Szerbiában az elmúlt tíz évben 127 HFRS-esetet regisztráltak – közölte a Dr Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet.
Az intézet a honlapján kifejtette: a tájékoztatást azért tette közzé, mert a Dél-Atlanti-óceánon egy üdülőhajón kirobbant hantavírus-járvány – amelyben eddig hatan betegedtek meg és hárman életüket vesztették – jelentős médiafigyelmet kapott és nyugtalanságot keltett a lakosság körében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Batut közölte, hogy egy olyan betegségről van szó, amely bizonyos formában Szerbiában is jelen van, ezért alapvető információkat tettek közzé a fertőzésekről, azok kórokozóiról, a terjedés módjáról, a tünetekről, valamint a megelőzési és kezelési lehetőségekről.
Kiemelték, hogy a hantavírus leggyakrabban fertőzött rágcsálók váladékaival kerül az emberi szervezetbe. „Az emberről emberre történő terjedés rendkívül ritka, és csak bizonyos törzseknél jegyezték fel. Becslések szerint világszerte évente 10 000 és több mint 100 000 közötti fertőzés történik, a legtöbb esetet Ázsiában és Európában regisztrálják” – olvasható a Batut tájékoztatójában. Közölték továbbá, hogy a hantavírus-fertőzés klinikailag két alapvető szindrómában nyilvánul meg: a veseszindrómával járó vérzéses lázban (HGBS/HFRS) – amely Szerbiában „egérlázként” is ismert –, valamint a hantavírus tüdőszindrómában (HPS).
A Batut rámutatott, hogy a fő különbség a két forma között az érintett szervrendszerben és az ebből adódó klinikai képben rejlik. A földrajzi eloszlásuk is eltérő: a veseszindrómás forma Európára és Ázsiára jellemző, míg a tüdőszindróma Észak- és Dél-Amerikában fordul elő.
„Szerbiában az elmúlt tíz évben 127 HFRS-esetet vettek nyilvántartásba. 2024-ben 11 megbetegedést jelentettek, és egy halálesetet regisztráltak, járványos előfordulás azonban 2024-ben nem volt” – áll a közleményben. A Batut adatai szerint 2025-ben mindössze két esetet jegyeztek fel, halálos kimenetel nélkül.
Hozzátették, hogy nem létezik specifikus vírusellenes terápia vagy védőoltás a hantavírus-fertőzésre, a kezelés szupportív (támogató jellegű), és a légzőszervi, szív- valamint vesekomplikációk gondos klinikai monitorozására és ellátására fókuszál.
A szakemberek pontosították, hogy a fertőzés megelőzése elsősorban az ember és a rágcsálók közötti érintkezés minimalizálásától függ. A hatékony intézkedések közé tartozik az otthonok és munkahelyek tisztán tartása, az élelmiszerek biztonságos tárolása, valamint a kézhigiénia szigorú betartása.
A vesztegzár alá került óceánjáró utasait a Kanári-szigetekre szállítják
Fotó: Pexels
