A jövedéki adó nyolc százalékos emelése nem azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyekre ez az emelés vonatkozik, ugyanilyen arányban drágulnak. Radojka Nikolić közgazdász rámutat, hogy az inflációt leginkább a novembertől bejelentett villamosenergia-áremelés fogja befolyásolni, mivel az áram drágulása minden termék és szolgáltatás árára kihat.

„Egy liter benzin hat-hét dinárral, a cigaretta hét-tíz dinárral, a kávé kilogrammonként 25 dinárral, az alacsonyabb alkoholtartalmú italok 1,5-2 dinárral, a magasabb alkoholtartalmúak pedig négy dinárral drágultak” – mondja Radojka Nikolić.

Mint hozzátette, a cél a költségvetési bevételek növelése.

„Ennek több oka is van, ez elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérése. Június végén fejezte be az IMF a rendes szerbiai látogatását és az időszakos felülvizsgálatát, ekkor dicséretet kaptunk, hogy mindent jól csinálunk, de figyelmeztettek, hogy ha a kiadások növekednek a nyugdíj, a mezőgazdasági támogatások és egyebek miatt, akkor növelni kell a bevételeket is. A számítások szerint a jövedéki adók ilyen mértékű emelése elegendő lesz ahhoz, hogy pótolja a költségvetési hiányt” – magyarázza Nikolić és emlékeztet, hogy a jövedéki adóból származó bevétel nagyon fontos tétel az állami költségvetésben, az idén és tavaly hárommilliárd euró körüli összeget tett ki.

„Adok-kapok, így mennek a dolgok” – hangsúlyozta a közgazdász.

Elmondta, most éppen azért emelik a jövedéki adót, mert fontos, hogy minél kisebb mínuszban zárják az évet a költségvetésben, a hiánynak ugyanis három százalékon kell maradnia. Mégis, ez a jövedékiadó-emelés nem fogja annyira befolyásolni az inflációt, mint a novemberre bejelentett villamosenergia-áremelés.

„Ismét elérkeztünk az IMF-fel kötött megállapodáshoz és az ő követelésükhöz, hogy november 1-től emelkedjenek az áramárak. Már meghatározták az áremelkedések dinamikáját, így a következő villamosenergia-áremelés jövő év május 1-jén lesz. Mivel a villamos energia energiaforrásként minden árat befolyásol, az áremelkedés minden termékre hatással van” – magyarázza Nikolić.

Európának ezen a részén nálunk a legmagasabb az infláció.

„Az eurózónában 4,3 százalékos az infláció, augusztusban pedig 11,5 százalék volt az éves infláció Szerbiában” – mondta a szakember, aki az idei év végére 9-10 százalékos inflációt jósol, ami leginkább a magas élelmiszerárak miatt hat negatívan a szerbiai lakosság életszínvonalára.

„Az alacsony életszínvonalú országokban, mint Szerbiában is, arányosan élelmiszerre költik a legtöbbet a polgárok” – zárta Nikolić.