Ezen a héten is volt mivel foglalkoznia a világsajtónak: Ferenc pápa békefelhívása az ukrán és orosz harcosokhoz; Portugáliában győzött a szélsőjobb; Orbán amerikai útján nemcsak Donald és Melania volt a főszereplő, hanem a magyar miniszterelnök Flóra lánya is, aki drága Gucci táskát villantott Mar-A-Lagóban; A kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka hétfőn ért véget. De először lássuk, mit írt a világsajtó a gázai háborúról, ahol még mindig a Hamász kezében vannak az izraeli túszok, a zsidó állam pedig a humanitárius segélyek szállítását hátráltatja. – Átlapoztuk a világsajtót Londontól Tokióig és Tel Avivtól Tajpejig.

Gázában továbbra is szörnyű a helyzet

A Londonban arab nyelven megjelenő Al Quds című lap borzalmasnak találja a Gázai övezet helyzetét:

„Ha Biden bírálja Izrael gázai akcióit, az elsősorban azért van, mert ez a háború erkölcsi és humanitárius következményei miatt hatással van az elnökválasztási kampányra. Ez a körülmény komolyan csökkentheti Biden győzelmi esélyeit, hiszen egyes amerikai államokban sok az arab és a muszlim szavazó, akik elutasítják Biden korábbi háborús pozícióját. A Demokrata Párton belül van egy progresszív-liberális szárny is, amely szemben áll a háborúval, mint sok más amerikai, különösen az aktivisták és a diákok. Ezek a háborúval kapcsolatos kritikák és a háború befejezésére irányuló követelések egyre hangosabbak. Az a tény, hogy Bidennek eddig nem sikerült befejeznie a háborút, növeli az elégedetlenséget.”

Éles bírálat érkezik az Egyesült Államok kormányával szemben a Tel-Aviv-i Haaretz című közép-baloldali liberális napilaptól:

„Az október 7-i tanulságok ellenére a Fehér Ház visszatér a »két állam két népnek« szlogenhez. Mintha ez nem lenne elég, a Fehér Ház azt is megszabja Izraelnek, hogy taktikai szinten hogyan végezzen katonai műveleteket Gázában és Libanonban. A negatív kijelentések napirenden vannak a Fehér Házban és rávilágítanak arra, hogy Amerika mélyen beavatkozik Izrael alapvető nemzetbiztonsági dolgaiba.”

A pápa nyilatkozata az ukrajnai orosz agresszióról

A római La Repubblica című liberális, korábban szociál-demokrata napilap Ferenc pápa kijelentéseivel foglalkozik az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban:

„Ukrajna és szövetségesei tiltakoznak, Oroszország pedig tapsol és a pápa szavait a Nyugatnak szóló figyelmeztetésnek tekinti. A »fehér zászló kitűzésének bátorsága«, a »tárgyaláshoz« való bátorság, amit a pápa Kijevnek tanácsolt, heves reakciókat váltott ki. Ferenc pápa a háború kezdete óta mindig a tárgyalásos megoldást szorgalmazta, mint a háború folytatásának egyetlen járható alternatíváját, de ennek az eredménye eddig csekély volt.”

A londoni The Telegraph című 1855-ben alapított konzervatív napilap úgy véli:

„A pápa talán csak azt mondja, amit sok világi vezető gondol Európában, Amerikában és másutt: hogy Ukrajna nem nyerhet, és meg kell próbálnia elkerülni a további vérontást? A NATO eddig azt mondta, hogy segít Ukrajnának »ameddig csak szükséges«. Ennek az ígéretnek azonban ellentmondanak a lassú fegyverszállítások. Ukrajna még két év vérengzés után is folytatni akarja a harcot – feltéve, hogy megvannak hozzá az eszközei. Ha azonban ezeket megtagadják tőle, a pápa szavai lehangolóan profétikusnak bizonyulhatnak.”

„Azt akarja a pápa, hogy Ukrajna kapituláljon?” – teszi fel a kérdést a zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap:

„Ez felháborító pártoskodás lenne, annak ellenére, hogy ebben a támadóháborúban már sokan szenvedtek az erőszaktól. A pápa számos beszédének ismeretében valószínűleg azt mondhatjuk: nem, Ferenc nem a megadásra szólít fel. De javasolja a tárgyalásokat a háború végéről, legalábbis egy tűzszünetről – ez azonban egy elég megdöbbentő javaslat egy olyan nép számára, amelynek országát megszállták, és amelynek léte veszélyben van.”

A baloldal veresége Portugáliában

Most pedig lássuk a portugáliai előrehozott parlamenti választások eredményét. A lisszaboni Jornal de Negócios című közép-baloldali gazdasági napilap ezt írja:

„Portugália szavazott, és piros lapot mutatott a politikának. A konzervatív AD [Alianca Democrática, Demokratikus Szövetség] nagyjából egy szinten van a korábban kormányzó szocialistákkal, ezért messze van egy meggyőző diadaltól. Az ultrajobboldali Chega [Elég!] térnyerése miatt az ország immár három blokkra szakadt, mivel a jobb- és baloldal hagyományos ellenpólusához most egy rendszerellenes tábor is csatlakozik. Ez megnehezíti a kormányalakítást. A Chega főnöke, André Ventura a választás nagy nyertese, legalábbis a választások utáni éjszakán. De az, hogy pártja mennyire marad fontos, a többi párttól és az államfőtől függ. Ezért Sousa [portugál államfő] már ki is jelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a Chega ne vehessen részt egy jövőbeli kormányban, és ezt az ígéretét be is kell tartania.”

A portói Jornal de Notícias című, 1888 óta megjelenő független napilap ezt írja erről:

„A legutóbbi választásokkal ellentétben ezúttal lényegesen magasabb volt a részvétel, ami jó hír a demokráciának. Ez azonban nem takarja el azt a tényt, hogy vannak aggasztó jelek is. Az emberek kiábrándultak, hogy a problémáikat nem tudták megoldani, és ez tiltakozásra buzdította őket. A Chega óriási növekedése tehát nem meglepő, mert a felmérések ezt már jelezték – de most még nehezebb lesz megakadályozni, hogy ez a párt a jövőben meghatározó szerepet játsszon.”

Orbán Viktor Flóra lányával Trumpnál

Trump „álállamfői” fogadtatásban részesítette Orbán Viktort Floridában. Ezúttal azonban nem hibázott, amikor megszólította vendégét, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Furcsa amerikai út volt ez, amire Orbán Viktor a múlt héten vállalkozott. Ennek az utazásnak a jellegét nehéz megérteni. Egyrészt úgy tűnt, a magyar kormányfő hivatalos küldetésben utazik Washingtonba és Floridába: elkísérte őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint hivatalának politikai igazgatója, Orbán Balázs (nem rokonok). De Orbán Flóra is elkísérte (rokon, sőt a kormányfő lánya). Ám nem találkozott az amerikai kormány egyetlen tagjával sem, nem hogy Joe Biden elnökkel. Ehelyett Orbán zárt ajtók mögött tárgyalt hasonszőrű politikai gondolkodókkal. Nem volt nyilvános fellépése vagy sajtótájékoztató a beszélgetőpartnereivel, csak néhány közösségi médiában jelent meg. Jeleneteket mutattak be péntek esti találkozásáról Donald Trumppal, a volt elnökkel, aki az őszi választásokon szeretné visszaszerezni a tisztséget.

A képeken egy álállamférfi módjára megrendezett fogadás látható. Trump vörös szőnyegen várja a vendégeket Mar-a-Lago-i (Florida) magánbirtokának reprezentatív portálja előtt. Orbán bemutatja neki azt a fiatal nőt, akit Trump később egy bejegyzésében »kedves lánya, Flórá«-nak nevezett. Aztán mindenki – de csak a politikai delegáció – pózol a fotókon, mögöttük magyar és amerikai zászlókkal. Orbán ezt mondja a Facebookon a képekről: »Az amerikaiakon múlik, hogy saját maguk döntsenek, és nekünk magyaroknak, hogy nyíltan beismerjük: a világnak és Magyarországnak is jobb lenne, ha Donald Trump visszatérne elnöki pozíciójába.« Mert ha megválasztják, békét teremt Ukrajnában és a Közel-Keleten. Trump pedig ezt terjeszti: »Viktor egy nagyszerű vezető, akit a világon mindenhol tisztelnek.« »Erős« migrációs politikája miatt Magyarország biztonságos ország, és az is marad, amíg Orbán hivatalában marad.”

Orbán Flórának egy 600 ezer forintos Gucci táska lógott a vállán, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Mivel Lévai Anikó éppen nem ért rá, Orbán Viktort a legkisebb lánya, a 19 éves Orbán Flóra kísérte el pénteken a floridai Mar-a-Lagóban Donald Trumppal megtartott találkozóra.

Orbán Flóra jelenlétéről megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki úgy válaszolt, a miniszterelnök saját maga fizette az utazás költségeit, a Telex pedig egy olyan Twitter-bejegyzést tett közzé, amely szerint a miniszterelnök lánya nem egy egyszerű táskával ment el a találkozóra Donald Trumppal. Egy Gucci Horsebit 1955 márkájú táska lógott a vállán, amelyet átszámítva az Egyesült Államokban kicsivel több mint 600 ezer forintért lehet kapni.

Ez egyébként még egy meglehetősen alacsony árkategóriás darab, hasonlót »mindössze« 560 ezer forintért is adnak, drágább modellekért 1,1 milliót is elkérnek a boltokban.”

„Majdnem semmi sem igaz”, írja a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című irodalmi és politikai hetilap Orbán Viktor amerikai útjáról:

„A Magyar Nemzet olvasói úgy érzékelhették, hogy Amerika lázban ég a magyar miniszterelnök utazásától. Szó sincs »meghívásról«, az utazást Budapesten szervezték, és annak nem csekély költségei is az adófizetőket terheli. Még »panel-beszélgetés« sem volt, Orbán egy műsorvezető társaságában ült egy kis teremben, körülbelül száz néző előtt, zárt körben hirdette politikai nézeteit. Eredetileg nagyobb termet foglalt le a nagykövetség, ám az érdeklődés mérsékelt volt, az amerikai belpolitika Biden kampánybeszédére [valójában: aznapi Unió-beszédére – a szerk. megj.] figyelt. A kiküldött tudósítóként tevékenykedő Orbán Balázs már nem is egyszerű panelről számolt be, ő, amint megszokhattuk, nagyobb ívre összpontosít: »A Heritage Alapítvány által szervezett konferencián és a kerekasztal-beszélgetésen arról beszéltek, hogy a Magyarországon az elmúlt 14 évben kikísérletezett és működőképesnek bizonyult konzervatív politika valamennyi ország számára példaként szolgálhat.«  Arról is szóltak hírek, hogy a középliberális Washington Post szerint Orbán Viktor az amerikai jobboldal példaképévé vált, ám a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. A Budapesten nem idézett vélemények szerint »Orbán Putyin-barát autokrata politikája eltávolítja országát Ukrajna támogatásától«. Az országos NBC News mellékes hírként a floridai találkozó kapcsán említi meg, hogy Orbán »illiberális vezetőként hátráltatta a NATO bővítését, aláásta Magyarországon az igazságszolgáltatást és a sajtószabadságot«.”

Véget ért a kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka

A végén lássuk, hogyan összegezte a tajpeji Ziyu Shibao című, a kormányhoz közel álló napilap a kínai Országos Népi Kongresszus hétfőn véget ért éves ülését:

„A Népköztársaság tekintélyelvű rendszerében ez a színlelt parlament csak a pártvonal jóváhagyására szolgál. Ennek ellenére minden szlogen mögött összetéveszthetetlenül ott volt, hogy a gazdaság a vezetés legfontosabb problémája. Az ingatlanbuborék kipukkanni látszik, a helyi hatóságok teljesen eladósodtak, és egyre riasztóbb a fiatalok munkanélkülisége. Ez mára még az ország gazdasági és társadalmi stabilitását is veszélyezteti, amiért nagyrészt Hszi Csin-ping állam- és pártvezető a felelős, aki ideológiai és a nemzetbiztonság elsőbbségével sikeresen elfojtotta a magánszektor »kezdeményezését«. A helyzet súlyosságát mutatta az is, hogy 30 év után először nem tartottak sajtótájékoztatót az ülés után, nehogy kellemetlen, kritikus kérdéseket tegyenek fel neki.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja hozzáteszi:

„Az idei Népi Kongresszuson feltűnően gyakran emlegették a »nemzetbiztonság« kifejezést. Ez a prioritás a megcélzott gazdasági növekedéshez képest aránytalanul magas védelmi kiadások emelésében is megmutatkozott. A lakosság megsínyli az ország stagnáló gazdaságát, Peking azonban még mindig növeli a fegyverkezést. Érthető, hogy a vészharangok ezért mindenhol megkondulnak abból az aggodalomból kiindulva, hogy Kína erőszakot készül bevetni a status quo megváltoztatására.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)