Míg Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője szerint ettől a Pásztor–Šešelj-összeborulástól minden tisztességes, a józan eszét és emlékezőképességét még őrző vajdasági magyarnak borsódzik a háta és felfordul a gyomra, addig Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy véli, nincs itt semmi látnivaló, Belgrádban így tudják a legjobban a magyarok érdekeit képviselni.
Aki esetleg nem tudná, a belgrádi önkormányzati választáson a Szerb Haladó Párt és partnerei által átadott választási listán ott vannak a Szerb Radikális Párt jelöltjeinek, valamint a VMSZ belgrádi szervezet vezetőjének a neve is.
Mini sorozatunkban közéleti személyeket és politikusokat kérdeztünk arról, hogy ők mit gondolnak erről az előállt helyzetről, hogy a VMSZ egy olyan párttal szerepel egy listán, amely Pressburger szerint a gyűlöletbeszéd éllovasa immár három és fél évtizede, és a szendvicseket nem a tüntetéseikre kivezényelt szerencsétleneknek tömi a szájába, hanem nekünk, kisebbségieknek kínálta a kilencvenes évek elején.
Németh János, a Szabadkai Rádió korábbi főszerkesztője, a Családi Kör hetilap rendszeres jegyzetírója elmondta, hogy Tőke János vezércikkét olvasva úgy véli, nehéz újat mondani, mégis megkísérli és pontokba szedi mondanivalóját.
- A klasszikus igaza bizonyosodott be, miszerint összenő, ami összetartozik. A volt és új, átöltözött szélsőségesekkel történt lepaktálás logikus következménye az, ami történt.
- Az indoklás a rossz bizonyítvány magyarázása. Aminek nincs sok értelme és haszna. Az alapító atyák, Csubela, Kasza, de tán még a dinasztia-alapító Pásztor is forog a sírjában. A vajdasági magyarság „nem ilyen lovat akart”. És nem is ilyet érdemel.
- Továbbra is csak a kiváltságos „felső” 100-200 itteni magyar párttag reménykedhet a jobb és szebb jövőben, a többieket leírták. Szavazzanak tehát ők, egymásra, a (várható) idei választásokon. A magyarok száma nyilván tovább csökken a jövőben, az elvándorlás folytatódik, mi pedig szép lassan megvárjuk, hogy elmúljon fölöttünk az élet.
