Elégedetlenek a földművesek, mert késik az állami támogatások kifizetése, a tavaszi vetés pedig a küszöbön, és üzenik, hogy az államnak nem kell csodálkoznia, ha ők is csatlakoznak a diákokhoz és ismét traktorokkal vonulnak az utcára, írja a Beta hírügynökség.
A Szerbiai Gazdálkodók Megmaradásáért Kezdeményezés elnöke, Goran Filipović elmondta, hogy csak kedden írták ki a pályázatot a hektáronkénti 18 000 dináros közvetlen támogatás igénylésére.
„Kétlem, hogy ez a pénz mindenkihez eljut március végéig, ahogy megállapodtunk, hogy fel tudjunk készülni a tavaszi cukorrépa-, kukorica-, napraforgó- és egyéb vetésekre. Még szabályzat sincs arról, hogy a második támogatási részből mennyi vetőmagot lehet beszerezni” – mondta Filipović.
Hozzátette, hogy még nem kapta meg a termésbiztosítási kötvény után járó állami támogatást sem, amelyet az állam 40 százalékban finanszíroz. Megjegyezte, hogy a 120 000 dináros visszatérítés legalább részben fedezné az üzemanyagköltségeit.
„A gazdálkodók most támogatásokból élnek, mert 2017 óta egyetlen év sem telt el aszály nélkül, ami miatt az öt-hat főbb szántóföldi kultúra termelése folyamatosan veszteséges. A támogatások most számunkra szociális segélynek felelnek meg, és ha nem kapjuk meg őket, az olyan, mintha valaki nem kapná meg a nyugdíját vagy a fizetését” – mondta Filipović.
Elmondása szerint az üzemanyag jövedéki adójának visszatérítése is késik, mert a vásárlás után a számlát regisztrálni kell az E-agrar rendszerben, hogy a gazdálkodók benyújthassák a visszatérítési kérelmet, de jelenleg a számlák nem jelennek meg a rendszerben.
Hozzátette, hogy korábban, amikor szárazság volt, a hozamok alacsonyabbak voltak, de az árak magasabbak, így valahogy kiegyenlítették a terméskiesést. Most azonban, akár jó a termés, akár nem, az árak ugyanolyan alacsonyak maradnak a piacon.
Filipović elmondta, hogy még mindig nem kapta meg a pénzt az almákért, amelyeket tavaly augusztusban adott el az ültetvényéről.
„A mezőgazdaság katasztrofális állapotban van, szívesen átadnám a földemet és a gépeimet a minisztériumnak, hogy lássák, meg lehet-e belőle élni. Még egy évet próbálkozom a gazdálkodással, de ha a veszteség olyan lesz, mint az előző években, eladom a gépeket, a földet bérbe adom, és csak a gyümölcsöst hagyom meg” – mondta Filipović.
A Szabadkai Gazdálkodók Szövetségének elnöke, Miroslav Matković elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium ígérete ellenére, miszerint 1-2 százalékos kamattal rendelkező hiteleket biztosítanak, a bankokban erről semmilyen információ nincs.
„Ezért kénytelenek vagyunk az inputanyagokat forgalmazó kereskedőktől hitelbe vásárolni, és havi 1 százalékos kamatot fizetni. Az üzemanyag jövedéki adójának visszatérítését sem kapjuk meg a megbeszélt 14 napon belül – az E-Agrar rendszer szerint ki van fizetve, de a bankszámlák üresek” – mondta Matković, hozzátéve, hogy az államnak nem kellene meglepődnie, ha újra traktorok jelennek meg az utcákon.
A Bánáti Gazdálkodók Szövetségének elnöke, Dragan Kleut szerint a mezőgazdaság helyzete katasztrofális, és egyre több gazdálkodó dilemmázik azon, hogy megpróbálkozzon-e a vetéssel, vagy inkább mindent otthagyjon és csatlakozzon a diákok tüntetéseihez.
„Egyrészt az állam késik a pénzügyi támogatással, másrészt a hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek importja tönkreteszi a hazai termelést” – mondta Kleut.
Hozzátette, hogy a műtrágya ára december óta 43-44 dinárról 64 dinárra emelkedett kilogrammonként, és „ki tudja, honnan importálják, de tele van agyaggal és kaviccsal”.
Kleut szerint egyes gazdálkodók a mezőgazdasági gépeiket adják el, hogy rendezni tudják adósságaikat.
A gazdálkodók egyébként úgy vélik, hogy az év eleji időjárási viszonyok nem ígérnek jó termést, mivel a búza már most is nedvességhiányban szenved.
