Az „országunk mint gazdasági tigris” narratíva „egy ezer sebből vérző történet”, ha a valódi adatokat vesszük figyelembe – mondta az N1 Televíziónak Ognjen Radonjić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar közgazdászprofesszora.
Radonjić szerint mintegy kétmillió ember él Szerbiában a szegénységi küszöbön.
„A 2024-es GDP-felülvizsgálat előtt Szerbia reál-GDP-je 2010-es árakon számolva 2023-ban fejenként 6.500 eurót tett ki, ami alacsonyabb volt a montenegrói 6.900 eurónál. A GDP mesterséges felülírása után – 2020-as árakon számolva – 2023-ra 8.520 euróra nőtt, így már megelőzte Montenegrót (8.460 euró). Itt egyértelmű példája van annak, hogyan lehet manipulálni a számadatokat” – mondta.
Radonjić, aki a Szerbiai Közgazdászok Tudományos Társaságának is tagja, rámutatott, hogy Szerbia gazdaságának gyengesége az olyan gazdasági növekedés, amely nem fenntartható, és nem nyújt jövőt a következő generációk számára.
„Ez a növekedés nem hordozza magában a gazdasági fejlődés elemeit, nem fenntartható, és nem vezet feljebb a technológiai fejlődés lépcsőjén.”, vagyis Szerbia gazdasági növekedése nem technológiai fejlődésen alapul, hanem:
államilag finanszírozott infrastrukturális beruházásokon, amelyek a legjelentősebb gócpontjai az állami korrupciónak és bűnözésnek;
külföldi közvetlen befektetéseken, amelyek munkaerő-intenzívek, alacsony technológiai szinten mozognak, olcsó fizikai munkaerőt alkalmaznak, intenzíven kizsákmányolják a szerbiai erőforrásokat, és rombolják a környezetet.
„Mintegy kétmillió szerb állampolgár él a szegénység és társadalmi kirekesztettség határán, és Szerbia az egyik legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország Európában.”
Emellett a világ egyik legkorruptabb országai közé tartozik, és Oroszország és Ukrajna mögött a harmadik helyen áll Európában a szervezett bűnözés ereje alapján.
„És akkor csodálkozunk, miért hagyja el évente 40.000 ember az országot, miért olyan magas a negatív természetes szaporulat (évente 40–50 ezerrel csökken a lakosság száma), miért öregszik a népesség, és miért ürülnek ki gyorsan a vidéki térségek.”
Radonjić szerint az egyedüli fenntartható fejlődési út a magas technológiai ágazatok felé való fordulás, ehhez viszont:
– Jelentősen növelni kellene a beruházásokat az oktatásba, tudományba és kultúrába;
– Javítani kellene az ezekben a szektorokban dolgozók munkakörülményeit.
„Sajnos a jelenlegi hatalom éppen háborút folytat a tudás és a kultúra ellen. Ez a minőség marginalizálásához, a korrupció, a bűnözés, a nepotizmus és a pártkáderezés burjánzásához vezet. Mindez pedig – természetesen – semmi jót nem eredményezhet” – zárta Radonjić az N1-nek adott nyilatkozatát.
_______________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
