Szerbiába a tavalyi év első tíz hónapjában mintegy 4,3 milliárd eurót utaltak, ami két százalékkal több az előző év ugyanazon periódusához viszonyítva, írja a Forbes Serbia.

A 2022-es évben mintegy ötmilliárd eurót utaltak, míg 2021-ben a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint valamivel több mint 3,6 milliárd eurót.

Az NBS közölte, hogy a koronavírus-járványt követően intenzívebbé vált a bejövő átutalások száma, de ennek alakulására számos más tényező is hatással volt.

– A járványt követően, amikor a lakosok mozgása még korlátozva volt azokban az országokban, ahol a diaszpóra jelentős része él, 2022-től intenzívebbé vált az utalások száma, és enyhébb növekedés volt tapasztalható még 2023-ban is. Ugyanakkor a befolyt összeg növekedésére más tényezők is hatással voltak. Mindenekelőtt, az utalások kontraciklikusak, ami azt jelenti, hogy a válságidőszakokban, a globális bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek növekedése idején általában az utalások mértéke is növekszik – nyilatkozták a Forbes magazinnak a Szerbiai Nemzeti Bank illetékesei.

Kiemelték, hogy a külföldön élők ilyen helyzetben jobban segítik a Szerbiában élő családtagjaikat és barátaikat.

– Másodsorban 2022-ben az országok zömében növekedett az infláció, ami azt eredményezte, hogy növekedett minden kulcsfontosságú makrogazdasági mutató, beleértve az utalások folyósítását is. Végül, az utalások 2022-ben történt növekedéséhez az is hozzájárult, hogy nőtt azoknak a külföldi állampolgároknak a száma is, akik Szerbiába költöztek – mutattak rá az NBS illetékesei.

Dragoljub Rajić, az Ügyviteli Támogatói Hálózat illetékese azonban úgy véli, hogy a 2023-ban befolyt pénz összege szinte azonos a 2022-ben utalt összeggel, így az az infláció miatt reálisan kevesebb.

– Reálisan ez kevesebb pénz az infláció miatt, mert az euró és a dollár is jelentősen kevesebbet ér, mint amennyit két, vagy három évvel ezelőtt ért. Általánosságban észrevehető az is, hogy nálunk a devizát alulértékelik. Másrészt, a Szerbiába érkező pénznek jelentősen kisebb az értéke és a jelentősége is, mint 2020-ban, az inflációs hullámot megelőzően – magyarázta a Forbesnak Rajić.

Elmondása szerint a külföldről utalt pénz igazából a bruttó hazai össztermékben (GDP) keletkező lyukakat tömi be és valamelyest csökkenti a külkereskedelmi deficitet.

– Az országunkból érkező fiatalabb generációk általában egyke gyerekek, esetleg egy testvérük van. Ők küldik a pénzt Szerbiában maradt szüleiknek. Ha ők már nem lesznek, nem lesz pénzt sem kinek küldeni. Még csak az előttünk álló években fogjuk megtapasztalni a befolyó pénz mennyiségének csökkenését a természetes lakosságcsökkenés és a külföldre való elvándorlás következtében. Sajnos, a legproduktívabb és intellektuális szempontból legjobb képességű fiataljaink mennek el – figyelmeztetett Rajić.

Az NBS korábbi közlései alapján a legnagyobb összegeket Németországból, Svájcból, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából, illetve Franciaországból utalták haza Szerbiába.