A világsajtó az elmúlt napokban a müncheni Biztonsági Konferenciával foglalkozott, ahol a davosi Világgazdasági Fórumtól eltérően nem a gazdaság, hanem a geopolitikai irányok állnak a középpontban. Várható volt, hogy ezen a konferencián Amerika új alelnöke, JD Vance kemény beszédet mond, de amit mondott, döbbenetet keltett Münchenben és az egész kontinensen. Keith Kellogg, Trump különmegbízottja is rátett néhány lapáttal. – Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Zürichig és Rigától Tokióig.
Vance amerikai alelnök elégedetlenséget váltott ki a müncheni Biztonsági Konferencián elmondott beszédével. A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja ezt írja vendégkommentárjában:
„Olyan beszéd volt ez, amely súlyos csapást mért a transzatlanti partnerségre. Az a tény, hogy Musk technomilliárdos már egy ideje támogatja a jobboldali szélsőségeseket Európában, bizonyos mértékig még figyelmen kívül hagyható, feltéve, hogy ez Musk személyes programja. Most azonban az Egyesült Államok alelnöke frontális támadást indított az európai demokrácia ellen. Ezért felmerül a kérdés: talán már nem is létezik a transzatlanti szövetség? Európa hirtelen úgy érzi, egyedül marad a nagyvilágban.”
A varsói Gazeta Wyborcza című legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap kemény szavakkal bírálta Vance-t:
„Az amerikai alelnök beszéde sértés volt a müncheni biztonsági konferencia résztvevőire nézve. Nem azért volt sértő, mert bírálta Európát, hanem alacsony színvonala miatt. A konferencia egy olyan fórum, ahol a legjelentősebb politikusok, katonai képviselők és neves szakértők vitatják meg a nyugati világ biztonságát. Ez az a hely, ahol komoly emberek komolyan beszélnek komoly dolgokról. Vance-nek viszont nem volt más a poggyászában tegnap Münchenben, mint egy tiráda az európai demokrácia állítólagos hanyatlásáról, valamint arról, hogy az európai kormányok és bíróságok semmibe veszik az alapvető szabadságjogokat.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezt írja:
„Sem az amerikai elnök, sem orosz kollégája nem vesz részt a müncheni Biztonsági Konferencián. Kettejük tervei ennek ellenére beárnyékolják több száz kormányfő, miniszter, katonai és politikai szakértő megbeszélését. A horror nagy, különösen az európaiak körében. 1945 után az amerikaiakkal együtt a NATO-ban és az EU-ban felépítették a »szabad Nyugatot«, szövetségeket szerveztek a demokráciáért, az alapvető jogokért, a nemzetközi jogért és a szabad kereskedelemért. Mindez most kockán forog, ha Donald Trump komolyan veszi azt, amiben Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben megállapodott. Mindkét »béketerv« Ukrajnára nézve egy amerikai–orosz diktátum lenne, ami területi nyereséggel jutalmazza a Kreml hadurát. De még rosszabb, hogy ezen túlmenően egész Európa katonailag meztelenné válna.”
A rigai Diena című független napilap a következő párhuzamot vonja le:
„Természetesen Trump és Putyin telefonbeszélgetése félelmet keltett, hogy jön a második Jalta. Ott egy 1945-ös konferencián a nagyhatalmak saját érdekszféráik alapján, a világ többi részével való konzultáció nélkül döntöttek egy új világrendről. Trump első hivatali ideje alatt is többször sor került a jaltai összehasonlításra, de most újra napirendre került a téma. Egyértelművé vált, hogy Ukrajna és Európa a legjobb esetben is a Washington és Moszkva közötti tárgyalások peremén vehet csak részt.”
A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap pedig ezt írja:
„Míg Vance amerikai alelnök figyelmezteti és kioktatja az európaiakat, Kína nemzetközi szinten felelősségérzetet tanúsít. Európa nyugtalan amerikai szövetségese miatt. Úgy érzi, egyedül marad aggodalmaival, legyen szó az ukrajnai háborúról vagy a transzatlanti kapcsolatokról. Noha az európaiak sok kérdésben nem feltétlenül osztják Kína nézeteit, a müncheni Biztonsági Konferencián egyre gyakrabban hallatszik a kínai hang. Ez remélhetőleg a konferencia időszakán túl is folytatódik.”
A stockholmi Expressen című liberális napilap higgadtan ezt írja:
„Ez a hét bizonyos szempontból rosszabb volt, mint 2022 februárja, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. Trump Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után egyértelmű, hogy az USA már nem elkötelezett a fennálló világrend mellett. Európának nincs ideje sokáig gyászolni ezt az árulást, hanem újra kell pozícionálnia magát. A NATO elkezdett akadozni, de még mindig biztonságot nyújt, ha megerősítjük az együttműködést a szövetségen belüli jó szomszédokkal.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap vendégkommentárjában ez áll:
„Egyértelmű, hogy az elkövetkező hetekben valamiféle tűzszüneti megállapodás születik. Kevés az idő a legfontosabb pontok rendezésére. Hol lesz a határ az ukrán és az orosz fegyveres erők között? Milyen biztonsági garanciákat kap Ukrajna a NATO-tól, hogy Putyin ne támadjon újra? Ezekre és más kérdésekre választ kell találni – és a szabad világnak biztosítania kell, hogy olyan válaszok szülessenek, amelyek megfelelnek a tizenegy éve tartó, provokálatlan és brutális háború által elpusztított ukrán állam jogos szükségleteinek.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap nem lepődik meg:
„Az amerikai elnök évek óta hangoztatja, hogy Európa biztonságát az európaiakra bízza. Természetesen kellemetlen, amikor az EU most úgy érzi, három évvel a háború kezdete után és sok erőfeszítés ellenére még mindig gyengén van felkészülve az orosz neoimperializmus megfékezésére. De a borzalom azért olyan mély, mert fokozatosan dereng bennünk, hogy nemcsak Moszkvában, hanem Washingtonban is van valaki az élen, aki befolyási övezetekben gondolkodik a világról.”
Egy új seriff van a városban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Úgy tűnik, hogy ez a helyzet ezen a hétvégén a világ minden tájáról származó állam- és kormányfőre vonatkozik. Még mindig voltak rövid távú szobafoglalások, különösen Európából, miután több washingtoni résztvevő is elérte az öreg kontinenst. Úgy tűnt, a Trump-kormányzat eltökélt szándéka, hogy ártson Európának. A jelenlegi káosz már bizonytalansághoz, egyesek szerint pánikhoz, de kezdeti dacos reakciókhoz is vezetett. Már a müncheni Biztonsági Konferencia kezdete előtt kemény szavak hangzottak el a »minden idők állítólagos legnagyobb üzletkötőjéről« (Heusgenről, a Müncheni Biztonsági Konferencia főnökéről), akinek »világossá kell tenni, hogy a föld egy gömb« (mondta Strack-Zimmermann, az EU védelmi politikusa). A színfalak mögött, a folyosókon és a Bayerischer Hof termeiben még keményebb volt a beszéd. Másrészt egész nap keringtek a pletykák a szállodai folyosókon, hogy egy orosz delegáció útban van vagy már meg is érkezett, ukránok és amerikaiak találkoznak. Mások, akiknek erről tudniuk kellett volna, semmit sem tudtak.
Ez azonban mit sem változtatott az európaiaknak a „gyerekasztalnál” való tartásán, ahogy azt rezignáltan el is ismerték. Az európaiaknak ütőkártyára volt szükségük ahhoz, hogy felmutassák magukat. Ehelyett sok megfigyelő tehetetlenségük és védtelenségük fórumának tekintette a Biztonsági Konferenciát. A leginkább érintett ukránok körében a fatalizmus és a feltörekvő cinizmus keveréke állt az előtérben: »Mi vagyunk az utolsó romantikusok, akik még mindig készek meghalni a szabályokon alapuló rendért« – mondta Orysia Lutsevych, a Chatham House agytröszt igazgatóhelyettese.
Az a férfi, akinek a lázadást az előkelő tisztségviselői kör közepébe kellett volna vinnie, J.D. Vance, Donald Trump alelnöke volt. Ő már a reggeli alatt megvádolta a Wall Street Journalon keresztül az európaiakat a szólásszabadság és a demokrácia elnyomásával és felszólította a német politikusokat, hogy működjenek együtt az AfD-vel. Európának »üdvözölnie kell« az intézményellenes politika térnyerését, véget kell vetnie a tömeges bevándorlásnak és meg kell fékeznie a progresszív politikát.
[…] Vance München szépségének és vendégszeretetének mindenféle méltatásával kezdte beszédét, de aztán kimondta: nem Kína és Oroszország a veszély, hanem egy olyan Európa, amely elhatárolódott saját értékeitől és cenzúrával, bírósági döntésekkel és politikai intézkedésekkel rombolja ezeket az értékeket. Az embereket nem szabad »arra kényszeríteni, hogy higgyenek valamit«, vagy arra kérni, hogy hagyjanak el bizonyos közösségi médiát. Ezután állítólagos példákat hozott fel: Svédországban egy keresztény aktivistát elítéltek egy korán elégetése miatt, ami »aggasztó«. Nagy-Britanniában »alapvető szabadságjogok« vannak veszélyben. Például Adam Smith Connor, aki »csendben imádkozott« egy abortuszklinika előtt. A beszédnek ezen a pontján a kamerák már nem mutatták a gyűlés résztvevőinek rémült arcát. És ez még nem minden, mondta Vance: Skóciában egy férfi szórólapokat terjesztett az abortusz ellen, és bűnözőként eljárást indítottak ellene. Újabb intő jelnek nevezte a romániai elnökválasztás érvénytelenítését. »Lehet valaki az ellen, hogy Oroszország véleményeket vásároljon – de ha néhány ezer dollárért le lehet rombolni a demokráciákat online hirdetésekkel, akkor az nem biztos, hogy jó demokrácia.« Aki »alternatív véleményeket« vall, például a populista pártok képviselői, azokat nem szabad megfenyegetni emiatt.
Vance világossá tette, hogy a Trump-adminisztráció hogyan látja a transzatlanti kapcsolatokat: »Egy új seriff van a városban.« Amerika készen áll arra, hogy megvédje Európát, de maguk az európaiak valószínűleg nem tudják, mit akarnak, vagy mit kellene megvédeniük. »Nincs biztonság, ha félsz a saját népedtől, és Amerika sem hajlandó megvédeni Európát, ha nem tartják tiszteletben a választók alapvető kérdéseit.« És ezek közül az egyik legnagyobb probléma a tömeges migráció. Majd így folytatta: »Lehet, hogy téged nem érdekel, de az emberek törődnek a saját hazájukkal, a családjukkal, a gyerekeikkel, nem akarják, hogy országuk vezetői állandóan figyelmen kívül hagyják őket«. Ez »a demokrácia lerombolásának legjobb módja« – mondta Vance az európaiaknak. »A német demokrácia túlélte Greta Thunberget [svéd éghajlatváltozás-aktivista], és túl fogja élni Elon Muskot is.« Amikor Vance végzett, taps alig hallatszott, ő meg vita nélkül gyorsan távozott.”
Donald Trump különmegbízottja kimondta, nem osztanak lapot az EU-nak az orosz–ukrán béketárgyalásokon, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Nem vehetnek részt európai országok az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalásokon – jelentette ki Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szombaton a müncheni biztonsági konferencia egyik panelbeszélgetésén. Ez az első alkalom, hogy amerikai részről valaki ilyen világosan fogalmazott. A politikai realizmus iskolájának a híve vagyok, szóval ez nem fog megtörténni – mondta a különmegbízott, hozzáfűzve, a részvételi szándékról szóló panasz helyett az európai országok előállhatnának konkrét javaslatokkal és fordíthatnának több pénzt a védelmi kiadásaikra.
Szépítgethetjük, de a Trump-adminisztráció ezzel gyakorlatilag porig alázza azt az Európai Uniót, amely eddig 130 milliárd euró összegű támogatást nyújtott Ukrajnának a háború csaknem három éve alatt.
Keith Kellogg hidegzuhannyal felérő kijelentéseivel a Trump-adminisztráció két nap alatt másodszor jelezte, hogy ha kell, simán átlép a transzatlanti szövetségesein és teszi zárójelbe a hagyományosan szívélyes kapcsolatrendszert. Az első az a JD Vance amerikai alelnök volt, aki pénteken együttműködés helyett a szólásszabadság állítólagos európai elnyomásáról, illegális migrációról és a különmegbízotthoz hasonlóan a védelmi kiadások növeléséről beszélt a müncheni biztonsági konferencián. Nemrég – szellőztette meg a Financial Times – az európai országok kaptak is egy-egy levelet, amelyben a Fehér Ház azt firtatja, melyikük milyen fegyverekkel és katonai egységekkel hajlandó hozzájárulni a háború utáni Ukrajna biztonságának a garantálásához. Még szerdán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter tett egy ajánlatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is, amely szerint az Egyesült Államok kapja meg Ukrajna ritkaföldfém-készletének a felét, aminek a fejében amerikai katonák részt vehetnek a kelet-európai ország biztonságának garantálásában az orosz–ukrán háború lezárása után.
Az egyelőre nem világos, hogy a szombati kijelentéseihez hogyan viszonyul az a Volodimir Zelenszkij, aki korábban közös béketerv kialakítására szólította fel az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hozzáfűzve, ennek hiányában Ukrajna nem is hajlandó tárgyalni az oroszokkal. Szombaton a politikus már közös európai hadsereg felállításáról beszélt.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)