Sajtószemlénk lapzártája után robbant a hír, hogy a sarkköri büntetőtelepen összeesett és meghalt Alekszej Navalnij, az orosz diktatúra legnagyobb tekintélyű ellenfele.
Nagy port kavart fel Trump újabb NATO-ellenes kirohanása, pont akkor, amikor azzal a Navalnijt meggyilkoltató Putyint segítené legjobban. Izrael Rafah elleni offenzívája is aggodalmat kelt, mert rengeteg palesztin menekült oda az északi invázió elől, éppen Izrael parancsára. A Párizs– Berlin–Varsó együttműködés erősíti Lengyelország pozícióját. Tovább forrong a magyar politikai szféra Novák Katalin és Varga Judit (és tegnap Balog Zoltán is csatlakozott hozzájuk) botrányos lemondása nyomán – erről is beszámoltak a nagy külföldi lapok. – Átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Kairóig és Tel Avivtól Tokióig.
Trump fecseg a NATO-ról
A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer-díjas liberális napilap így elemzi Trump kirohanását a NATO ellen:
„Nem világos, hogy Trump elfelejtette-e a NATO célját, vagy soha nem is értette meg teljesen. Az azonban világos, hogy fogalma sincs, mi a NATO, és mit csinál. És amikor erről a témáról beszélt egy dél-karolinai nagygyűlésen a hétvégén, amit mondott, kevésbé volt koherens külpolitikai vita, mint inkább halandzsa – az a fajta felháborító ostobaság, amely szüntelenül árad ebből az üres és reflektálatlan elméből. A volt elnök üzenete egyértelmű volt: ha a NATO-tagok nem fizetnek, egy kontinentális agresszor kegyére fogja őket hagyni, aki már egy európai országot halálba, pusztulásba és pusztításba taszított.”
A stockholmi Svenska Dagbladet című liberális-konzervatív napilap így kommentálja Donald Trump felvetését a NATO-partnerek amerikai támogatásáról:
„Trumpnak a gazdasági potyautasokkal szembeni kritikája nem új és nem is helytelen. Ám kijelentése ettől függetlenül bombatámadás a védelmi szövetség alapstruktúrája – a feltétlen szolidaritás egy tagország elleni támadás – ellen. Európa alapvetően gazdasági és ipari erejében felülmúlja Oroszországot. Nem kell háborús gazdaságra váltanunk, hogy megsegítsük Ukrajnát és megerősítsük saját védelmünket. De gyakorlatilag és mentálisan is alkalmazkodnunk kell ehhez a jelenlegi helyzethez. Arról van szó, hogy a NATO-t fel kell szerelni katonákkal és fegyverekkel, hogy az USA nélkül is megállja a helyét. Trump nyilvánvalóan nem kívánja, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartsa a szervezet szerződésében vállalt kölcsönös kötelezettségeket. Ezért Európának teljes felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és katonai erejéért, hogy a lehető legkevesebb kár érje, amikor Putyin és Trump azt csinál, amit akar”.
Folytatódik az izraeli offenzíva
Az izraeli hadseregnek a Gázai övezetben végrehajtott offenzívája miatt egyre rosszabb a palesztinok helyzete Rafahban. Erről a bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezt írja:
„Az izraeli keményvonalasok gúnyosan kommentálják, hogy az egyiptomiak nem hajlandók megnyitni a Sínai-félszigetet »testvéreik« előtt. Erről nem egy, hanem két egyiptomi rémálom forgatókönyve létezik: az izraeli jobboldal kívánságának teljesítése a Gázai övezet »kiürítésével«, valamint: a kétségbeesetteket a határon túl tartani a Gázai övezetből, esetleg még erőszakkal is. Ami népszerű lenne – segíteni őket –, az al-Sisi elnök politikai öngyilkosságával lenne egyenlő. Táborok felállítása a Sínai-félszigeten a menekültek új, könnyen radikalizálódó nemzedékeinek vörös vonal lenne Egyiptom hadserege számára.”
A kairói Al-Masry Al-Youm című független, reformista, liberális napilap élesen bírálja az izraeli kormányt:
„Nyugati és arab politikusok figyelmeztetik Izraelt, hogy a jelenlegi körülmények között egy katonai művelet Rafah ellen humanitárius katasztrófát válthat ki. Netanjahu miniszterelnök azonban nem hallgat senkire, mondanivalója kizárólag a háborúra irányul. Nyilvánvalóan továbbra is az erőszakra támaszkodik. Rafah elleni hadművelet jelentősen megnövelheti az áldozatok számát, és talán még az egész régióban is eszkalálhatja a helyzetet. Az azonban egyértelmű, hogy Netanjahu szándéka Rafah megszállására a háború elején Izraelnek nyújtott nyugati támogatáshoz is kapcsolódik. A Nyugat már tisztában van a gázai katasztrofális helyzettel, de továbbra is közömbös maradt.”
A Tel-Aviv-i Haaretz című közép-baloldali napilap ezt írja erről:
„Netanyahu nem fog megelégedni a teljes győzelemmel, egy lépéssel tovább megy. Sértegeti azokat, akik figyelmeztetik Rafah elfoglalása ellen, beleértve azokat a kulcsfontosságú országokat is, amelyek korábban támogatták Izraelt. Netanyahunak csak két lehetősége van: vagy mészárlást követ el, vagy elveszíti a háborút. Vagy a mennyország, vagy a pokol. A történelem a maga ravaszságában egy népet, amely csak a közelmúltban vált a tömegpusztítás áldozatává, azzal az elhatározással vádol, hogy egy másik nép tömeges megsemmisítését hajtja végre.”
Együttműködés Berlin, Párizs és Varsó között
A külpolitikai fejleményekre való tekintettel Franciaország, Németország és Lengyelország szorosabb együttműködésre törekszik. A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap így ír az új lengyel miniszterelnök útjáról Berlinbe és Párizsba:
„Donald Tusk két látogatása ugyanazon a napon, Berlinbe és Párizsba, szimbolikus megújítása a »weimari háromszög« tárgyalási formátumának, amelyet az elmúlt években megbénított a németellenes PiS [Prawo i Sprawiedliwošć, Jog és Igazságosság nevű párt]. Lengyelország most ott van, ahol valójában a helye – egy szinten Franciaországgal és Németországgal.”
A német, francia és lengyel kormány együttműködése Donald Trump fenyegetéseire is választ kíván adni, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Németország, Franciaország és Lengyelország kormánya Donald Tusk lengyel miniszterelnök párizsi és berlini látogatása, valamint a három külügyminiszter találkozója során egy szorosabb együttműködést jelentett be az úgynevezett »weimari háromszögben«. »Lengyelország biztonsága a mi biztonságunk is« – mondta Olaf Scholz (SPD) kancellár hétfő este a Tuskkal tartott berlini sajtótájékoztatón. A szorosabb együttműködést az is indokolja, hogy most van az az időpont, amikor Németország 85 évvel ezelőtt kezdte el a második világháborút Lengyelország elleni támadásával és ezért most történelmi felelősséget vállalt. Tusk kifejtette, hogy a kétoldalú együttműködést ki kell terjeszteni például a légvédelem területére is.
A lengyel miniszterelnök Berlin előtt a francia fővárosban, Párizsban járt. Tusk és Emmanuel Macron francia elnök új, a fegyverkezésre, a védelemre, valamint az energiára és a mezőgazdaságra összpontosító kétoldalú baráti szerződést jelentett be az Élysée-palotában tartott sajtótájékoztatón. »Üdvözöljük újbóli látogatását!« – üdvözölte Macron a lengyel miniszterelnököt. Tusk kifejezte készségét, hogy újjáépíti azokat a fontos európai szövetségeket, amelyek az előző varsói nemzeti-konzervatív kormány nyomása alá kerültek. Tusk és Macron közvetve elhatárolódott Scholz kancellár legutóbbi washingtoni kijelentésétől, miszerint Ukrajna elvész amerikai segítség nélkül.”
Betekintés az Orbán-rendszerbe
A magyarországi kegyelmi ügy, ami Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához és Varga Judit volt igazságügyi miniszternek a parlamentből, sőt a közéletből való kivonulásához vezetett, nagy vitát váltott ki. Továbbá Varga Judit volt férje, Magyar Péter megdöbbentő korrupciós vádakat hozott fel, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Nem ért véget a magyarországi botrányról szóló vita egy gyermekbántalmazás utáni kegyelmi döntés miatt, amelynek során lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit volt igazságügy-miniszter, a Fidesz európai parlamenti választás fideszes csúcsjelöltje. Ellenkezőleg, a döntés nyomán olyan további vitái folynak, amelyek Orbán Viktor miniszterelnököt is megszorongathatták. Egyrészt Orbán közeli bizalmasának, Balog Zoltán volt szociális szuperminiszternek olyan hírekre kellett válaszolnia, amelyek szerint szerepet vállalt Novák és Varga politikai karrierjébe kerülő kegyelmezési ügyben. [Balog lapzártánk után szintén lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkész-elnöki posztjáról.] Ezzel szemben Varga volt férje, Magyar Péter egy interjúban betekintést nyújtott az Orbán-rendszerbe. Ezek olyan képet alkotnak a hatalomkoncentrációról, a hatalommal való visszaélésről és a korrupcióról, amelyet a kritikusok régóta jeleztek, de most egy bennfentes ábrázolása nyújt konkrét képet róluk.
Balog ma a református egyház püspöke, akit kedden beidézett az egyház vezetése. Az ellene emelt vádakat levélben előzetesen visszautasította, de megemlítette az elnöki hivatalban betöltött tanácsadó testület tagjaként betöltött szerepét is. Novák 2023 áprilisában többek között megkegyelmezett egy több év börtönbüntetésre ítélt férfinak, aki egy gyermekotthon igazgatóhelyetteseként megpróbálta leplezni felettese kiskorúak elleni szexuális bűncselekményeit. Többek között arra kényszerítette az áldozatokat, hogy hamis nyilatkozatokat írjanak alá, hogy visszavonják állításaikat. Sajtóértesülések szerint Balog állítólag közel állt ehhez a »környezethez«.
Magyar Péter később konkrétabb kijelentést tett a Partizán című nem-kormányzati műsorszolgáltatónak adott interjújában. Az Orbán-rendszer irányítói közé tartozik – ahogy Magyar Péter mondta – minisztere és hivatalvezetője, Rogán Antal. »Orbán Viktor univerzumában Rogán egyfajta Richelieu« – mondta. Nemcsak a kormányzati kommunikációt tartja a kezében, hanem a Fidesz-közeli média teljes konglomerátumát is irányítja. Ez érinti az MTI állami hírügynökséget és a közszolgálati műsorszolgáltatókat, de különösen a vidéki privát lapokat. Ezért és főleg, hogy a titkosszolgálatok vezetője is, példátlan és ijesztően nagy hatalma van. Magyar Péter azt állította, hogy szerinte Rogán áll a Varga negatív nyilvánosságot hozó lakáshiteléről szóló hírek, sőt a négy évvel ezelőtti válásuk részleteiről szóló hírek mögött is. Szóba került a Pegasus kémszoftver is, amely többek között független újságírókat is érintett.”
Balog Zoltán elismerte, hogy hibázott, de minden felelősséget Novák Katalinra hárít, írja a budapesti Népszava című balloldali napilap:
„A református püspök szerint ő csak tanácsot adott, a döntést nem ő hozta, a következményekről pedig nem a média, nem az ellenzék és nem a kormány feladata ítélkezni.
Bocsánatot kért, de minden felelősséget Novák Katalinra hárított Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnöke azután, hogy felvetődött, kulcsszerepe van abban az elnöki kegyelemben, amelyben Novák Katalin távozó köztársasági elnök részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon körül kitört pedofilbotrányban kényszerítésért elítélt egykori igazgatóhelyettesét.
Balog Zoltán kedd este állt a nyilvánosság elé egy videónyilatkozatban. Ezt azzal kezdte, hogy a református egyház legfőbb testülete, a zsinat lelkészi elnökeként köszönetet mondott, amiért a keddi tanácskozáson a tisztségviselők 86 százaléka a bizalmáról biztosította a titkos szavazáson.
Négy püspök, négy főgondnok határozottan arra kért, gondoljam át közéleti szerepvállalásaimat, hogy azok mennyiben egyeztethetők össze a zsinati lelkészi elnöki megbízatásommal. Ennek a kérésnek eleget fogok tenni – jelentette ki, hozzátűzve, hogy ha szükséges, ő kész összehívni a zsinat legfőbb törvényhozó testületének az ülését. Elutasítunk minden olyan törekvést, amely egyházunkat egy olyan ügyben akarja belerángatni, amelyhez semmi közünk nincs – fogalmazott. Azt állította, elnöki kegyelmi kérvényekkel a református egyház egyetlen testülete sem foglalkozott és nem is foglalkozik, ezzel azonban ellentmondott önmagának, korábban ugyanis azzal védekezett, hogy a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a volt igazgatóhelyettes, Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjon.
[…] Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek.”
[Balog volt emberminiszter pénteken le is mondott. A magyar kormányzati botrány folytatódik…– a szerk. megj.]
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
