Az elmúlt hónapokban több alkalommal is írtunk arról, hogy Vajdaságban, többek között Magyarkanizsa és Zenta községben is kizárólag cirill helységnévtáblákat helyeztek ki a települések közötti utakon.
A Magyar Nemzeti Tanács hivatalosan soha sem reagált a táblák kihelyezése kapcsán, ezért megkérdeztük Fremond Árpádot, az MNT elnökét, hogy a nyelvhasználati bizottság foglalkozott-e a cirill helységnévtáblák kérdésével, és amennyiben igen, milyen lépéseket tettek.
— Foglalkoztunk a cirill helységnévtáblák kihelyezésének a kérdésével. Folyamatosan párbeszédet folytatunk a közvállalattal (amelyik a kihelyezésért felelős – a szerk. megj.) és vannak dokumentumaink, amelyeket elküldtünk és felhívtuk mindenki figyelmét arra, hogy tartsák a törvényt tiszteletben és ahol csak lehet, ne legyen ebből probléma. Azt látom, hogy egyébként folyamatosak a cserék, mondta Fremond.
Tudna példát mondani erre?
— Önkormányzati szempontból tudok egy olyan példát mondani, pl. Topolya község területén is közvállalat foglalkozik a táblák kihelyezésével. Volt, hogy elment a megrendelés és latin betűkkel nem lett kihelyezve a tábla. A polgármester reagált, kicserélték. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ebből ne legyenek problémák az elkövetkező időszakban — fogalmazott Fremond.
A szabadkai táblarongálásról is kérdeztük az MNT elnökét. Arra voltunk kíváncsiak, az MNT nem tartotta-e fontosnak, hogy nyilatkozzon az ügyben, elítélje a cselekedetet?
A szabadkai táblarongálás esetében azt láttuk, hogy gyorsak voltak a reakciók az önkormányzat, a VMSZ, sőt a köztársasági minisztérium részéről is. Megtörtént az állam reakciója, ezért személy szerint úgy ítéltem meg, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy mi is reagáljunk. Ettől függetlenül természetesen mi is elítéljük azt, ami történt. Örömmel vettük tudomásul, hogy Pásztor Bálint kijelentette, akárhányszor kerül sor rongálásra a táblákat újra ki fogják helyezni. Ez már meg is történt ebben az esetben — mondta .
Csak cirill betűkkel írták ki a helységneveket az új útjelző táblákon
