Az Ukrajnában folyó háború három éve tart. Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, semmibe véve sok más mellett a budapesti memorandumot, amely 1994 óta szavatolta az ország függetlenségét azért cserében, hogy Ukrajna a szerződésnek megfelelően leszerelte nukleáris fegyverarzenálját, amely a világon a harmadik legnagyobbnak számított.
Clinton amerikai elnök, Jelcin orosz elnök és Kravcsuk ukrán elnök a háromoldalú nyilatkozat 1994-es moszkvai aláírása után (Fotó: William J Clinton Presidental Library)
Az oroszok úgy tervezték, hogy a 2014-es krími annektáláshoz hasonlóan ezúttal is hamar célt érnek és elfoglalják a megcélzott területeket, beleértve a fővárost is. Nem számítottak az ukránok elszánt és kitartó ellenállására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár sebesülteket látogat Kijevben, 2024 december 2-án, (Fotó President of Ukraine Flickr)
Helyi lakosok Molotov-koktélokat készítenek (Fotó: Yanosh Nemesh/Shutterstock)
Világszerte tüntetések kezdődtek, követelve Ukrajna függetlenségét és a támadások leállítását.
Tiltakozás San Franciscóban, a háború első évfordulóján (Fotó: Ukrainian American Coordinating Council)
Tüntetések Amsterdamban
Az elmúlt években tízezrek haltak meg, sebesültek meg a harctereken és az ártatlan civilek között is. Az oroszok városokat, kórházakat, színházakat, erőműveket támadtak, romboltak le és azóta is különleges katonai hadműveletnek hazudják az egyértelmű agressziót és háborút.
Irpiny az orosz bombázás után
Bahmut 2023-ban
Drónvadászok valahol Ukrajnában
Áldozat az utcán Kijev támadása után 2022 október 10-én (Fotó: State Emergency Service of Ukraine)
Az oroszok által lerombolt Szent Teotokosz templom
Az Északi Áramlat vezetéket 2022. szeptember 26-án érte máig titokzatos szabotázsakció. Az európai országok szinte a háború kezdetétől igyekeztek más forrásokból beszerezni a kőolajat és földgázt. Magyarország azonban ragaszkodott az orosz nyersanyaghoz.
Az Északi Áramlat vezeték térképe
A magyar kormány először enyhébben majd egyre egyértelműbben a Kreml érdekeit képviselve lépett fel. Orbán a teljesen értelmetlen „békét és azonnali tűzszünetet” hajtogatta, miközben Oroszország az atomerőműveket, a fővárost, nagyvárosokat bombázta sokak életét kioltva és milliókat üldözve el lakóhelyükről belső vagy külső emigrációba kényszerítve őket.
Orbán Viktor kezdetektől gyanúsan Putyin pártján állt a „különleges katonai hadművelet” során. Amikor találkozott Putyinnal, nem is merte a háború szót használni, ő is az orosz kifejezést vette át.
Gyakran hangoztatott állásponttá vált, hogy bár Oroszország valóban megtámadta Ukrajnát, de Ukrajna kiprovokálta azt.
Irpiny az orosz bombázás után
Harkivi utca
Ortodox szertartás Lvivben
Harkivi temető
Az Ukrán Fegyveres Erők 1991-ben alakultak meg, az ország függetlenné válása után. Napja december 6-a, az ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) határozatával. Már harmadszor jelentett különleges napot a megemlékezés.
Volodimir Zelenszkij az Ukrán Fegyveres Erők napján 2024 december 6-án (Fotó: President of Ukraine Flickr)
Ukrajna támogatása és a béketárgyalások Donald Trump megválasztásával majd elnökségével megváltoztak. Trump sem Európát, sem Ukrajnát nem óhajtja a tárgyalóasztalnál látni és a múlt héten megtartott szaúdi orosz-amerikai egyezkedésre nem is kaptak meghívást. Zelenszkij nem fogadja el a tárgyalások eredményét és semmilyen megállapodást Kijev részvétele nélkül. Az amerikai elnök viszont egyelőre nem változtat álláspontján. Az oroszok és amerikaiak közötti béketárgyalás állítólag amjd folytatódik Szaúd-Arábiában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (bal) és Mohamed bin Zajed an-Nahján sejk az Egyesült Arab Emírségek elnöke Abu Dzabiban 2025 február 17-én (Fotó: MTI EPA)
A második világháború óta ez a legsúlyosabb fegyveres konfliktus Európában. Az óriási menekültáradattal is meg kell birkóznia az európai országoknak, a legtöbb menekült, 6,3 millió fő ugyanis itt kért menedéket.
Ukrajnai menekülők a szlovák határnál
A legtöbben Lengyelországban kértek menekült státust, 1,9 millióan. Ez nem jelenti azt, hogy ott is maradtak, januári adatok szerint csak 998 ezer fő tartózkodik Lengyelországban, mások már továbbmentek.
Az Ukrajnával határos országok közül Magyarországon kértek a legkevesebben, mindössze 49 ezren menedéket.
Az európai országok közül Németországba igyekeztek legtöbben, januári adatok szerint 1 millió 168 ezer ukrán kért ott valamilyen menekült státust. Sokan vették az irányt Olaszország, Írország, Hollandia és Belgium felé is.
Szerbiában – ahol a kormány kettős játékot játszik – mindössze 3450 személy folyamodott menedékért.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg közel hétmillió ukrán tartózkodik menekültként Európa és más kontinensek országaiban.
Ukrajna három éve lángokban (Illusztráció: Shutterstock)
