A Környezetvédelmi Minisztérium a Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen figyeli a helyzetet a Dunán Palánk közelében, ahol elsüllyedt egy uszály 1000 tonna műtrágyával a felszínén.

Az illetékes Tartományi Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Titkárság vízügyi felügyelői jelenleg öt olyan helyszínt határoznak meg, ahol a Környezetvédelmi Ügynökség mintavételt végeznek majd. A vízben fizikai és kémiai paramétereket vizsgálnak majd, a baleset környezetre gyakorolt ​​hatásának meghatározása érdekében.

A 021.rs beszámolója szerint a baleset pénteken hajnalban történt, amikor az Antonia német hajó, amely a Lola-5 uszályt vontatta, nekiütközött a híd oszlopának Palánkánál. A balesetet követően lezárták a Palánka-Ilok határátkelőhelyet is.

Marina Budimir, Ilok polgármestere kiemelte, a két ország összefogására van szükség a környezeti katasztrófa megelőzése érdekében, a helyzetet pedig komolyan kell venni.

Egy 1000 tonna műtrágyát tartalmazó uszály elsüllyedése minden bizonnyal negatív hatással lesz a vízi növény- és állatvilágra, közvetve pedig ránk is – mondta az N1-nek Dušan Blagojević környezetvédelmi szakértő.

„Mivel nem tudjuk pontosan, hogy milyen műtrágya volt és milyen mennyiségben, csak feltételezhetjük, hogy ammóniás műtrágyákról van szó. Annyi bizonyos, hogy tápanyagfelesleg alakul majd ki (nitrogén és foszfor), ami elkerülhetetlenül az algák túlvirágzásához vezet. Az algák oxigént fogyasztanak, vagyis a vízben oxigénhiány alakulhat ki. A kórokozók szaporodásának is kedvez a közeg. Végül kellemetlen szagok, ill. gázok is kipárologhatnak” – mondta Blagojević.

Ha nincs elegendő mennyiségű oldott oxigén a felszíni vizekben, a halak és más vízi fajok megfulladnak.

„Az eutrofizáció egy olyan természetes vagy ember által felgyorsított folyamat, amelynek során egy víztest vízinövényekben gazdag és oxigénszegény lesz. A vízinövények túlzott szaporodása a vízben oldott oxigén mennyiségének csökkenését eredményezi, ami végső soron a halak és más vízi fajok fulladását okozza” – magyarázta Blagojevic.

Az ammónia mérgező a halakra és más vízi állatokra, még alacsony koncentrációban is. A Duna szennyezettsége egyébként az ivóvízkészlet minőségére is hatással lehet.