Tessék elképzelni, micsoda ingatlan-felvirágzást jelentene, ha az amerikai diktátornak sikerülne kisöpörnie a palesztinokat hazájukból és bibista segédlettel legyalulhatná a Gázai övezetet, hogy ot egy „közel-keleti riviéra-paradicsomot” hozhasson létre az arab meg az amerikai „billiárdosok” szórakoztatására. Lehet, hogy még Mészáros Lőrinc cégei is építhetnének ott egy szállodácskát Orbán Ráhel és Tiborcz István gazdagítására! Esetleg egy (szellem)vasutat Budapesttől Belgrádon és a tengereken át „Gázadubajig”. Trump, a vámzseni közben pihenteti a Kanada és Mexikó elleni vámokat néhány idegen „határvadászért” cserébe, de nem a Kína ellenieket is, mert Peking bezzeg nem dőlt be neki.
Elon Musk, az amerikai árnyékelnök közben tolja a német AfD [Alternative für Deutschland, azaz Alternatíva Németországért] szekerét, amely most már csupán 2 százalékkal áll a CDU mögött. Az oroszbarát párt a Bundestagban csatlakozott Angela Merkel CDU-s utódjának migrációellenes javaslatához, amivel megszavazhatták azt a törvényt, amely megnehezíti a migránsok bejutását Németországba. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Maniláig és Zürichtől Tokióig.
Trump gőzös álmai Gázáról
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap ezt írja:
„A bejelentés ellentmond Washington régóta fennálló közel-keleti politikájának, amely szerint a Gázai övezetnek Ciszjordániával együtt kell egy jövőbeni független palesztin állam részét képeznie. Trump jelenleg a Gázai övezet hosszú távú tulajdonosának tekinti magát, és úgy látja, hogy lehetőség van arra, hogy ezáltal ez a vidék »közel-keleti riviérává« fejlődjön. Továbbra sem világos azonban, hogy Trump kíván-e ezért amerikai csapatokat Gázába küldeni. Nyilatkozata azonban egyértelművé teszi, hogy a palesztinok végleges kiutasítását szorgalmazza a Gázai övezetből. Ez a kiűzetés viszont a nemzetközi jog megsértését jelentené, és valószínűleg nemcsak a palesztinok és az arab államok, hanem az Egyesült Államok nyugati szövetségesei részéről is ellenállásba ütközne.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így vélekedik:
„A palesztin lakosság áttelepítése a Gázai övezetből felborítana minden korábbi erőfeszítést a kétállami megoldásra. Az Oslói megállapodás [1993-ban Jasszer Arafat és az izraeli miniszterelnök, Jichák Rabin megegyezett a Palesztin Nemzeti Hatóság létrehozásáról, melynek fennhatóságát Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes területeire terjesztették ki] kudarca után ez a javaslat a közel-keleti konfliktus megoldásának végső lépéseként írható le. Rendkívül önző álláspont lenne azonban először teljesen tönkretenni a kétmilliós országrészt, majd rákényszeríteni a szomszédos arab államokat, hogy befogadják az ottani palesztinokat. Csak remélni lehet, hogy Trump ezen nyilatkozata tipikus játszadozásának a része. Jellemző, hogy ő a tárgyalások során először megijeszti partnerét, majd kompromisszumot talál.”
A jeruzsálemi Al-Quds című közép-jobboldali napilap rámutat:
„Trump fenyegetése a palesztinok kitoloncolásáról egészen más eredményekhez vezethet, mint ahogy ő azt tervezi. Ennek eredményeként a palesztinok valószínűleg háttérbe szorítják a politikai nézeteltéréseiket és így Ciszjordánia és a Gázai övezet különböző pártjai egyesülhetnek. Mindenki számára világos, hogy a konfliktus már nemcsak politikai vita, hanem nem más, mint küzdelem a túlélésért. Általánosságban elmondható, hogy Trump politikája hozzájárul ahhoz, hogy a palesztin kérdés, miután többször is megpróbálták marginalizálni, most ismét a globális figyelem homlokterébe kerül.”
A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap szerint:
„Trump, aki mindig is Izrael-párti volt, most teljesen a tel-avivi kormány mellé állt. Terve, hogy az összes palesztint kiutasítsa a Gázai övezetből, miközben normalizálja Izrael kapcsolatait Szaúd-Arábiával és más arab országokkal, csak Washington geostratégiai érdekeit szolgálja – a palesztinok rovására. Ez biztosan nem fogja megoldani a közel-keleti konfliktust.”
Az oslói Dagbladet című liberális napilap a volt NATO-főtitkár és az új norvég pénzügyminiszter, Stoltenberg, valamint az Egyesült Államok elnökének kapcsolatát tárgyalja ebben a kérdésben:
„Úgy tűnik, Jens Stoltenberg NATO-karrierjének a vége nem rontotta meg meglepően jó kapcsolatát Donald Trumppal. Az Egyesült Államok többi közeli szövetségesével ellentétben ő személyes meghívást kapott Trump beiktatására. Ebből is látszik, milyen ember az új amerikai elnök: a személyes kapcsolatok fontosabbak számára, mint a hivatalos pozíciók. De Trump elfogadja-e Jens Stoltenberg tanácsát akkor is, ha ő csak a kis Norvégia pénzügyminisztere? Ha Stoltenberg most jó viszonyt ápol Trumppal, az aranyat ér neki: elvégre Trump brutális politikai stílusa és az EU ellen fenyegetett kereskedelmi háborúja Norvégiát is bajba keverheti.”
A koppenhágai Politiken című liberális napilap szerint:
„Senkinek a világon nincs nagyobb hatalma és befolyása, mint az Egyesült Államok elnökének, hogy nyomást gyakoroljon az izraeliekre és a palesztinokra a béke elérése érdekében. De ehelyett Trump a palesztinok Gázából való kiutasítását és az Egyesült Államok hatalomátvételét javasolja és megszünteti az együttműködést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával. Trump talán szórakoztatónak találja a világrend felrobbantását. De ez az egész nem vicces, hanem ijesztő és tiszteletlen a nemzetközi joggal és a nemzetközi együttműködéssel szemben.”
„Nem fog megtörténni” – írja a Tel-Aviv-i Haaretz című közép-baloldali liberális napilap:
„Nincs terv, nincs előkészítés, nincs megvalósíthatóság, nincs senki, aki kétmillió palesztint akarna befogadni. Trump első mandátuma alatt azt mondta, hogy Észak-Koreában a világ legjobb szállodái lehetnek, ha ez az ország feladná az atomfegyvereit. Novemberi választási győzelme óta a Panama-csatornáról, Grönlandról és Kanadáról beszél. Ciszjordánia izraeli annektálásáról tárgyalt Netanjahuval. Trump hülyeségeket beszél. Ő már csak ilyen.”
A szaúd-arábiai rijádi Arab News című, angol nyelvű napilap azon a véleményen van, hogy:
„… Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy ha továbbra is ugyanazzal próbálkozol, a konfliktus örökké megmarad. Ezért valami mást is érdemes kipróbálni: egy palesztin állam megteremtését, amely globális szövetségre épül a kétállami megoldásért. Lehetséges, hogy Trump – tudtán kívül vagy sem – feltette a kérdést: ha nem tetszik, amit ajánlok, mi van helyette? Ideje egy jobb megoldást ajánlani neki.”
A CDU az AfD-vel vagy nélküle
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című polgári-konzervatív napilap vasárnapi száma így ír arról, hogy a CDU [Christlich Demokratische Union, azaz Kereszténydemokrata Unió] ragaszkodott az AfD migrációs szavazatához a Bundestagban, ami nagy felháborodást keltett:
„Merz a politikai centrumtól való állítólagos elszakadása miatt bekövetkezett nagy erkölcsi felháborodást azzal ellensúlyozza, hogy szerinte a demokráciát legalább annyira veszélyeztetné a további tétlenség. Ezzel nehéz nem egyetérteni. Az AfD sikerei és a politikai rendszerünk iránti növekvő bizalmatlanság azon is alapszik, hogy sok polgár úgy érzi, hogy a Bundestag hagyományos pártjai évek óta részletesen foglalkoznak ugyan egy jól ismert problémával – az ellenőrizetlen migrációval –, de azt nem oldották meg.”
„Az a tény, hogy Merkel beleszól ebbe a vitába, nem mentes bizonyos iróniától” – írja a bécsi Die Presse am Sonntag című keresztény-demokrata napilap vasárnapi száma és így folytatja:
„Nélküle az AfD valószínűleg nem lenne jelenleg ilyen erős. Merkel humanista laissez-faire hozzáállásával a menekültválság idején lehetővé tette a migránsok százezreinek ellenőrizetlen bejutását Németországba, és ezáltal akaratlanul is új életet lehelt az akkoriban depressziós AfD-be. Kijelentésével Merkel most megosztotta a CDU parlamenti csoportját, így tizenkét képviselő nem szavazta meg a Merz által beterjesztett bevándorlás-korlátozó törvényt, amit az AfD-vel ellentétben az FDP [Freie Demokratische Partei, azaz Szabaddemokrata Párt] egyes tagjai sem szavaztak meg. Igy Merz végül többség nélkül maradt, ami legyengítette a német belpolitikát.”
A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív-jobboldali napilap is a CDU frakciójának migrációs politikáról szóló indítványával foglalkozik, amely a múlt héten csupán az AfD segítségével kapott többséget a Bundestagban:
„A tabu megsértését jelenti-e az AfD »igen« szavazata, ahogy azt az SPD, a Zöldek és az általuk felkorbácsolt tüntetők állítják? Nem, ez csupán egy régóta esedékes korrekció kezdete. A nyitott határok csodálatosak. A biztonság és a félelmet nem ismerő állampolgárok azonban fontosabbak. Németország Willkommenkultur-politikája hatalmas károkat okozott az országnak. Ezáltal fiatal férfiak százezrei jutottak be az országba, akiknek nehéz beilleszkedniük az új környezetbe, és túl sokan közülük félelmet és rémületet keltenek. A liberális állam támogatójaként csak üdvözölni lehet ennek a változásnak a kezdetét.”
A prágai Lidové Noviny című konzervatív napilap ezt hangsúlyozza:
„Németországban a bruttó hazai termék 2024-ben második éve csökkent. Az ország ezen kívül a migráció következményeivel is küzd. A közvélemény szerint ezért az ország teljesítő és innovációs képessége elvész. Érthető tehát, hogy a németországi választási kampány azzal foglalkozik, hogyan lehet kikerülni ezekből a problémákból. Ám a köz- és médiaszférában ma már csak a politikai tisztesség megítélése a kérdés – ki kivel tud kijönni, és miért nem lehetséges ez vagy az.”
Trump büntetővámjai
A mexikóvárosi La Razón című tabloid napilap pillantást vet az amerikai elnök fenyegetésére, amellyel büntetővámokat vetne ki Mexikóra:
„Donald Trump az expanzionista és a protekcionista politika furcsa keverékét folytatja. Vámokkal való fenyegetőzése és agresszív külpolitikája a szabadkereskedelmi egyezmények felülvizsgálatához vezethet, és akár a három észak-amerikai állam további integrációját is veszélyeztetheti. Az egyetlen reményteljes dolog, hogy az USA és Mexikó gazdasága olyan szorosan fonódik össze, hogy Trump fenyegetése az USA fontos érdekeit is veszélyeztetheti. Claudia Sheinbaum mexikói elnök is ügyesen reagált eddig erre. De a vámok most bejelentett egyhónapos halasztása, cserébe több határellenőrzésért, semmiképpen sem vet véget a bizonytalanságnak.”
A Montreal Gazette című közép-jobboldali napilap a következőket írja azokról a vámokról, amelyekkel Trump Kanada ellen is fenyegetőzött:
„Trump hozzáállása a szövetségesek megtévesztésére irányul, miközben az autokratikus rendszerekkel szemben engedékenyebb. Amit csinál, az nem más mint zaklatás. A kihívás pedig az, hogy nehéz védekezni ellene. Ennek viszont nagy a megtorlás kockázata, különösen, ha a megtorlással fenyegető fél egyedül van. Kanada nem ezt a harcot választotta, hanem azt, amelyben az ország most találja magát. Kanadának most nem egy USA-ellenes kezdeményezésre kellene összpontosítania, hanem inkább egy olyan demokratapárti pályára, amely politikailag megkönnyíti a szövetségesek csatlakozását. Az önző zaklatókat többé nem szabad szívesen látni a világpolitikai asztalfőn.”
Kína saját vámokkal kontrázik, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Kína visszavágott az Egyesült Államokkal folytatott vámvitában. A Népköztársaság 10-15 százalékos további vámokat akar kivetni az Amerikából érkező cseppfolyósított gázra, szénre, olajra, mezőgazdasági gépekre és nagyméretű autókra. Peking megszigorította a fegyveriparban használt volfrám és az elektronikai ipar számára fontos fémek exportjának ellenőrzését is. Az ország ezen kívül feketelistára helyezett két amerikai céget és trösztellenes vizsgálatot indított a Google ellen, amelynek termékeit különben is blokkolják a Népköztársaságban. Kína korábban panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez, de ennek kevés konkrét hatása lesz. A Népköztársaság az Egyesült Államoknak azon intézkedésére reagált, amely tíz százalékos további büntetővámot vezetett be az összes Kínából származó importra. Az kedden lépett életbe.
A Kína elleni vámok várhatóan csak február 10-én lépnek hatályba. Ezt a tárgyalási hajlandóság jeleként értelmezhető, mert Donald Trump tárgyalásokat jelentett be Pekinggel. A részvénypiacok megkönnyebbülten reagáltak, a hongkongi tőzsdén a kínai vállalatok indexe 3,5 százalékkal emelkedett. Kína kontinensi részében az ünnep miatt zárva voltak a tőzsdék.
A kínai importra vonatkozó vámok voltak az egyetlenek, amelyek hatályba léptek. Trump egy hónapra felfüggesztette a szintén keddre tervezett mexikói és kanadai importvámok kezdetét. Az elnök halasztásról szóló döntését a mindkét ország kormányfőivel folytatott telefonbeszélgetés előzte meg, amelyben mindketten engedményeket tettek. Claudia Sheinbaum mexikói elnök ígéretet tett arra, hogy 10 000 katonát küld a határra az illegális migráció és a fentanil kábítószer-csempészet megfékezésére. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megígérte, hogy 1,3 milliárd dollárt fog befektetni a határbiztonságba, és megerősíti az együttműködést az amerikai biztonsági erőkkel az illegális migráció, a kábítószer-csempészet és a pénzmosás elleni küzdelemben.” [Kanada ezt már Bidennek megígérte, de Trumpot ez nem érdekli, saját sikereként próbálja beállítani – A szerk. megj.]
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
