Donald Trump amerikai elnök bezáratta az Amerika Hangját (Voice of America, VOA) és a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót (Radio Free Europe/Radio Liberty, RFE/RL). Moszkvában, Pekingben, Minszkben, Budapesten és a despoták többi fővárosában pezsgőt bontottak, a magyar hatalom pedig, mintegy vérszemet kapva az új amerikai „Keresztapa” tarolásától, gyorsan betiltja a Pride felvonulásokat is, aminek érdekében tizenötödször módosítja a gránitszilárdságú alaptörvényt. Izrael kiújította a Gázai övezet elleni háborút, aminek következtében már az első két nap több mint félezer ember halt meg, akik azt hitték, hogy tűzszünet van. Végül kitérünk a történelmi jelentőségű német alkotmánymódosításra: kedden a Bundestag, pénteken pedig a Bundesrat is megszavazta az állami adósságfék rugalmasabbá tételét, aminek alapján a leendő kormány nekiláthat a német ipar, haderő és környezetvédelem erősítéséhez. – Átlapoztuk a világsajtót Helsinkitől Jeruzsálemig és Stockholmtól Zürichig.
Amerika csapása a demokráciára
A Trump-rezsim a külföldnek sugárzó amerikai műsorszolgáltatók több mint 1300 alkalmazottját bocsátotta el. A helsinki Ilta-Sanomat című liberális napilap szerint ez „csapás a demokráciára”:
„A gyakorlatban Trump döntése nem jelent kevesebbet, mint a legendás Amerika Hangja több mint 1300 alkalmazottjának elbocsátását. De érinti ez a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót is, a Kelet-Európának és Oroszországnak szóló műsoraival, valamint a Kína, Irán, arab autokráciák és Kuba állami cenzúráját ellensúlyozó adókat [Radio Free Asia, Radio Farda, Radio Sawa, Radio Martí szerk. megj.] A pezsgődugók valószínűleg a Kremlben fognak leginkább kipattogni. Trump gyengíti ezáltal Amerika hangját a világban. Ha az Egyesült Államok Kongresszusa és az igazságszolgáltatás nem vitatja el ezt a döntést, akkor sok országban óriási információs vákuum fog kialakulni – és az olyan tekintélyelvű országok propagandagépezetei, mint Oroszország és Kína, alig várják, hogy beköltözzenek ebbe a résbe.”
A világ diktátorai örömtáncot járnak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„»Kapd el a Hangot!« – ezt mondták a szovjet időkben, amikor a Svoboda rádióállomást (Radio Liberty, Szabadság Rádió) akarták hallgatni. A hidegháború idején a hatalom megpróbálta zavarni az ellenséges rádióműsorokat, de a hallgatók megtalálták a módját, hogy mégis hallgassák azokat. Ami a KGB-nek nem sikerült, amikor 1953-ban a Radio Liberty megkezdte működését Münchenben, az később Vlagyimir Putyin elnöknek és a világ más diktátorainak sem sikerült. Ez most azonban megváltozhat, mivel Donald Trump amerikai elnök által elrendelt pénzmegvonások fenyegetik a nagy tekintélyű Amerika Hangja (VOA) és a Szabad Európa Rádió (RFE/RL) hatvanvalahány nyelvű adásait, tévécsatornáit és honlapjait.
Pénteken a szövetségi bürokrácia további csökkentéséről szóló rendelet ugyanis de facto véget vetett az amerikai külföldi műsorszolgáltatók tevékenységének. Az USA Globális Médiaügynöksége [United States Agency for Global Media, USAGM] felszámolásával mintegy 1300 újságírót bocsátottak el; aki pedig a hétvégén dolgozni akart, azt nem engedték be az épületbe. Trump nem hagyott kétséget e lépés indítékai felől. Első hivatali ideje alatt már azzal vádolta a médiákat, hogy Amerika ellenségeit szolgálják. A rendeletben azt írta, hogy a jövőben az amerikai adófizetőknek »nem kell többé fizetniük a radikális propagandát«.
Trump valójában a Fox News korábbi műsorvezetőjét [és sikertelen republikánus kormányzó- majd szenátorjelöltjét – szerk. megj.], Kari Lake-et választotta az ügynökség leendő vezetőjének. A műsorszolgáltatókat »fegyverré« akarta tenni az »információs háborúban«. De a hétvégén Lake azt mondta, hogy »semmit sem lehet belőlük megmenteni«. Éles kritika érte Trump döntését a médiákon belül is. A Szabad Európa Rádió vezetője, Stephen Capus az Amerika ellenségeinek nyújtott »nagy ajándékról« beszélt. Irán, Kína, Oroszország és Fehéroroszország ünnepelné ezt a döntést [az Orbán-hatalom ezt meg is tette – szerk. megj.]. De a Trump-adminisztráció kész hírvákuumot hagyni az ilyen országokban. Trump éppen pénteken minősítette a CNN-t és az MSNBC-t [liberális amerikai hírcsatorna] és más hasonló műsorszolgáltatókat »illegálisnak«, kijelentve, hogy »le kell őket állítani«.
A Szovjetunió romjai közül kiemelkedő országok többségének az RFE/RL programjai továbbra is fontos információforrások maradtak, egyre inkább a nemzeti nyelvű honlapok indításával együtt. Cserébe a csatorna angol nyelvű oldala betekintést nyújt Közép-Ázsia országaiba, ahonnan egyébként nehéz beszerezni információkat. Az a tény, hogy ezeket a műsorszolgáltatókat tekintélyelvű és autokratikus államok ellenzik, bizonyítja fontosságukat.
Oroszországban például a VOA és az RFE/RL voltak az elsők között, amelyeket 2017-ben »külföldi ügynöknek« nyilvánítottak. Az Ukrajna elleni agressziós háború óta mindkét médium weboldalát blokkolták az országban. A Szabadság Rádiót alig több mint egy éve tiltották be, mint »nemkívánatos szervezetet«. Alsu Kurmasheva újságírónő, aki a Szabadság Rádió tatár-baskír szolgálatának dolgozott, 2023 októberétől 2024. augusztus 1-jéig raboskodott hazájában, majd fogolycsere révén szabadult ki. Az RFE/RL fehérorosz ágát már 2021 végén mint »szélsőséges adót« betiltották. Ez Lukasenka diktátor bosszúja volt azért, mert a média és online televíziója, a Current Time részletesen beszámolt a 2020-as tiltakozási hullámról. Az újságírók közül többen eltűntek Lukasenka büntetés-végrehajtó táborában. Most Lukasenka, Vlagyimir Putyin orosz elnök és olyan autokraták diadalmaskodhatnak, mint Ilham Alijev Azerbajdzsánban és Emomali Rahmon Tádzsikisztánban: a szabadság hangját el kell hallgattatni. [A magyar miniszterelnök is ünnepelhet, hiszen a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű honlapja az ország egyik legjobb hírportálja, amely számos hatalmi korrupciót leleplezett – szerk. megj.]
Kínában a mandarin, ujgur és tibeti nyelven is sugárzó Szabad Ázsia Rádió (RFA) bezárása miatti öröm akkora volt, hogy a Global Times pártújság vezércikket szentelt a »hazugsággyár végének«. Az állomást »mint egy koszos rongyot dobták el« – írta az állami média és vidáman idézte Trump bizalmasát, Elon Muskot, aki az Amerika Hangját »baloldali radikális őrültek« csoportjának nevezte. »Egyre több amerikai kezd kitörni információs gubójából, és meglátja a valós világot és a többdimenziós Kínát« – összegezte a Global Times.
Délkelet-Ázsiában, ahol az elmúlt években megnövekedett a tekintélyelvű rendszerek száma, a Szabad Ázsia Rádió volt az egyetlen média, amely számos emberi jogsértésről, a szólásszabadság korlátozásáról vagy korrupcióról tudósított. »Az RFA csodálatos munkát végez a legnehezebb körülmények között ebben a régióban – különösen Mianmarban, Vietnamban és Kambodzsában. Nagyon számítunk rájuk« – írta a BBC [British Broadcasting Corporation az állami tulajdonú, független brit közszolgálati médiaház, egyben a világ legnagyobb műsorszolgáltatója] tudósítója, Jonathan Head, aki évek óta Bangkokból tudósít az X platformon. Vietnamban több bloggert és aktivistát, akik közreműködtek a műsorszolgáltató információs műsorában, évekre szóló börtönbüntetésre ítéltek.
Az afrikai kontinensen, ahol az újságok, az online média és a rádiók anyagi okokból a helyi eseményekre koncentrálnak, és ahol sok helyen erősen korlátozzák a sajtószabadságot, tovább korlátozzák a nyugati nemzetközi média munkáját. A Voice of America programja népszerű volt a Száhel-övezetben egy Nyugat- és Közép-Afrikában beszélt nyelven. A tekintélyelvű rendszerek valószínűleg örülnek a leállásnak. A Burkina Fasó-i katonai kormány tavaly ideiglenesen leállította a VOA-t és a brit BBC-t, miután mindkettő beszámolt a Human Rights Watch [Emberi Jogi Figyelő] nyomozásáról.
A Voice of America vége előmozdítja az orosz dezinformációt ebben a régióban – mondja Ulf Laessing, a bamakói Konrad Adenauer Alapítvány Száhel-programjának vezetője. Oroszországnak a közelmúltban nehézségekbe ütközött a narratíva átadása Maliban és a Száhel-övezet más államaiban, mert kevés jele volt a megígért segélynek, például gabonaszállításnak. Manapság az emberek egyre inkább az állami médiától és az orosz információktól függenek. Az amerikai politika kétszer kerülhet Oroszország és Kína kezébe: először a USAID [U.S. Agency for International Development, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége] segély felfüggesztésével, most pedig az amerikai információs csatorna leállítása enged teret más érdeklődő szereplőknek Afrikában.”
Izrael ismét háborúzik
A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali, konzervatív napilap ezt írja erről:
„Nagyon valószínűtlen, hogy a Hamász uralmát egy liberális demokrácia váltja fel. Izrael gázai politikájának ezért a mi létfontosságú biztonsági érdekeinkre kell összpontosítania. Mindenekelőtt a túszok gyors visszatéréséről és Izrael biztonságának biztosításáról van szó, hogy ne ismétlődhessen meg október 7-e. Az izraeli hadsereg megfelelő felkészüléssel megakadályozhatna egy újabb terrortámadást. Izraelnek azt is biztosítania kell, hogy a Gázai övezet irányítói többé ne importálhassanak vagy gyárthassanak rakétákat vagy más típusú fegyvereket. Ha a Hamász nem jelent biztonsági fenyegetést, a mi feladatunk annak meghatározása, hogy melyik rezsim uralja Gázát. Képesek vagyunk mi erre? Izrael kísérlete a szomszédos országok rendszerváltására nem járt sikerrel.”
Izrael folytatja a támadásokat a Gázai övezetben, már legkevesebb 400-an meghaltak, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Izrael azért rendelte el a légitámadást, mert a Hamász nem tartotta be a megállapodást a túszai szabadon engedéséről és elutasította a tűzszüneti javaslatokat. A terrorszervezet viszont Izraelt vádolja azzal, hogy az újabb légitámadással megsértette a tűzszünetet, veszélybe sodorva a civilek és a túszok életét.
Már 400-nál is több halálos áldozata van a kedd hajnali izraeli légicsapásoknak a Gázai övezetben – idézi a BBC a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium bejelentését.
Mint arról beszámoltunk, Izrael kedden hajnalban a terrorszervezettel két hónapja megkötött tűzszünet óta először nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre. Az első jelentések még 200 körüli halálos áldozatról szóltak, mostanáig pedig már a legkevesebb 400-an vesztették életüket. Az övezet kórházi vezetői szerint emellett a sérültek száma is meghaladja a 660-at.
[…] Az MTI szerint az izraeli légitámadást Törökország, Egyiptom és Jordánia is elítélte, és a tűzszünet betartásának fontosságát hangsúlyozták. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ugyancsak a Gázai övezetben újraindított izraeli támadások azonnali beszüntetésére és a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel. Az izraeli hadsereg (IDF) azonban a közlése szerint folytatja a támadást, hogy csapást mérjen »terrorista célpontokra«.
A harcoknak az idén januárban életbe lépő tűzszüneti megállapodás vetett véget. A megállapodás értelmében a terroristák palesztin fogvatartottakért cserébe több túszt elengedtek, de 59 embert továbbra is túszként tartanak fogva, akik közül Izrael szerint 34-en már nincsenek életben.”
A Pride felvonulások betiltása Magyarországon.
Az Orbán-kormány betiltotta az évenkénti Pride-felvonulást. A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap számára ez jelzésértékű:
„Orbán Viktor ezzel akarja demonstrálni, hogy mekkora regresszió lehetséges egy európai uniós országban. Orbán vezetése alatt Magyarország évekig figyelmen kívül hagyta az európai menekültügyi törvényt, és most az ország felfüggesztette a szexuális kisebbségek gyülekezési jogát. De Orbán Viktor ezen politikája nem lesz olyan visszafogott, mint Budapest határozata, hogy visszautasítja a menedékjogi kérelmeket.”
„Magyarország már régóta nem működő demokrácia” – írja a stockholmi Aftonbladet című független szociál-demokrata napilap:
„Orbán Viktor és Fidesz pártja irányítja a bíróságokat, a médiát, a civil társadalmat és a gazdaság nagy részét. Ráadásul Magyarország külpolitikája az EU-n belül Oroszország trójai falovaként működik. Ahogy az a hagyományos rendszerekben megtörténik, a nőket visszaerőszakolják régies tradicionális szerepekbe és megbüntetik a szexuális kisebbségeket. A magyar nép az EU-ba tartozik, Orbán ellenben nem.”
Több száz milliárd eurós pénzügyi csomag Németországban
Végül megemlítjük a védelmi, infrastrukturális és klímavédelem több száz milliárd eurós pénzügyi csomagját, amelyet kedden fogadott el a német Bundestag [szövetségi parlament] és pénteken a Bundesrat [Szövetségi Tanács, amely a 16 tartomány képviseletére hivatott]. A bécsi Die Presse című kereszténydemokrata konzervatív napilap ezt írja:
„A békeosztalék korszaka – amikor a pénzt a védelmi költségvetésből a szociális kiadások felé lehetett ömleszteni – véget ért. Az újrafegyverkezés logikus következménye tehát az, hogy máshol kell spórolni. A döntő tényező, hogy a CDU–SPD-kormány mely reformokban állapodik meg. És vajon Merz leendő kancellár is ráveszi-e koalíciós partnereit arra, hogy a valóban népszerűtlen csökkentéseket olyan szektorokban is végrehajtsa, mint például a szociális szektor, amivel olyasmit csinál, ami ellenkezik a meggyőződésével.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap hangsúlyozza:
„A kihívás a megvalósításban rejlik. Ha a fekete-vörös koalíció stabilizálni akarja a német demokráciába vetett bizalmat, akkor brutálisan az eredményekre kell összpontosítania. Csak akkor, ha a Bundeswehr valóban növekszik, csak akkor, ha a vasutak valóban újra időben közlekednek, csak akkor, ha a gazdaság megszabadul a bürokratikus bilincsektől, és csak akkor, ha az illegális bevándorlást csökkenteni tudja, csak akkor tudja majd visszafizetni a politikai jelzáloghitelét 2029-ig.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
