A Harvard diákjai számára 2004. február 4-én vált elérhetővé először a Facebook, akkori nevén Thefacebook. Az egyetemen elég hamar népszerűvé vált az internetes „klub”, amelynek eredetileg az volt a célja, hogy az ott tanulók könnyebben tudják tartani egymással a kapcsolatot. Az évek során a Facebooknak sok kihívója, riválisa akadt, mégis máig az első helyen áll a közösségi média népszerűségi listáján.
A legutóbbi adatok szerint naponta 2,11 milliárd aktív felhasználó van jelen a Facebookon. Őket követi a YouTube, majd ismét egy Facebook-családba tartozó termék, a WhatsApp jön egymilliárd aktív felhasználóval és az ugyancsak Facebook-termék Instagram, 500 millió fővel.
Látható, hogy a Facebook és Meta nevű anyavállalata már nemcsak önmagában listavezető, hanem az évek során bekebelezett más platformokat is használja annak érdekében, hogy teljes mértékben egyeduralkodó legyen a piacon.
A hetedik helyen álló Messenger is a Facebookon belül kezdte karrierjét, a mobilos alkalmazás jelenleg a világ második legnépszerűbb üzenetküldője (az első a WhatsApp),
A Microsoft csak a nyolcadik helyen rúghat labdába a LinkedIn elnevezésú platformjával, amely egészen más természetű, és nem a „napi forgalomra hajt”.
A két kínai óriás, a WeChat és a TikTok az ötödik és hatodik helyet foglalják el.
A Facebook jelenleg a Meta-birodalom része. A Meta 2022-ben alakult és az új arculathoz új logó is érkezett. A rafináltan megalkotott új logó az M betűt szeretné szimbolizálni, de észrevehetően a végtelen matematikai szimbólumát is megjeleníti. A Meta már a logó tudalatti üzenetével is abba az irányba tereli a felhasználóit, hogy mindörökké vele maradjanak. A Meta-vezér Zuckerberg ezt diplomatikusabb módon úgy fogalmazza meg, hogy a Meta a lehetőségek végtelen fóruma.
Mark Zuckerberg meglehetősen vitatott módon birtokolta el kollégáinak eredeti ötletét. A történetről 2010-ben játékfilm is készült The Social Network (A közösségi háló) címmel, amelyben őt nem éppen kiváló fényben tüntetik fel. Amúgy Zuckerberg is írt korábban egy hasonló elképzeléshez programot, de azt az egyetem vezetősége betiltotta, mert két-két egyetemista társának a portréját rakta egymás mellé véletlenszerűen és megszavaztatta a látogatókat, hogy melyik a „menő” és melyik nem („Hot or Not?”).
Zuckerberg később aprópénzért elszegődött két társához, hogy azoknak az elképzelését programozza, de valójában kisajátította azt és egy harmadik kollégájával 2004. február 4-én elindította saját honlapját. Mindegyikük ezer-ezer dollárral szállt be az „üzletbe”, amiből mára ő maga 167 milliárdot szedett össze. A két eredeti ötletgazda sem járt túl rosszul. Több éves bírósági per után részvényekben egyeztek ki, és ma körülbelül 400 milliójuk van.
A 2012 óta tőzsdén jegyzett Meta részvényeinek 13,68 százaléka az övé, de a különböző részvényfajták következtében a szavazatok kétharmada az ő kezében van. Zuckerberg és cégcsoportja ma már megkerülhetetlen része a mindennapjainknak – akár szeretnénk, akár nem. Rendkívül ügyesen szimatolja ki az új, feltörekvő platformoknál azokat az újításokat, amelyekben lehetőséget lát, majd azt saját termékként vezeti be a Metánál.
A 2010-es években a fiatalok által gyorsan népszerűvé tett, majd gyorsan el is hagyott platformon, a Snapchaten volt újítás a 24 órán belül eltűnő rövid videó. Ma már Stories néven látjuk ugyanezt a Facebookon. A kínai TikTok rövid videós üzenetek rögzítését tette lehetővé, amely nemcsak a felhasználó saját ismerősi körében, hanem az egész hírfolyamban megjelenik. A TikTok sikerét látva a Facebook elkezdte a Reels-t, eleinte még a videók hosszát is pontosan ugyanannyira szabta, mint a TikTok.
Maga a ”metaverzum” kifejezés sem Zuckerberg találmánya. Sőt, az egész jelenséget, ötletet leírta már 1992-ben Neal Stephenson a Snow Crash című regényében. A történet főhőse egyszerű, mindennapi életéből úgy szakad ki, hogy a Metaverzum nevű virtuális világ tagja lesz, ahol sokkal sikeresebb, mint a való világban.
A Facebook huszadik születésnapját úgy ünnepelte, hogy történetében először osztalékot fizetett. A Meta utolsó lezárt negyedéves bevétele több, mint 40 milliárd dollár volt, ennek 96 százaléka reklámokból származott. A nyereség elérte a 14 milliárd dollárt, ami háromszorosa az előző év azonos időszakában mért nyereségnek. Zuckerberg a cég jövőjével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy alkalmazottai számát továbbra sem növelné, viszont jelentős beruházásokat tervez a mesterséges intelligenciába.
Ha valamikor visszaesés is történik a felhasználók számában, azt már meg sem fogjuk tudni, ugyanis a cég bejelentette, ezentúl nem közli a Facebook felhasználóinak számát. Helyette inkább a hirdetési tevékenységük szempontjából fontosabb mérőszámokra összpontosítanak.
Ki mit lát benne? Húszéves a Facebook (Illusztráció: Pixabay)
