„Magyar politikusok háttérembere felé vezetnek tovább a bentlakás-tragédia sötét szálai” – írja a székelyudvarhelyi UH.ro azután, hogy december 18-án részben összeomlott a Tamási Áron Gimnázium kollégiuma, egy diák halálát és több súlyos sérülését okozva. A lap szerint – és ezt a gimnázium honlapja is bizonyítja – az épületnél zajló felújítási munkálatok projektmenedzsere Stefan Károly Róbert okleveles építőmérnök volt, aki Kövér László kabinetfőnökének, Veress Lászlónak a helyi háttérembere. A lap forrásai szerint ő és a gimnázium igazgatója, Laczkó György hozták az építkezéssel kapcsolatos döntéseket, így ők utasíthatták az építési vállalkozót az épület alapja mellé ásott mély sánc kiásására is, írja a Magyar Hang.

A lap elérte a projektmenedzsert, aki személyes hangvételű, személyeskedésektől sem mentes levelében nem adott érdemi válaszokat, de azt nem tagadta, hogy ő adott utasítást a sánc kiásására. Arra a kérdésre, hogy mennyiben érzi felelősnek magát a tragédia kapcsán, azt írta: elsősorban a tragédiában érintett szülőknek tartozik válasszal.

A gimnázium eközben egy ügyvédet fogadott meg szóvivőnek, és az újságíró hiába küldött nekik kérdéseket, azokra az ígéretükkel ellentétben nem válaszoltak. Annak ellenére, hogy egy hete az igazgató bocsánatot kért a sajtótól, hogy nem válaszoltak a megkeresésekre, és azt ígérte, ezentúl másképp lesz.

Néhány napja a Magyar Hang írta meg először, hogy magyar adóforintokból zajlott Székelyudvarhelyen az az építkezés, amely nagy eséllyel közrejátszott a tragédiában. Lapunk kérdéseket és közadatigénylést is küldött az anyaországi finanszírozó, a Bethlen Gábor Alap felé, a következőket kérdezve:

  • Indult-e, vagy terveznek-e indítani vizsgálatot a támogatás szabályos felhasználásával és jogszerűségével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy diákok haltak, illetve sérültek meg?
    • Az elmúlt években mekkora értékben kötöttek támogatói szerződést a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium különböző épületeinek felújítására, állagmegóvásra, infrastrukturális beruházásokra?
    • Ezeket a szerződéseket kivel kötötték? Magával a gimnáziummal, a mögötte álló alapítványokkal, netán az egyes épületek tulajdonosával, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséggel?
    • Ezen szerződések alapján időben mettől meddig folyhattak a munkálatok, illetve mikor kellett a támogatásokkal elszámolni?
    • Ezekben a szerződésekben van-e értékhatár, mely átlépése esetén közbeszerzést kell a támogatottnak kiírnia?
    • Van-e a szerződésnek olyan pontja, amely szerint a munkálatok folyamán be kell tartani az adott országban érvényes építési-engedélyezési szabályokat és törvényeket?
    • Van-e a szerződésnek olyan pontja, hogy baleset- és felelősségbiztosítás kell kötni a munkálatok idejére?

A válaszok beérkezését csütörtök délig várják, ugyanekkor közadatigénylésben kikérték az üggyel kapcsolatos összes szerződést is. Kérdéseket küldtek a gimnázium és az épületek tulajdonosa, vagyis a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség illetékeseihez is.

Mint ismert, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának megközelítőleg egyharmada hétfőn dőlt össze, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült, őt a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán ápolják. Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával folytat bűntetőeljárást annak a cégnek az ügyvezetője ellen, amely csatornázási munkálatokat végzett a beomlott diákotthonnál, és több mint két méter mélységű árkot ásatott az épület fala mellett.