Oroszország az elmúlt évek legsúlyosabb terrortámadásának áldozatait gyászolja. A 137 halott emlékére egynapos nemzeti gyászt rendeltek el. Mint ismeretes, péntek este a Crocus City Hall nevű központban nem sokkal egy koncert kezdete előtt fegyveresek hatoltak be és rálőttek a látogatókra, valamint tüzet gyújtottak. A hivatalos közlemények alapján korántsem világos azonban, hogy lövöldözés meg egyetlen kézigránát következtében hogyan omolhatott be az épület tetőzete. A videókon látható pusztítás mértéke felülmúlja mindazt, ami a leírásokban szereplő fegyverekkel lehetségesnek tűnik. Az sem érthető, hogy egy ilyen méretű támadás elkövetőit órákon belül elfogták, miközben az orosz állami média mindenféle elméletet világgá kürtölt és a Kreml utasítására Ukrajnára próbálta kenni a történteket. – A rendkívüli esemény következtében soron kívül is átlapoztuk a világsajtót Barcelonától Bakuig, Stockholmtól Sanghajig és Washingtontól Tokióig.

Péntek este eleinte homályos volt a háttér, írta órákon belül a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Legalább 40 ember meghalt [az akkori adatok alapján], és több mint százan megsebesültek péntek este az orosz főváros Moszkva közelében egy rendezvényközpont elleni támadásban. Ezt az FSZB [Федерална Служба Безбедности azaz Szövetségi Biztonsági Szolgálat] hazai titkosszolgálat jelentette be és terrortámadásra utalt. A nyomozó hatóság ennek megfelelő büntetőeljárást indított. Pénteken késő este az Iszlám Állam terrorista milíciája vállalta a felelősséget a bűncselekményért. Ukrajna korábban tagadta, hogy részt vett volna benne, miután az orosz rezsim számos képviselője azt sugallta, hogy Kijev a felelős. A Crocus City Hallról készült képek azt mutatták, hogy a látszólag terepszínű ruhát viselő férfiak véletlenszerűen lövöldöztek az emberekre gépkarabélyokkal az előcsarnokban és a koncertteremben. Az épület kigyulladt. A hírek szerint körülbelül száz ember lehetett bent. A tervek szerint az orosz Piknik rockegyüttes lépett fel. Két héttel ezelőtt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége és más nyugati képviseletek figyelmeztettek az összejövetelek elleni támadásokra az orosz fővárosban. Vlagyimir Putyin elnök bírálta ezt, mint egy kísérletet a »társadalmunk megfélemlítésére és destabilizálására«.”

A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap így számolt be a fejleményekről:

„Vlagyimir Putyin orosz elnök szombati televíziós beszédében elmondta nemzetének, hogy 11 embert vettek őrizetbe a népszerű moszkvai koncerthelyszín elleni pénteki halálos merénylettel kapcsolatban, köztük azt a négy fegyverest, akik tüzet nyitottak és legalább 133 embert megöltek.

Putyin azt állította, hogy a támadók Ukrajnán keresztül próbáltak elmenekülni, »ahol az előzetes adatok szerint az ukrán fél egy ablakot készített számukra az államhatár átlépésére«. Ukrán illetékesek tagadták, hogy közük lenne a támadáshoz.

»A bűnözők hidegvérrel szándékosan lövöldöztek polgárainkra és gyermekeinkre, ahogy ezt a nácik tették, akik tömegmészárlást követtek el a megszállt területeken. Azt tervezték, hogy példamutató kivégzést és vérrel való megfélemlítést szerveznek« – mondta. «A bűncselekmény minden elkövetőjét, szervezőjét és támogatóját méltányosan és elkerülhetetlenül megbüntetjük, akárkik is legyenek azok, vagy bárki is irányítja őket.«

Az orosz katasztrófavédelem szerint az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a péntek esti merényletért, amely a modern orosz történelem egyik legsúlyosabb támadásának számít, és amely során a krasznogorszki helyszín mintegy 140 ezer négyzetméternyi területe lángokban állt. Az érzékeny információk megvitatása érdekében névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta a Washington Postnak, hogy az Egyesült Államoknak »nincs oka kétségbe vonni« az Iszlám Állam állítását.

[…] Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pénteki nyilatkozatában jelezte, hogy az Egyesült Államok kormánya március 7-én nyilvános figyelmeztetést adott ki az oroszországi amerikaiaknak.

»Az Egyesült Államok kormánya megosztotta ezt az információt az orosz hatóságokkal is, a régóta fennálló figyelmeztetési kötelezettségének megfelelően« – mondta Watson.

A figyelmeztetés részben maga az Iszlám Állam, az Iszlám Állam afganisztáni és pakisztáni ága lehetséges oroszországi tevékenységéről szóló titkosszolgálati értesüléseken alapult – mondta a Postnak két, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. Más nyugati nagykövetségek is jelezték a figyelmeztetést.”

A barceloniai La Vanguardia című spanyol-katalán, monarchista napilap ezt írja a terrortámadásról:

„Oroszország pénteken ismerte el először nyíltan, hogy háborúban áll Ukrajnával. Ezzel egy időben hét ukrajnai régió ellen hatalmas rakéta- és dróntámadást hajtottak végre. De alig néhány órával később egy Moszkva külvárosában álló koncertterem vált támadás színhelyévé. Több terepszínű egyenruhába öltözött férfi tüzet nyitott a közönségre és tüzet gyújtott. [Említésre méltó,] hogy Moszkvát több nyugati nagykövetség előre figyelmeztette egy esetleges terrortámadásra.”

„Putyin fel fogja használni a Crocus elleni támadást” – írja a varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel baloldali-liberális napilap és figyelmeztet:

„Nem számít, ki áll a támadás mögött, Putyin ezt végül a saját céljaira fogja felhasználni. Nyilvánvaló, hogy a Moszkva melletti krasznogorszki támadásnak nagyon súlyos következményei lesznek Oroszországra, Ukrajnára és a Nyugatra nézve.”

A bakui Müszavat című azerbajdzsáni liberális napilap felteszi a kérdést:

„Miért követne el az Iszlám Állam ilyen szörnyű terrorcselekményt egy oroszországi koncertteremben? Egyes nyugati szakértők azt állítják, hogy az Iszlám Állam az elmúlt két évben gyakran bírálta Putyin orosz elnököt, és »a muszlimok elnyomóinak cinkosává« kiáltották ki. A közép-ázsiai radikális muszlimok Moszkvát is azzal vádolják, hogy elnyomja a muszlimokat. Putyin kormánya kemény álláspontot képvisel. De mi a célja egy terrortámadásnak, amely nem egy nemzeti köztársaságban, hanem Moszkvában történt?”

A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, reggel 5,1 milliós, este pedig további 1,55 milliós példányszámú, a világ harmadik legnagyobb napilapja vendégkommentátort szólaltat meg:

„Az »Iszlám Állam« terrorista milícia vállalta a felelősséget a moszkvai koncertterem elleni támadásért. Azonban mindig óvatosnak kell lenni, amikor valaki felelősségi nyilatkozatot tesz közzé, mert az Iszlám Állam gyakran magára vállalja a felelősséget olyan iszlamisták támadásaiért is, amelyeknek semmi közük sincs hozzá. Oroszország csaknem tíz éve beavatkozik a szíriai polgárháborúba, és számos civilt is megölt a helyi ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg és az Iszlám Állam elleni légicsapásokban. Az Iszlám Államnak ezért »jogos« okai vannak az Oroszország elleni terrortámadásra, mint megtorló intézkedésre.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap ugyanakkor Ukrajnára utal:

„A front helyzete jelenleg kedvezőtlennek tűnik az ukránok számára. A támadás elbizonytalaníthatja az orosz lakosságot. Ez negatív hatással lenne Kijevre: Oroszország a támadást az ukrajnai katonai offenzíva megerősítésére használhatja fel.”

Putyin fél, írja a stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap az oroszországi művészek üldözéséről:

„Az, hogy Putyin üldözi az irodalmat, a zenét és a művészeteket azt mutatja, hogy fél egy olyan kultúrától, amely igazat mond. Idén február elején elfogatóparancsot adtak ki Borisz Akunyin orosz író ellen. A bűne? Ellenezte az ukrajnai háborút és bírálta Vlagyimir Putyint. Ezért őt először terrorizmussal és szélsőségességgel vádolták, majd külföldi ügynökké nyilvánították. Borisz Akunyin csak egy a sok író, művész és értelmiségi közül, akiket a Putyin-rezsim célkeresztbe vett. Néhányukat megöltek, másokat koholt vádak alapján börtönbe zártak. Vlagyimir Putyinnak az orosz irodalom, zene és művészet elleni kampánya azonban nem jelent új irányt, ellenkezőleg, csupán évszázados gyökerű orosz hagyományokat folytat. Meg kell hallgatnunk az orosz értelmiségieket, támogatnunk kell őket, a nyilvánosság előtt kell tartanunk őket, és gondoskodnunk kell arról, hogy üzenetük messze túlterjedjen az ország határain.”

Már 133 halottja van az oroszországi terrortámadásnak, az Iszlám Állam közzétette a merénylők fényképét is, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Az Iszlám Állam szombaton közzétette azoknak a terroristáknak a fényképét, akik péntek este a Moszkva melletti Krasznogorszkban végrehajtották az eddig 133 ember életét követelő terrortámadást – derül ki a The Guardian cikkéből.

Péntek este négy terrorista hatolt be a krasznagorszki Crocus City Hall nevű rendezvénykomplexumba, ahol éppen egy koncertet tartottak. Később elmenekültek, de sikerült mindegyiküket elfogni.

A terrorszervezet azt írta, hogy harcosai »több tucat kereszténnyel« végeztek annak a háborúnak a részeként, amelyet az iszlám ellen fellépő országok ellen vívnak. Kitértek arra is, hogy a terroristák négy gépfegyverrel, revolverekkel és kézigránátokkal voltak felfegyverezve.

Oroszország Szíriában harcol az Iszlám Állam ellen, amely már hajtott végre merényleteket Oroszországban, de ilyen nagyszabású terrortámadásra még nem tudott sort keríteni.”

Putyin politikailag akarja kiaknázni a terrort, kommentálja a madridi El País című  közép-baldali napilap a támadást Moszkva külvárosában, ahol több mint 100 embert öltek meg:

„Az Iszlám Állam Khorasan tartomány szakértőinek véleménye szerint egy terrorszervezet felelős a Crocus City Hall rendezvényközpont elleni támadásért, ahogy ezt ez a terrorszervezet is beismerte. […] Ez egy borzalom, amiért csak a legkeményebb ítélet jár, valamint teljes szolidaritás az áldozatokkal és az egész orosz néppel. Ha ismét a dzsihádisták léptek fel, akkor azt brutalitással és fanatizmussal tették, ami minden támadásukat jellemezte a múltban is. […] Mindenki számára világos, hogy az ukrajnai háború okozta mészárlás és a gázai övezetben kialakult drámai helyzet még instabilabbá teszi a globális helyzetet […]. A brit és az amerikai titkosszolgálatok figyelmeztették az orosz hatóságokat […] egy esetleges támadásra, maga Vlagyimir Putyin azonban ezt zsarolásnak és a lakosság megfélemlítésének tartotta. Ilyen diktatúrák, mint Putyiné, tudják, hogyan kell minden körülményt kihasználni, és ezúttal azonnal meg is próbálta Ukrajnát hibáztatni a mészárlásért, bár az Iszlám Állam nagyon gyorsan magára vállalta a felelősséget. […] Nehéz előre látni, hogyan fogja egy Putyin vágású autokrata a barbárságot saját előnyére kihasználni.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)