Az év első hat hónapjában 25 személy ellen tettek bűnvádi feljelentést embercsempészet gyanúja miatt, azaz „az államhatár illegális átlépése és emberek csempészése” miatt.

A Szabadka környéki embercsempész bandák okozta gondok megoldása azért marad el, mert ezek a csoportok kapcsolatban állnak a helyi hatóságokkal, állítják a Magločistač által megszólaltatott személyek.

Az utóbbi egy évben több migráns vesztette életét vagy sebesült meg az embercsempészek csoportjainak leszámolásaiban a Szabadka környéki erdőkben. A fegyverropogás egyre közelebb van a lakott területekhez, különösen Hajdújárás térségében, ahol a minap egy családi házra dobtak kézigránátokat.

A szerb hatóságok aktívabban is dolgozhatnának az embercsempész bandák felszámolása érdekében, állítja Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója.

„A rendőrség számára elsősorban azok a migránsok ismertek, akik más migránsok csempészésének megszervezésével foglalkoznak. A gondot az okozza, hogy ezek a csempészek kapcsolatban állnak egyes helyi önkormányzati tisztségviselőkkel, a helyi rendőrséggel. Azonban ha az állam tényleg meg akarja oldani ezt a problémát – akkor meg is fogja ezt tenni. Mert nem nehéz megállapítani, ki foglalkozik ezekkel a dolgokkal” – mondta Petrović.

Az utóbbi egy év folyamán ezen bűncselekmények miatt az ügyészség 20 személyt vont eljárás alá, a hajdújárási leszámolást követően pedig további 13 személy ellen indult eljárás.

Egy belgrádi jogász arra emlékeztet, hogy Bulgáriában és más országokban 20-30 rendőrt is letartóztattak kenőpénz elfogadása és az embercsempészek segítése miatt, és azt kérdezi, ez miért nem történt meg Szerbiában is.

„Kérdéses, hogy igazak-e azok az állítások, amelyeket egyes újságírók igencsak hiteles források alapján tettek, hogy itt valójában a helyi rendőrségnek részesedése van az embercsempészetben” – mondta Nikola Kovačević, az A11 Kezdeményezés jogásza.

Radoš Đurović, a menedékjogért folyamodók védelmével foglalkozó központ igazgatója arra a kérdésre próbált válaszolni, honnan a fegyver az embercsempészeknél: „Feltételezhetően Szerbiában szerzik be. Értesüléseink szerint a menekültek nem automata lőfegyverekkel a kezükben lépnek be az országba, így szinte teljesen biztos, hogy Szerbiában veszik meg ezeket. Időnként hallani történeteket Koszovóból és Boszniából érkező fegyverekről, így elképzelhető, hogy mindebbe egy szervezett bűnözői csoportnak is van érdekeltsége, amely illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozik” – mondta.

A Vojvodinašuma vállalat vezetője, Marko Marinković elismerte, hogy ez a cég már elvesztette a gondjaira bízott terület feletti ellenőrzést a Szabadka környéki erdőkben, ahová az erdőőrök be sem mernek lépni a Kelebia és Palics közötti szakaszon, mintegy 3500 hektárnyi területet hagyva az embercsempészek kénye-kedvére.