Oroszország elégedetten zárta le az orosz–ukrán háborúról szóló első közvetlen amerikai–orosz találkozót Szaúd-Arábiában, amelynek ötletét aggodalommal fogadta Ukrajna és az EU is. Attól tartottak, hogy az ő kihagyásukkal az oroszok által 2022 februárjában megtámadott Ukrajna és akár az európai országok rovására a Kremlnek kedvező folyamatot indítanak el a delegációk – írja elemző cikkében a telex.hu.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: soha nem fogadnak el orosz ultimátumokat. Emmanuel Macron francia elnök pedig több EU-tag és az Egyesült Királyság részvételével rendkívüli találkozót hívott össze hétfő estére Párizsba, aztán pedig a Rijádból érkező jelzéseket figyelte.
A következő napokban még sok részlet nyilvánossá válhat vagy kiszivároghat a keddi megbeszélésről, de elsőre az látszik, hogy az orosz fél már önmagában a 4 és fél órás amerikai–orosz találkozó tényével is elégedett lehet:
- a Szovjetunió széthullásakor elvesztett szuperhatalmi státusz részleges visszaszerzését érezheti a Kreml azzal, hogy a közvetlen megbeszélések révén az Egyesült Államokkal egyenrangú félnek láttathatja magát;
- Ukrajna kihagyása a tárgyalásokból erősítheti narratíváját, amely szerint a háborút elindító Oroszország ukrán területen valójában a Nyugat proxyháborúja ellen küzd;
- az EU mellőzése a megbeszéléseken szintén alkalmas arra, hogy azt sugallja, Putyin erős pozícióban van.
A tárgyalások után elhangzottak között is találni olyat, amit a Kreml nagyon kedvezően fogadhatott, Kijevet pedig aggodalommal tölthetik el:
- Az amerikai delegációt vezető Marco Rubio külügyminiszter arról beszélt, hogy rendkívüli lehetőségeket teremthet meg az Egyesült Államok és Oroszország számára az ukrajnai béke, partnerségről és gazdasági együttműködésről is beszélt.
- Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója elismerte, hogy a tárgyalásoknak területekről és biztonsági garanciákról kell zajlaniuk, azaz Mike Waltz arra is utalt, hogy Oroszország mindenképp számolhat bizonyos, Ukrajnától elfoglalt terület megtartásával.
- Megállapodtak az elmúlt három évben a kölcsönös kiutasítások miatt megcsappant személyi állomány visszatöltéséről az orosz és amerikai diplomáciai képviseleteken.
- Megállapodtak arról, hogy tárgyalási delegációkat állítanak fel a megbeszélések mielőbbi folytatására, azaz rendszeressé válik és intézményesül a diplomáciai csatorna, amelyen keresztül az Egyesült Államok és Oroszország folyamatosan érintkezik, de Ukrajna és az EU részvétele nélkül.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette: Ukrajna szuverén joga dönteni arról, hogy akar-e csatlakozni az EU-hoz, Oroszországnak ezzel szemben nincs kifogása, de Oroszország biztonsága szempontjából elfogadhatatlan lenne Ukrajna NATO-tagsága. Később azonban ezt a nyilatkozatot Rijádból kiegészítette Lavrov, aki szerint nemcsak a NATO-tagság lenne elfogadhatatlan, de azt sem tartják elfogadhatónak, hogy „bármilyen NATO-tag hadserege bármilyen formában, bármilyen, akár európai zászló alatt” jelenjen meg Ukrajnában.
A nyilatkozat egyértelmű reakció a brit kormányfő hétfői, még a párizsi találkozó előtt tett kijelentésére, miszerint az Egyesült Királyság egy békemegállapodás keretében kész lenne katonákat küldeni Ukrajnába.
Ez tehát azt jelenti, hogy Oroszország kompromisszumként felajánlja az EU-nak, hogy a területében, gazdasági potenciáljában megcsonkított, infrastruktúrájában, energiatermelő kapacitásában súlyosan megrongált országot, ahonnan a háború miatt legalább hatmillió ember elmenekült és ahol legalább négymillió belső menekült él, nyugodtan felveheti tagjai közé. Mindezt úgy, hogy az ország katonai képességeit rendkívül alacsony szinten kellene tartani az orosz igények szerint, tehát az ország védelme kiszolgáltatott lenne az orosz nyomással szemben.
Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó az oroszokkal folytatott tárgyalások után a rijádi palotában (Evelyn Hockstein/Pool Photo via AP)
