem tesznek mást, mint tagadják felelősségüket, hogy megőrizhessék a – szerintük – nagyon fontos pozíciójukat, hiszen az eddigi látszattevékenységükön kívül mást ezután sem fognak felmutatni.

Aki marad… (Fotó: Shutterstock)