A napokban kiderül, hogy a december elsejétől esedékes nyugdíjemelés 10,8 százalék vagy 11 százalék lesz. A korrekkciót törvény írja elő. A 2023. második félévi és 2024. első félévi bérek és árak növekedéséről szóló statisztikai adatok alapján azámolják ki. A pénzügyminiszter szerint az adatok a nyugdíjkorrekciós modell, vagyis a továbbfejlesztett svájci képlet által biztosított előrejelzett nagyságokon belül vannak, amit a legfrissebb statisztikai adatok is igazolnak.
„Rendkívül jól fogadják a nyugdíjasok a hírt, miszerint a korábban bejelentett 2025. január 1-je helyett idén december elsejétől folyósítják a mintegy 11 százalékos nyugdíjemelést, amely az állam stabil és folyamatos politikáját tükrözi a nyugdíjasok felé” – mondta Dragan Petković, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség titkára. Hozzátette: a Szerbiai Nyugdíjas Szövetségben, a legtöbb nyugdíjas érdekeit védő szervezetben már nem azon gondolkodnak, hogy kifizetik-e a nyugdíjat, vagy sem, hanem az életszínvonal javításán van a hangsúly.
Jelenleg 45 709 dinár az átlagnyugdíj, és az átlagkereset valamivel meghaladja a 100 000 dinárt, ami azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj az átlagbér körülbelül 45 százaléka. Ez – mutatott rá – nincs összhangban az érdekvédelmi szervezet stratégiájával, amivel legalább 50 százalékos arányt kívánnak elérni az állam gazdasági lehetőségeinek és kapacitásainak megfelelően. Ebben az értelemben stratégiai partnereikkel, a nyugdíjasok szakszervezeteivel részt vesznek az állammal folytatandó társadalmi párbeszédben, és az elkövetkező őszi időszakban szorgalmazzák, hogy találjanak lehetőségeket a tervezett érték eléréséhez, amely szerint az átlagnyugdíj az átlagkereset 50 százaléka.
Az összesen 1,65 millió nyugdíjas több mint 60 százaléka (több mint 990 ezer nyugdíjas) kap az országos átlag alatti, a szegénységi kockázat határán levő nyugdíjat, a minimális összeget vagy annál kevesebbet kapó nyugdíjasok száma pedig 440 000. Elsősorban családi, rokkantsági és földműves nyugdíjasokról van szó. Ezt a sötét oldalt teljesebbé teszi, hogy minden újabb emeléssel a legmagasabb és a legalacsonyabb ellátmány közötti tartomány is nő, ráadásul nem sikerül utolérni az inflációt.
Az átlagnyugdíj júliusban 45 709 dinár volt, miközben a májusi minimális fogyasztói kosár a legfrissebb adatok szerint 53 517 dinárt tett ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint. A 65 év felettiek voltak/vannak leginkább kitéve a szegénységi kockázatnak, (22,6 százalék), valamint az 55 és 64 év közöttiek (21,6 százalék). A szegénységi kockázati ráta azon személyek százalékos arányát jelenti, akiknek jövedelme alacsonyabb, mint a szegénységi kockázati küszöb, amely 2022-ben átlagosan havi 26 509 dinár volt az egyfős háztartásban.
A személyes fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 2024 júliusában júniushoz képest átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, az előző év azonos hónapjához képest 4,3%-kal, míg 2023 decemberéhez képest átlagosan 2,7%-kal emelkedtek.
Az átlagnyugdíj még a minimális megélhetési költségeket sem tudja fedezni a legutóbbi, két egymást követő emelés után sem. Igaz, több élelmiszert vásárolhatnak a bevételükkel, de a számítás módosul, ha a havi számlák és egyéb kötelezettségek is szerepelnek a kosárban.
Az átlagnyugdíj 2010 óta több mint a duplájára nőtt – a kezdeti 19 847 dinárról idén májusra 45 732 dinárra emelkedett, ám másfél évtizeddel ezelőtt az alkalmazottak átlagkeresetének 59,3 százalékát fedezte, majd csökkenni kezdett, évente egy-két százalékponttal. 2023-ban volt a legalacsonyabb a szintje – mindössze az átlagbérek 43,9 százalékát érte el. A legutóbbi, tavaly év végi és az idei év eleji emelések után némileg javult a helyzet, a legidősebbek idei juttatása az átlagkereset 45,6 százaléka, ami még mindig elég messze van az átlagbér kívánt 60 százalékától. Ugyanez vonatkozik a megélhetési költségekre is, mert az átlagnyugdíj a minimális fogyasztói kosarat sem tudja felülmúlni, míg az átlagos kosár harmadától csak idén sikerült elszakadnia.
A fogyasztói árak alakulására vonatkozó adatok szerint a köztársasági fogyasztói árindex 2024 júliusában az előző havihoz képest 100,4%, decemberhez képest 102,7 százalék volt. Az infáció júliusban a júniusihoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt, az előző évi azonos időszakához képest pedig 4,3%-kal volt nagyobb. Az év eleje óta a pénzhígulás 2,7%.
Azt, hogy a nyugdíjak többsége nem fedezi az alapvető vagy a kívánt kiadásokat, a legidősebbek növekvő számáról szóló adatok is bizonyítják, akik a nyugdíjba vonulás után is többnyire „feketén” dolgoznak. A szakszervezetek egyes becslései szerint körülbelül 100 000 emberről van szó, aki ilyen módon egészíti ki háztartási költségvetést.
A nyugdíjasok egyesületei és szakszervezetei a nyugdíjrendszer reformját követelik, amely a legkiszolgáltatottabbak jövedelmét legalább a szegénységi kockázati határ fölé emelné, ugyanakkor biztosítaná, hogy a nyugdíjemelések minden hónapban megtörténjenek, és automatikusan a bérnövekedéshez és az inflációhoz kapcsolódjanak. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy ez megtörténik.
TAKÁCS Magda
