Szerbia a népesség csökkenése mellett a képzett munkaerő hiányával is szembesül, emiatt az államnak célja a külföldi emberek hazacsábítása, a hazatérők prioritást élveznek – mondta Darija Kisić Tepavčević családgondozási és demográfiai miniszter a Kopaonik Üzleti Fórumon.

Bár vannak, akik visszatérnek Szerbiába, a távozók aránya jóval magasabb. A statisztikák szerint  évente mintegy 60 000 ember költözik el az országból.

A Mitrović család például 10 év kanadai élet után tért vissza Újvidékre.

„A gyerekek kedvéért jöttünk vissza, az ő jobb életminőségükért. Kanadában olyan nőknek vásároltam márkás ruhákat, akik maguk nem jártak el vásárolni. Mielőtt Kanadába mentem volna, saját szépségszalonom volt. Azt látom, hogy nagyon szépen megy, ha valaki valamilyen szakmával foglalkozik, szerintem nem probléma visszatérni Szerbiába és dolgozni” – mondja Jelena Mitrović.

Bár vannak kivételek, a legtöbben mégis távoznak az országból, jellemzően valamelyik nyugat-európai országba, melyekben számtalan állásajánlatot találhatnak a Szerbiából indulók.

A Világbank 2022-es becslése szerint 20 év alatt a lakosság 14 százaléka hagyta el Szerbiát, vagyis évente átlagosan 30-60 ezren. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján radikálisan növekszik a 65 év felettiek aránya az országban, a  munkaképes korúakból pedig jelentős hiány van.

„Nagyon hiányoznak a mindenféle mesteremberek, főleg az építőiparban, de jelentős a hiány ápolókból, orvosokból, villamos- és gépészmérnökökből, és természetesen informatikai szakemberekből” – mondja Miloš Turinski, az Infostud munkatársa.

Kevés a képzett munkaerő, eközben csaknem 290 ezren munkanélküliek

Darija Kisić az új beruházásokkal és ezáltal az új munkahelyek létrehozásával igyekszik hazacsábítani az embereket, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig növekvő bérekről és bővülő lehetőségekről számolt be februárban, de mint az ő maga is megállapította, még így sincs elegendő munkaerő Szerbiában. A kereslet és kínálat egyenlőtlen eloszlásán az N1 beszélgetőpartnerei szerint két dolog segíthet. Egyrészt, idővel Szerbia rá lesz kényszerülve arra, hogy még több külföldi munkaerőt alkalmazzon, másrészt, ami nagyobb kihívást jelent, át kell képezni a szerbiai munkavállalók, vagy a munkanélküliek egy részét, hogy a munkaerőpiac mai kihívásainak eleget téve pótolni tudják a keletkezett űrt.

„Nagyon fontos lépés lenne, ha az állam népszerűsítené a fiatalok körében a kézműves foglalkozásokat, és a mesterségeket, szakmákat, mivel óriási a szakemberhiány, és jól megfizetett szakmákról van szó” – zárta Turinski.