Még augusztus végén kezdett foglalkozni a Családi Kör és a Szabad Magyar Szó a tartományi iskolanaptárral és az ahhoz tartozó szabályzattal, amiből kimaradtak a korábban tételesen felsorolt kisebbségi nemzeti ünnepek.  A 2023/2024-es tanévre vonatkozó szabályzatból az előző szabályzatban még megtalálható 11. szakasz maradt ki, amelyben az szerepel, hogy „a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak döntése alapján a következő nemzeti ünnepeket határozták meg a nemzeti kisebbségeknek – a magyar nemzetiségeknek: március 15. – az 1848/49-e forradalom és szabadságharc napja, augusztus 20. – Szent István napja, október 23. – az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete”. Megkérdeztük akkor az illetékes tartományi titkárt (Szakállas Zsolt, VMSZ), az MNT elnökét (Fremond Árpád, VMSZ). Igazából egyikük sem tudott róla, hogy gond lenne, azt ígérték, utánajárnak. 

A téma kapcsán szeptember 20-án, sajtótájékoztató keretében ismét kérdeztük Fremondot. Akkor azt mondta, a szabályzatot átnézve látható, hogy különbség a jogi megfogalmazásban van. „Magában a szabályzatban benne van, hogy azok az ünnepek, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács meghatározott a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács jóváhagyásával, amelyek megjelentek a közlönyben, azokat be lehet építeni a tantervbe. Tételesen nincsenek felsorolva, de a megfogalmazás gyakorlatilag benne van”, mondta akkor az MNT elnöke.

Egy dolgot azonban elfelejtett említeni, vagy talán, ne adj’Isten, ő maga sem tudta? Szakállas Zsolt kézjegyével ellátva szeptember 6-án (vagyis azt követően, hogy elkezdtünk a nyilvánvaló hiányosságokkal foglalkozni) módosították a szabályzatot. Ekkor került bele a jogi megfogalmazás, amiről Fremond beszélt. Vagyis: igazuk volt a tanároknak, igazunk volt, amikor erre a mulasztásra a riportban felhívtuk a figyelmet. Értsd: ha Fremond nem is hazudott, igazat azért mégsem mondott.

Időközben a Magyar Nemzeti Tanács ülésén csaknem ötven napirendi pont szólt a tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztály megnyitásának jóváhagyásáról, s nemcsak a szórványban, hanem bizony Szabadkán, Gomboson, Óbecsén, Pacséron, Csókán, Adorjánon, Magyarkanizsán, Topolyán, Zentán, Ludason, Adán nyílnak olyan általános, illetve középiskolai osztályok, amelyekben már a tizenöt főt sem éri el a magyar diákok száma…