A vajdasági Sajtószabadság Alapítvány (a Szabad Magyar Szó, a Családi Kör, a Slobodna reč és a Politikon című szerb/angol politikatudományi folyóirat társkiadója) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) első alkalommal szervezte meg Budapesten a Democlipse –Tanácskozás az elvándorlásról nevet viselő konferenciát, amelyen nyolc ország tizenhat kutatója beszélt a térséget érintő demográfiai változásokról.
A konferencia helyszíne a CEU budapesti székháza volt, ahol interdiszciplináris jelleggel négy panelt követhettek az érdeklődők.
A harmadik és negyedik panel keretében a vajdasági népfogyatkozás köré csoportosuló előadásokat hallhatta a közönség.
Dr. Gábrity Molnár Irén szociológus arra a kérdésre próbált meg választ találni, vajon visszafordíthatatlan-e a demográfiai fogyatkozás?
Gábrity Molnár a vajdasági magyar kisebbség esélytelenségének mutatónak a népességfogyás mellett a képzettségi szintet, a nehézkes karrierépítést, a vállalkozás bizonytalanságát, a mentális közérzet romlását jelölte meg. Szavai szerint a tömeges emigráció nem szívesen taglalt, elhallgatott téma.
A közösségi lét próbatétele az, hogy sikerül-e megállítani a fogyást
Érdekes megfigyelni a vajdasági magyarság számának alakulását az elmúlt százhúsz évben.
Míg 1900-ban 378.634 volt a vajdasági magyarok száma és egészen 1961-ig növekedett, amikor majdnem elérte a 450 ezret, és a vajdasági összlakosság 6 százalékát tette ki, 1971-től a nyitott rendszernek köszönhetően már folyamatosan csökkent. Először 20, majd 40, és 50 ezerrel a 90-es években, 2002 és 2022 között pedig több mint százezerrel.
Dr. Gábrity Molnár Irén (Fotó: Tómó Margaréta)
Mindez azért is szembeötlő adat, hisz most béke van, és vágtatunk Európa felé… Igaz? – mondta Gábrity Molnár.
A szociológus szerint 2011 óta 40 ezer magyar hagyta el az országot, de nem jelentették be, hogy elmentek. A természetes fogyatkozás miatt 2600-2700 fővel csökkent a közösség, míg a vegyes házasságok aránya 28 százalék, az asszimilációs veszteség 5-6 százalék.
Az előadásban elhangzott, hogy a külföldi munkavállalás döntő, a gazdasági erőnlét sorvadása is tetten érhető, és tovább motiválta az elvándorlást a kétezres években a privatizáció sikertelensége.
Magyarországnak ez nem volt rossz üzlet
Dr. Gábrity Molnár megállapította, hogy Magyarország szemszögéből nem volt ez rossz üzlet, hisz jelentős szellemi tőkéhez jut folyamatosan, az elvándorolt 25 éven felüliek harmada rendelkezik ugyanis egyetemi végzettséggel.
A szociológus szerint gyakorlatilag visszafordíthatatlan a fogyás, de csökkenthető. Ehhez kellene stratégia. A remigrációs politika elemeiként sorolta a hazacsábítás tényezőit: reintegráció, újrafoglalkoztatás, helybentartás, kapcsolattartás, bevándorlás. De hozzátette, átfogó remigrációs stratégiát Szerbiában ez idáig nem dolgoztak ki és a magyar közösségnek sincs diaszpóra programja.
A vajdasági magyarok nyitott munkaerőpiacot, átjárható országhatárokat szeretnének, úgy rézik, hogy bezárt az életterük, és ez az ami kilöki őket, állapított meg a szakember.
Demográfiai mélyrepülés – katasztrófa
Dr. Korhecz Tamás jogász a demográfiai változásokról tartott előadásában sokkolónak nevezte a 2022-es népszámlálás adatait és köszönetet mondott a szervezőknek, hogy az erről való beszélgetésre ennek a konferenciának köszönhetően sor kerülhet.
Dr. Korhecz Tamás (Fotó: Tómó Margaréta)
Korhecz feltette a kérdést, hogy a népfogyatkozásra okkal használjuk-e a demográfiai katasztrófa kifejezést? Személyes vonatkozásként elmondta, hogy neki, aki ott képzeli el négy lánya jövőjét is, húsba vágó valóságként hat az eredmény.
Katasztrófáról beszélünk, ha objektíven szemléljük az adatokat, akkor is. Hozzá kell tenni azt is, hogy egy olyan időszakban történik mindez, amikor nyugodtabb és veszélytelenebb a magyarság helyzete, (kivéve a 70-es 80-as éveket), mint bármikor. Ahol az államnak a gazdasági ereje számokban kifejezve növekedett. Amikor a magyar állam 250 millió eurót ruház be – ez azért rengeteg pénzt, ahhoz képest, és ez az eredménye.
Korhecz szerint a magyar állampolgárság könnyített megszerzése kedvező eszköz, de nem ez áll a tömeges távozás mögött, az csak megkönnyítette a folyamatot.
Új értékrend térnyerése is befolyásolja a távozást
A fogyás tényezőinek okaiként Korhecz egy új értékrend térnyerését is említi, a globalizált, sikerorientált világ berúgta az ajtót Szerbiában és nyugatorientált közösség lettünk. Első helyen az áll, hogy mennyi a jövedelem? Nem egy bizonyos szint, hanem folyamatos fejlődés a cél. A munkahely megválasztásánál a fizetés az első számú szempont.
Korhecz megállapítja, hogy a vajdasági magyaroknak rossz a közérzete, nagy az árok a vágyaik és a lehetőségeik között, a szerb nyelvtudásuk katasztrofális, olyan kirekesztő politikai környezetben élnek, hogy ha nem alkalmazkodnak, lépten nyomon ki vannak rekesztve a közszférából. Bármilyen munkát akarsz a hivatalban, egyértelmű lojalitást várnak. Ez sok embert zavar.
Ahhoz, hogy hatni tudjunk ezekre a folyamatokra, szembe kell nézni a tényekkel, be kell vallani, hogy baj van, mondta.
Az elvándorlás szerepel a fogyás okaként első helyen
Vatascsin Péter (Fotó: Tómó Margaréta)
Vatascsin Péter antropológus azt vizsgálta, a vajdasági magyar népességfogyás témájával hogyan foglalkoztak a közbeszédben.
A ki- és elvándorlás az egyik legfontosabb társadalmi téma a vajdasági magyar közbeszédben, állapította meg. A mindennapiságban gyakran és könnyen előjön a téma politikai dimenziója.
Az elvándorlás szerepel a fogyás okaként első helyen, míg a gyermekvállalás másodlagos, kivétel a Korhecz-féle MNT, amikor a születésszám gyarapítása hangsúlyosabb téma volt, állapította meg Korhecz. A VMSZ magatartása gyakorlatilag megkerülhetetlen ebben a kérdésben is, mondta Vatascsin, majd sorolt néhány idézetet vajdasági magyar politikusoktól az elmúlt években.
Hajnal Jenő, az MNT akkori elnöke 2018 decemberében azt mondta: olyan feltételeket kell teremteni, hogy a fiatalok Vajdaságban jó körülmények között éljenek.
Vatascsin szerint megállapítható, hogy a VMSZ a gazdaságfejlesztésben látja a helyzet kezelésének a fő gyógyírét – lásd Prosperitati Alapítvány.
A VMSZ alulkommunikálta a témát, egy szó sem szerepel a választási anyagokban az elvándorlásról
Az antropológus megállapította, hogy a VMSZ a felelősséget a pártról hárítva küszködött a témával.
2019-ben Pásztor István, a VMSZ volt elnöke azt mondta a Magyar Szónak adott interjújában: Én nem érzem úgy, hogy ehhez a VMSZ a milliméter ezredrészével is hozzájárult.
A maximuma az önkritikának Vatascsin szerint Pásztor egyik utolsó interjúja, amit 2023 májusában adott, amikor azt mondta: Igaz, hogy drámaiak a számok, de ha nem lett volna a VMSZ sokkal rosszabb számok lettek volna.
