A bakui COP29 éghajlatváltozási világkonferencián az utolsó pillanatban született ugyan egyezség, de a fejlődő országok képviselői kudarcnak tartják az eredményt. Trump és leendő miniszterei vámemelésekkel fenyegetőznek még az USA szomszédaival szemben is, akikkel pedig éppen ő kötötte meg „a világ legjobb kereskedelmi egyezményét” első elnöksége alatt. A nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napjára emlékeztünk – de nem az erőszak felszámolásával. A romániai elnökválasztás első fordulójában az szélsőjobbos oroszbarát Calin Georgescu győzött, de az alkotmánybíróság újraszámláltatja a szavazatokat. Végül lássuk, mit írt a világsajtó az új Európai Bizottságról, melyet szerdán szavazott meg a parlament. Először azonban az Izrael és a libanoni Hezbollah milícia közötti tűzszünetről lesz szó, ami szerda reggel lépett életbe. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Jeruzsálemig és New Yorktól Tokióig.
Tűzszünet
A bejrúti L’Orient-le Jour című francia nyelvű liberális napilap így látja:
„Bármilyen előnyös is legyen a mészárlás vége, Libanon problémája még messze van a megoldástól. A lakosság nagy megkönnyebbülésére kiköltöztették a határvidékről a Hezbollah milíciát, amely azonban valószínűleg megújult erővel fog megjelenni az ország többi részén. A Hezbollahnak ugyanis be kell bizonyítania, hogy inkább libanoni, mint perzsa. Ezzel mindannyiunknak tartozik, nemcsak a síita közösségnek, amelyet sikertelen akcióik különösen súlyosan érintettek és ezáltal gyakorlatilag hoppon maradt. A többi csoportnak kötelessége újjáépíteni azt az országot, amelyet külföldi beavatkozások romboltak le. Az emberek itt nem halhattak meg hiába. Libanon kétségbeesetten keresi a megbízható államférfiakat.”
A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali, konzervatív napilap megjegyzi:
„A tűzszünet lehetőséget kínál az átszervezésre, a Hamászra gyakorolt nyomásgyakorlásra és a nemzetközi támogatás biztosítására – ezek hosszú távon mind kulcsfontosságú feladatok. De ha ez a megállapodás alig több, mint egy rövid haladék, akkor valódi, tartós biztonságot kell megteremteni azok számára, akik a legmagasabb árat fizették érte – Észak-Izrael lakosságai számára. Ők és az ország többi része csak ezután tekinthet félelem helyett reménnyel a jövőbe.”
Éghajlatváltozási világkonferencia
„Szerencsétlen üzlet” – írja a bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap az éghajlatváltozási világkonferenciáról, és ezt fejti ki róla:
„Ha egy olyan ország, mint az olajban gazdag Azerbajdzsán, klímakonferenciát rendez, az olyan, mintha kecskére bíznánk a káposztát. A COP29-en a tárgyalópartnerek elérték azt a nagyszerű bravúrt, hogy olyan megállapodást kötöttek, amely mindenkit boldogtalanná tehet. A szegényebb országok esetében a klímavédelem és az alkalmazkodás támogatása azonban lényegesen alacsonyabb a reméltnél. Maga az éghajlatvédelem terén pedig kevés előrelépés történt. Azerbajdzsán valójában nem az éghajlat megmentésére akarta felhasználni a COP-ot, hanem a nemzetközi porondon való bemutatkozásra. A bakui klímakonferencia után egy dolog világos: a feladat túl nagy volt a kis Kaszpi-tengeri ország számára.”
A klímacsúcs a politikai realitásokat tükrözi, írja a londoni Financial Times című liberális-konzervatív napilap a bakui klímakonferenciáról:
„A klímavédők az eredményt nyílt sebhez hasonlították és néhány ország támogatta India elítélését az általa »rendkívül csekély« támogatási összegnek minősített határozat miatt. De az a tény, hogy a fejlődő országok jóval nagyobb hányada támogatta a megállapodást – ha vonakodva is –, a politikai realitásokat tükrözi. Ezek közé tartozik a pénzért folytatott tülekedés a fejlett országokban, amelyek maguk is küszködnek a közszolgáltatásaik finanszírozásával, valamint az a tény, hogy a jövő novemberi brazíliai ENSZ-klímacsúcson nem valószínű, hogy jobb megállapodás születik, miután a Trump-kormányzat akkor már közel egy éve lesz hivatalban. (…) A bakui alku azt is mutatja, hogy egyre nagyobb lendületet kap a klímavédelemre szánt pluszpénzek keresése és a korábban politikailag túl érzékenynek tartott tevékenységeket is megcélozza, köztük a nemzetközi szállítást.”
Trump miniszterjelöltjei
A mexikóvárosi La Razón című tabloid Donald Trump megválasztott amerikai elnök miniszterjelöléseivel foglalkozik és egy „agresszívebb politikára való hajlamot” lát bennük:
„A migrációval kapcsolatos kemény álláspontjáról ismert Tom Homant nevezik ki határcárnak a leendő kormányban, a Trump első hivatali időszakából ismert Stephen Miller pedig kabinetfőnök-helyettes lesz. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok történetében a legnagyobb illegális migránshullámban érkezettek kitoloncolását tervezi, márpedig idegengyűlölő politikája és retorikája január 20-án visszatér a Fehér Házba. Aztán eljön a sólymok órája, és korántsem világos, hogy Mexikó kellőképpen felkészült-e a következményekre.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő bal-liberális napilap szerint Elon Musk nagyobb veszélyt jelenthet az USA-ra, mint maga Donald Trump:
„Elon Musknak maximális befolyása lesz minimális felügyelet alatt az amerikai külpolitikában. Ez azért lesz így, mert ő formálisan nem lesz tagja az Egyesült Államok kormányának, és így nem kell megválnia a vállalkozásaitól. Egy bizottsági tisztség betöltéséhez a miniszteri tárcákkal ellentétben nincs szükség a szenátus jóváhagyására. Feltételezhető, hogy Musknak olyan céljai vannak, amelyekről még nem is tudunk. Megpróbálja-e az Egyesült Államok külpolitikáját arra felhasználni, hogy biztosítsa a ritka nyersanyagokhoz való hozzáférést a világ távoli részein? Vagy esetleg a kormányzat legmagasabb szintjein lévő kapcsolatokat akarja felhasználni az új mesterséges intelligencia-kezdeményezések kidolgozására, megfelelő ellenőrzés nélkül?”
Trump vámokkal fenyegetőzik
Trump büntetővámokat jelentett be a Kanadából, Mexikóból és Kínából származó árukra. „Visszatért Trump vámszínháza” – írja a tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja és így folytatja:
„A globális gazdaság ide-oda rázkódik, mielőtt Trump januárban hivatalba lépne. A vámok felnyomják a fogyasztói árakat az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok jegybankja ezért valószínűleg tartózkodni fog a további kamatcsökkentésektől, a magas irányadó kamatok pedig tovább hosszabbíthatják meg a drága dollár időszakát. Ennek az eredménye protekcionizmus, amely megfordítja a globalizációt és megingatja a multilaterális kereteket.”
„A vámok nagy lehetőségek rejtenek a barátságra” – írja a New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjas liberális napilap, amely ezt így magyarázza:
„Mert a működésük nagy teret hagy a diszkrecionális jogérvényesítésnek. Az elnök mentesítheti szövetségeseit a vámok alól. És gondolja azt komolyan bárki is, hogy a Trump-kormányzat túl moralista lenne ahhoz, hogy ezt megtegye? Trump maga dicsekedett azzal, hogy képes kijátszani a rendszert.”
A nők elleni erőszak nemzetközi napja
A Santo Domingó-i Diario Libre című liberális napilap a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napjára tekint:
„Ez a nap a három dominikai Mirabal nővér előtt tiszteleg, akik 1960. november 25-én életükkel fizettek a diktatúra elleni bátor és elszánt erőfeszítéseikért. A nemi alapú erőszak problémája azonban továbbra is mélyen gyökerezik a társadalmunkban. Megdöbbentő, hogy oly sok év után a dominikai nők még mindig súlyos méretű családon belüli erőszakkal és sok nőgyilkossággal szembesülnek. Ezen a napon az események nem korlátozódhatnak csupán a beszédekre, hanem konkrét cselekedetekre van szükség ahhoz, hogy valami megváltozzon. Csak akkor tiszteljük valójában a Mirabal nővérek emlékét, ha folytatjuk a küzdelmet minden nő biztonságos és igazságos jövőjéért.”
A bogotai El Espectador című, közép-baloldali liberális napilap szerint:
„A statisztikák azt mutatják, mennyire fontos és aktuális ez a kérdés még mindig. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy elveszítjük ezt a csatát. Ahogy az egész világ egyre inkább a tekintélyelvűség felé halad és az ultrakonzervatív erők erősödnek, egyre nehezebb visszaszorítani a nők és a lányok elleni erőszakot. Éppen ezért még fontosabb most rámutatni arra, hogy az ilyen nemi alapú erőszak kegyetlenül tesz tönkre életeket. Ezért nem szabad elhárítanunk az erre irányuló nehéz tárgyalásokat, mert társadalmunk mélyreható változásáról van szó.”
Elnökválasztás Romániában
A prágai Hospodarske Noviny című konzervatív napilap ítélete így hangzik:
„Közép-Európában a szélsőjobboldal támogatottságának növekedése tapasztalható. Jelöltjeik aktívan szólítják meg a fiatal szavazókat a TikTok online felületen. Ezt még senki nem mondta ki hangosan, de feltételezhető, hogy a választásokat befolyásolni fogja a Georgescu melletti orosz támogatás.”
A londoni The Guardian című független napilap arra figyelmeztet, milyen következményekkel járhat Ukrajnára, ha Georgescu nyer:
„[Georgescunak] hasonlít Orbán Viktor magyar miniszterelnökre. Most közeledik egy döntő szakasz, amelyben Ukrajna megpróbálja megteremteni a keretet az Oroszországgal folytatott jövőbeni tűzszüneti tárgyalásokhoz. Ezért keserű csapás lenne Kijev számára még egy szomszédos ország támogatásának elvesztése.”
Megalakult az új Európai Bizottság
Az Európai Parlament megszavazta a 27 tagú biztosi kollégiumot, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Véget ért a huzavona, az Európai Parlament 370 igen szavazattal, 282 nem ellenében zöld utat adott a 27 tagú biztosi kollégiumnak. A többséghez legalább 345 képviselő támogatása kellett.
A szavazás eredménye nem meglepetés, miután az Európai Parlament meghatározó pártjainak vezetői egy héttel korábban megegyeztek Ursula von der Leyen csapatának a jóváhagyásáról és ezzel megnyitották az utat az új Európai Bizottság (EB) december 1-jei hivatalba lépése előtt. A mérsékelt jobboldaliak, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az euroszkeptikusok jó része támogatta az új testületet.
A szélsőjobb – köztük a Fidesz képviselői – egységesen elutasították. A baloldali pártcsoporthoz tartozó DK-s [Demokratikus Koalíció] Dobrev Klára és Molnár Csaba a nem gombot nyomta meg, a Facebookon közzétett magyarázatuk szerint azért, mert nem tudnak egy olyan Bizottság mellé állni, amelynek egyik tagja »Orbán kinyújtott karja«, a szerintük politikailag és erkölcsileg is alkalmatlan Várhelyi Olivér. A Tisza Párt EP-képviselői megszavazták a második von der Leyen Bizottságot.
Az EP-képviselők nyáron választották meg Ursula von der Leyent a következő brüsszeli testület elnökének, a többi tagról most egyszerre, a plenáris ülésteremben jelen lévők egyszerű többséggel döntöttek. A 26 európai biztos különböző szakpolitikákért felel, ilyen többek között a klímavédelem, a versenyképesség, az iparpolitika, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a migráció, vagy az egészségügy. Ez utóbbi a magyar Várhelyi Olivér feladatköre, aki második mandátumát kezdi az EB-ben. Újdonság, hogy mostantól biztosa lesz a védelempolitikának, a lakhatásnak és a mediterrán országokkal fenntartott kapcsolatoknak is.”
Von der Leyen választhat, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Von der Leyen egy ponton nyugtalan lett, amikor az Európai Parlament szerdán megvitatta az új Európai Bizottságot. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ült a mikrofonnál. Az Európai Néppárt az első sorban áll – mondta a CSU politikusa – »amiben meg kell védeni azt, amiben hiszünk«, vagyis Európát, Ukrajnát és a jogállamiságot. Ez volt Weber definíciója az úgynevezett tűzfalról, amelyhez tartozik Giorgia Meloni Fratelli d’Italiája [Olaszország fivérei, szélsőjobboldali párt], a lengytel PiS párt [Prawo i Sprawiedliwošć azaz Jog és Igazságosság konzervatív, jobboldali populista párt] és a szélsőjobb erő is. A német AfD [Alternative für Deutschland azaz Alternatíva Németországért], a francia Le Pen és Orbán nemcsak versenytársak, hanem »politikai ellenségek« is – mondta, de néhány képviselő nem akarja magáévá tenni a baloldaliak, a zöldek, a szociáldemokraták pletykáit.
Nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt hetekben ejtett sebek még nem gyógyultak be. A politikai küzdelem a körül forgott, hogy Meloni Európa-bajnoka, Raffaele Fitto ne csak regionális politikai biztos legyen, hanem a hat alelnök egyike is. A baloldali erők a tűzfal mögé akarták őt száműzni, de végül Weber győzött.
[…] Von der Leyen azt mondta, hogy »mindig a középpontból fog dolgozni«. A parlamenti gyakorlatban azonban ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy számos jogalkotási javaslat esetében stabil többséget szerezzen. A szerdai szavazás alapján most két lehetősége van: vagy balra, a Zöldekre, vagy jobbra, az EKR-re [Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja, euroszkeptikus pártra] bővítheti a többséget.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
