Fogcsikorgató hidegben, de tele energiával vágtak neki a kora reggeli órákban Szabadkáról az egyetemi hallgatók, tanárok, diákok és őket támogató polgárok a mintegy harminc kilométeres sétának, amely során meglátogatták a kisboszniai általános iskolát, az alsótavankúti Matija Gubec iskolát és amikor ezek a sorok íródnak, már úton vannak Györgyénbe és Bajmokra.
Nem fáradtak
„Soha így nem éreztem magam, mint ma. Sokszor elsírnám magam, de csakis az örömtől, amit érzek”, mondja az egyik egyetemi hallgató. S valóban, a séta folyamán több alkalommal is elhangzik: csakis az örömkönnyek jönnek számításba.
Így is fogadták őket Alsótavankúton is, örömkönnyekben. Az egyetemi hallgatókat transzparens várta: a bátorság sétál, Tavankút támogat. Óriási ováció kísérte a mintegy kétszáz főből álló tömeget, akik a faluba érkezést követően a helyi Matija Gubec Általános Iskolához mentek.
Megszólalnak a harangok a falvakban
Ahogy Kisboszniában is, Alsótavankúton is megszólaltak a harangok, amikor az egyetemisták elhaladtak a falu temploma mellett. Ezt külön megköszönték a helyi papoknak.
A Matija Gubec Általános Iskolában egyébként január 30-a óta törvényes sztrájkban van az egész tanári kar, vagyis 30 perces órákkal zajlik az oktatás. Slavko Benčik, az iskola kémiatanára, miután megköszönte a helyieknek és környékbelieknek a szervezést és a diákok fogadtatását, az egyetemi hallgatókat külön kiemelte.
„A világ jobb kezekben lesz, ebben biztos vagyok és köszönet nekik ezért”, mondta a tanár az egyetemistáknak.
A diákok között van dr. Papp Árpád néprajzkutató is, aki azt mondta, a szíve és a lába mellett a lelkiismerete hajtja.
„A lelkiismeretem, mert úgy gondolom, hogy a jó ügyet így tudom támogatni, a rossznak pedig ellen kell állni. Most az egyetemista tüntetések azok, amelyek a jó ügyet képviselik. Nem is a füttyögéssel, a sípokkal, a jelenlétemmel szolgálom a legjobban az ügyet, egészen addig, amíg az egyetemi hallgatók követeléseit nem teljesítik. Valóban egy törésponthoz érkezett az ország. Érzésem szerint vagy megoldódik az egyre inkább halmozódó probléma, vagy egyre inkább elmérgesedik a helyzet, ami sajnos még nyílt diktatúrába is vezethet”, mondta dr. Papp Árpád.
Én ilyet még nem éltem át, mondja egy 73 éves helyi lakos
Antun és Marko
Amikor megkérdezem az Alsótavankútra érkező diákokat fogadókat, hogy érzik magukat, egy 73 éves bácsiból ömleni kezd a szó.
„Pont erről beszélgetünk egymással. Én 73 éves vagyok, társadalmi munkát végeztem egész életemben, sporttal foglalkoztam, de ilyet még nem láttam. Csak legyenek kitartóak. Ezek a fiatalok nagyon bölcsek, és ez az új generáció meg fogja oldani a problémákat”, mondta Antun Prćić.
Sokáig fognak emlékezni az unokáink erre a pillanatra
„Elhoztuk az unokákat. Mi már idősek vagyunk, addig élünk, amíg élünk. De a fiatalok emlékezni fognak ezekre a pillanatokra, napokra, amikor ezek az egyetemisták létrehozták az államot. Ez az első alkalom, hogy valóban a valódi állam megalakul”, mondta a nyugdíjas Marko.
Az egyetemi hallgatókat a helyiek bőségesen megvendégelték, 12 óra 30 perc után nem sokkal pedig újra maguk alá gyűrték az alföldet, hogy 17 órára Bajmokra érjenek.
A gyaloglókat önkéntes egészségügyi személyzet és orvosok kísérik, a földművesek traktorral mennek az élen, a rendőrség biztosítja a helyszíneket, amerre csak elhaladnak.
