Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, a déli harangszóval és a csárdás tánccal, a Magyar Értéktárba pedig a csárdát vették fel – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A testület döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett, a Magyar Értéktár pedig immár 155 elemet tartalmaz.

A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely először magyarországi harcok győzelme érdekében szólította imára a keresztényeket 1456-ban, és a hálaadás jelképévé vált. A gyűjteménybe bekerült továbbá a csárdás tánc hagyománya, amely a legnépszerűbb és világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, és ma is élő közösségi gyakorlat, az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet sajtómeghívójában kiemeli, hogy a nándorfehérvári diadal emlékére megszólaló déli harangszó mint kulturális örökség 2013-ban került bele a Vajdasági Magyar Értéktárba, melyet intézetük koordinál. 2024. júniusában az érték magasabb szintre jutott és a Magyar Értéktárba került.
A VMMI Visy Zsolttal, a Professzorok Batthyány Körének rendes tagjával, e történelmi esemény jeles kutatójával együttműködve 2024 őszén felterjesztette a déli harangszót a Hungarikumok Gyűjteményébe, mely javaslat 2025. február 11-én pozitív elbírálásban részesült. Ezzel a déli harangszó lett az első olyan hungarikum, amely Vajdaságból indult útjára, s sikeresen jutott fel a nemzeti értékpiramis csúcsára.