Huszonöt évvel ezelőtt a mai napon csatlakozott – az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül elsőkként – Csehország, Lengyelország és Magyarország az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez. Martonyi János magyar, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter hozta el a NATO-alapító Truman elnök emlékközpontjába a letétbe helyezendő dokumentumokat, amelyeket 1999. március 12-én, a Missouri állambeli Independence (Függetlenség) városában adtak át Madeleine Albright amerikai kollégájuknak, a Clinton-kormányzat külügyminiszterének. Talán nem is olyan véletlen, de mindenképpen szimbolikus jelentőségű, hogy a házigazda szerepét a prágai születésű Marie Jana Körbelová (1937–2022) láthatta el, aki nemcsak az első női, hanem az első bevándorló vezetője is volt az amerikai diplomáciának.

Magyar emlékbélyeg a NATO-csatlakozás napjára (Fotó: Shutterstock)

Magyar emlékbélyeg a NATO-csatlakozás napjára (Fotó: Shutterstock)

Előző este érkeztem a mormonizmus alapítójának a Missouri folyó partján fekvő mintegy 110 ezres városába három másik magyar kollégával együtt. (Akkor még volt amerikai tudósítója a Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak is – még létezett Népszabadság…) Egy „elvarázsolt kiskastélyban foglaltunk szállást, ahol este 9-kor nem találtunk senkit. A szárnyas ajtó nyitva állt, de csak hosszas töprengés meg kémlelődés után jöttünk rá, hogy a kulcsaink ott lapultak kikészítve a pulton – egyszerűen be lehetett vonulni a hihetetlen csecsebecsékkel telezsúfolt százéves lakosztályokba anélkül, hogy bárkivel találkoztunk volna. Az est tartogatott még némi meglepetést: kimentünk egy központi sörözőbe, beszédbe elegyedtünk a helybeliekkel – de senkinek fogalma sem volt, hogy milyen történelmi eseményre kerül másnap sor a Truman-könyvtárban és -múzeumban.

A Harry Truman Elnöki Könyvtár és Múzeum Indepeendence-ben, Missouri, USA (Fotó: Truman Könyvtár)

A Harry Truman Elnöki Könyvtár és Múzeum Indepeendence-ben, Missouri, USA (Fotó: Truman Könyvtár)

Másnap reggel teljesen váratlanul (és felkészületlenül) élőben kellett közvetítenem a Duna TV számára az ünnepséget, noha szinte semmiféle információt nem bocsátottak rendelkezésünkre a helyi szervezők – de a három külföldi delegáció sem. Talán nem is gondoltak a kelet-európai érdeklődésre, mert eredetileg csak egyetlen kamerát állítottak be a díszterembe, ami nem is volt összekötve a sajtóközponttal. Arról sem esett szó persze – noha már sejthettük –, hogy alig két héttel később az éppen megnagyobbodott NATO büntetőhadjáratot indít a Milošević-rezsim ellen, mert a szerb nemzetvezért egyszerűen nem lehetett szép szóval jobb belátásra bírni az addigra már nyolcadik évében járó országszétverő hőzöngésében. Ráadásul éppen az egyik újdonsült tagnak is jutott – legalábbis földrajzi – szerep a légiháborúban: a taszári légitámaszpontot az amerikai légierő használta, de – a közvélekedéssel ellentétben – onnan nem bombázók vagy vadászgépek szálltak fel.

Mindezt csak azért mesélem, mert a NATO idei ünnepségsorozatának ismét vannak déjà vu vonatkozásai: a hihetetlenül naív amerikai jóhiszeműség meg a – sajnos sokkal negatívabb – magyar kekeckedés: a tisztességes kommunikáció helyett a nemzet súlyos félrevezetése és a – ki tudja, milyen valódi okból felvállalt – minden szövetségessel szembeni követelőzés, zsarolás, sőt oroszpártiság.

Martonyi János magyar külügyminiszter (ül) letétbe helyezi a NATO-csatlakozási dokumentumot. A háttérben Madeleine Albright amerikai, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter. Independence, Missouri, USA, 1999. március 12. (Fotó: John Rutrof/MTI/EPA)

Martonyi János magyar külügyminiszter (ül) letétbe helyezi a NATO-csatlakozási dokumentumot. A háttérben Madeleine Albright amerikai, Jan Kavan (k) cseh és Bronislaw Geremek (j) lengyel külügyminiszter. Independence, Missouri, USA, 1999. március 12. (Fotó: John Rutrof/MTI/EPA)

Pedig Magyarország (és a másik két kelet-európai állam) NATO-csatlakozásának lehetővé válásához nagyban hozzájárultak amerikai magyarok, különösen Tom Lantos szövetségi képviselő, valamint szenátusi barátja, Joe Biden, a jelenlegi amerikai államfő. Már csak ezért sincs semmiféle racionális magyarázata annak, hogy milyen gyalázatos módon viseltetik a magyar kormány az amerikai elnökkel szemben. (Lásd a minapi Orbán-látogatás visszhangját. Miután Orbán kizárólag Biden ellenségeivel találkozott az USA-ban, még neki állt feljebb és bekérettette a külügybe az USA budapesti nagykövetét, amiért Biden kampánybeszédben jellemezte a magyar demokrácia lebontását. Azt a tényt, aminek sajátos részleteiről maga Orbán beszél évek óta, politikai „ikertársa” Donald Trump a legutóbbi találkozón is erről szónokolt – és aminek valóságos veszélyeivel minden igazi szakértő maradéktalanul egyetért.)

A NATO így Magyarország nélkül ünnepli Magyarország (és a másik kettő) csatlakozását. Miközben Orbán Viktor a NATO ellehetetlenítésére törő, Európa-ellenes, Putyin-barát, hazaárulásnak beillő bűntények elkövetésével gyanúsított Donald Trumphoz zarándokol, addig Andrzej Duda(!) lengyel elnököt és Donald Tusk miniszterelnököt (akik pedig egymás politikai ellenségei!) Joe Biden fogadja a Fehér Házban, Petr Pavel cseh elnöknél pedig Bill Clinton beszél a prágai NATO-ünnepségen. Magyarország viszont úgy „ünnepel”, hogy kitartóan követel valamit az összes többi NATO-szövetséges ellenében, ami kizárólag az orosz diktátor Vlagyimir Putyin brutális rezsimjének a malmára hajtja a vizet. [Ld. a FRISSÍTÉST a cikk alatt]

Nem véletlenül mondta tehát Tom Lantos a 25 évvel ezelőtti nagy napon Independence-ben – amire a Lantos Alapítvány ma is emlékeztetett –, hogy

„Miközben ezt a jeles eseményt ünnepeljük, az is fontos, hogy kitűzzük az óvatosság zászlaját. A demokrácia Magyarországon működik, de természetesen nem tökéletlenségek nélkül… Tehát miközben gratulálok Magyarországnak, hogy véget vetett fasiszta és kommunista múltjának és csatlakozott a demokratikus és szabadságszerető nemzetek családjához, felszólítok minden magyart, hogy gondosan őrizze a politikai demokráciát és a pluralizmust, amelyek nélkül biztosan nem lesz ígéretes jövő.”

FRISSÍTÉS: A jelenlegi magyar külügyminiszter azzal „ünnepelte” a NATO-csatlakozás 25 évét, hogy az évforduló napján vidáman fotózkodott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom elnökével, aki brit, kanadai, svájci, ausztrál és új-zélandi szankciós listákon is szerepel. Minden kommentár szükségtelen.

Fenegyerekeskedni a NATO-ban is? (Fotók: Pixabay)