Április 13-án a vajdasági magyar tudósok, kutatók és egyetemi tanárok, tanársegédek számára ismét megrendezik a Tudóstalálkozót Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság társszervezésében immár tizennégy éve teszi lehetővé a vajdasági akadémiai társadalom számára a szakmai párbeszédet és eszmecserét biztosító Tudóstalálkozót. Dr. Csányi Erzsébetet, a VMAT elnökét a tervezett program részleteiről kérdeztük.
Lesznek-e külföldi szereplői a konferenciának?
A Tudóstalálkozó két vonatkozásban is különleges konferencia: egyrészt kizárólag magyar nyelvű, másrészt a meghívott külföldi plenáris előadókon kívül csak a vajdasági magyar előadóknak szól, így ennek a régiónak a tudományos diskurzusaiból ad egy pillanatnyi metszetet. Budapestről a konferencián jelen lesz Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság osztályvezetője, Szegedről Krisztin Tibor akadémikus, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának elnöke és meghívott plenáris előadónk is Szegedről jön. Jelasity Márk egyetemi tanár az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezetője és Az adatalapú mesterséges intelligencia néhány árnyoldala címmel fog értekezni szabadkán. Jelasity professzorról annyit mindenképp érdemes elmondani, hogy a PhD-fokozatát a Leideni Egyetemen szerezte 2001-ben Hollandiában. Az amszterdami VU egyetemen és a Bolognai Egyetemen összesen hat évig dolgozott a heurisztikus optimalizálás, az elosztott számítások, és az önszervező rendszerek területein. Érdeklődésének fókuszában jelenleg az elosztott gépi tanulás és a mesterséges intelligencia biztonsági vetületei állnak (például az ellenséges példák problémája). Fulbright kutatóként a Cornell egyetem vendége volt, elnyerte a Middleware konferencia tízéves legjobb cikk díját, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-plakett díját.
A tervek szerint a konferenciánkon a plenáris részben lesz még két ismeretterjesztő tudományos előadás is a tavalyi két magyar Nobel-díj kapcsán.
Mint tudjuk, az orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Krausz Ferenc pedig megkapta a 2023-as fizikai Nobel-díjat, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, „a kísérleti módszerekért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Ezekről a csodálatosan sikeres kutatásokról két vajdasági egyetemi tanár számol be a Tudóstalálkozón. Fábri Galambos Izabella, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának tanára Karikó Katalin felfedezésének tudományos hátterét ismerteti és beszámol saját tapasztalatairól is, hogy a világjárvány megpróbáltatásaival szemben mekkora nagy segítséget jelentettek ezek a védőoltások a mindennapokban. Pósa Mihály, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Kara Gyógyszerésztudományi Intézetének munkatársa Krausz Ferencről tart előadást.
A plenáris előadások után hogyan szervezik meg a munkát, hisz tavaly is sokan, pontosan ötvenen jelentkeztek be a konferenciára?
A délutáni programot szakterületek szerint szekciókba csoportosítjuk, párhuzamosan több teremben zajlanak a prezentációk, így az érdemi dialógus kialakítására is nagyobb esély van. Fontos, hogy megismerjük egymást, tanuljunk egymástól, erőt merítsünk mások tapasztalataiból. A szakmai tevékenység bemutatása mindig a kutatást végző emberi lény megismerésével tud kiteljesedni, érthetővé válni, s ha a speciális szakmai vonatkozásokat nem is tudjuk felfogni, a kolléga személyes jelenléte, hozzáállása egy másféle kódrendszerrel aktivizált dialógust ébreszt bennünk. Az úgynevezett élmény a tudományban is sokat segít, nemcsak a művészetek forrása.
Dr. Csányi Erzsébet (Fotó: Ótos András)
Van-e vajdasági magyar tudományos élet, a résztvevők milyen intézményekből érkeznek?
Az évtizedek során nem jött létre egy egységes, rendszerszintű koncepció, tervszerű munka. Az egyetlen mindenkit megszólító konferencia éppen a Tudóstalálkozó, amely a felaprózottság ellenében a közös tevékenységet serkenti. A vajdasági magyar tudományos életet már régóta a mozaikosság jellemzi, vannak konferenciák, projektek, a magyar kutatók sokszor csak társszerzők. A résztvevőink nagy számban az MTTK és a Műszaki Szakfőiskola tanárai közül kerülnek ki, a többiek szerb egyetemekről, valamint olyan vajdaságiak, akik már külföldön élnek, de a konferenciára hazaruccannak. A vajdasági magyar tudományos élet mindig attól szenvedett, hogy nem voltak stabil állami intézményeink, állandó munkahelyekkel, infrastruktúrával, épületekkel. A civil szféra az 1990-es évektől jelentős eredményeket produkált, kialakultak a magyar nyelvű kutatási projektek, kiadói tevékenység főleg az MTA égisze alatt. A VMTDK huszonhárom éves történetében kitapinthatók a meglévő potenciálok. 2015 táján a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium felsőoktatási kérdőíves felmérésében még nagy lendületet lehetett érezni az egyetemi tanárok és a doktoranduszok válaszaiban. Ez kifutott a semmibe, hiú reményeink voltak. Az akadémiai szféra véleményére nem volt kíváncsi a pártpolitika, amely – birtokolván a vajdasági magyar médiateret – kipellengérezte ezeket a törekvéseket, lejárató kampányokat szervezett, megmérgezte a viszonyokat, megtorolta a hiteles szakmai kezdeményezéseket. Erre az erőszakpolitikára számtalan példa van, az égető, több évtizedes vajúdást a szőnyeg alá söprés követte, hamis megoldások, a végeredmény pedig lesújtó.
És hol tartunk ma?
Már csak sajnálkozhatunk a vajdasági felsőoktatási/tudományos intézményesítés elmaradásán. Nincs egy kutatóintézetünk, és a Kárpát-medencében csak nálunk, a mi régiónkban nem jött létre egyetem, Szlovákiában, Kárpátalján, Romániában mindenütt lerakták ezeket az alapokat. Vajdaságban csupán a Tanítképző Kar létrehozására futotta. Az intézmények megkötötték volna a futóhomokot, talán nem tűnik el az utóbbi tíz évben 60.000 magyar erről a tájról. A kisajátító pártpolitika csak hűbéri viszonyokat, megideologizált tudományos és művészeti életet tűrt meg, ennek következményeivel állunk ma szemben. A napokban fújta el a szél a megkerülhetetlennek titulált VM4K-t, amely állítólag ֦„a Kárpát-medencei felsőoktatási tér egyik fontos vajdasági oszlopa”. Létrehozásakor egyetemi vezetők figyelmeztették az MNT-t, hogy ez szakmailag téves koncepció, téves beruházás lesz tragikus következményekkel.
A Tudóstalálkozón lesz-e esetleg kerekasztal-értekezlet?
A program még képlékeny állapotban van, reméljük, az oldottabb beszélgetésre is lesz alkalom, hiszen ezek a pillanatok teremtik meg a közös gondolkodás feltételeit, ami rendkívül fontos egy szakmai közösség integritásának, hitelesség-érzetének kialakításában – nyilatkozta Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke.
A 12-ik Tudóstalálkozó résztvevőinek csoportképe 2022-ből
A Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó védnöke:
