Régebben mindenki azt mondta, fontos, ha van egy szakma a kezedben. A fiúk általában évekig tanultak az idősebbektől és tapasztaltaktól, hogy aztán megmutathassák tudásukat és meg is éljenek belőle. Aztán odáig jutottunk, hogy Szerbiában szinte minden mesterből hiány van.
Egyrészt a fiatalokat már nem érdekli ez a munka, másrészt sok mester külföldre ment a jobb megélhetés reményében, főként olyan európai országokba, ahol szintén hiány van ezekből a szakemberekből.
De milyen most a helyzet Szerbiában? Melyik szakma elsajátítása éri meg a legjobban, mennyit lehet keresni, mik ennek a munkának az előnyei és a hátrányai?
Piktor – 2.000-3.000 eurót is megkereshet
Filip, egy kregujevaci piktor a Nova.rs-nak elmondta, annyira megéri ma már piktornak lenni Szerbiában, hogy a mesterek visszatérnek Németországból és külföldről, hogy ugyanazt a munkát itthon végezzék.
„Sajnos egyre kevesebb a mester, nagyon nehéz munkaerőt találni, emiatt pedig az árak is emelkednek. Eljutottunk oda, hogy már nem éri meg külföldön dolgozni és drágább lakást, ételt fizetni, hisz ugyanazért a munkáért a hónap végén Szerbiában ugyanannyi pénz marad.”
Elmondása szerint a kereset változó, de aki professzionálisan csinálja, és minden felszerelése megvan, az havi 5.000 euró fölötti összeget is kereshet.
„Átlagosan ebben a szakmában 2.000 és 3.000 euró között lehet keresni havonta. Természetesen ez nem garantált, ezek csak durva számok. A fővárosban valószínűleg közelebb állnak a keresetek a magasabb összeghez.”
Filip szerint munkája előnye mindenképp a rugalmasság, mert ő maga szabja meg az idejét, a munkát és a keresetet.
„A hátrányok, mint minden fizikai munkánál, a fáradtság és a testi megterhelés, a sok munka évekkel később megérződik.”
Burkoló – 1.600 eurós fizetés
Dejan, belgrádi burkoló azt mondja a Nova.rs-nak, hogy az ő munkájában is nagy a szórás, és ez kihat a keresetre is.
„A jól előkészített, egyenes aljzatokon, nagy lapokkal sokat lehet keresni. De én inkább középosztálybeli lakások felújításán dolgozom. Egyedül dolgozom, és az olyan munkákhoz, ahol új padlók vannak, több ember kellene.”
Elmondása szerint új építésű házaknál egyszerűbb és kifizetődőbb a munka, de ott a szervezés jelent problémát.
„Más mesterektől függsz, és attól is, mi a munkamenet. Néha először a falakat csinálják meg, majd később az alsó sorokat, várni kell például a padlófűtésre, majd vissza kell térni. Sok az üresjárat.”
„Fizikailag megterhelő, és az emberek egyre válogatósabbak. Egyre több fix ötletük van. Nem gond megcsinálni, de gyakran menet közben változtatják meg, amit eredetileg kitaláltak.”
Beismeri, hogy nem egy kényelmes munka, még ha az ember a saját főnöke is.
„A vállalkozók többet keresnek, én havonta legfeljebb 1.600 eurót keresek, az átlag kicsivel több mint 1.300.”
Dejan hozzáteszi, hogy ha most lenne a pályája elején, inkább vízvezeték-szerelő lenne, mert úgy gondolja, ők jobban keresnek, mint a burkolók.
Vízvezeték-szerelő – 3.000 euró a hónap végén
Toma, lazarevaci vízvezetékszerelő azt mondta a Nova.rs-nek, hogy havi 2.000 és 3.000 euró között keres. Attól függ, mennyit akar az ember dolgozni. Szerinte a munka előnye kizárólag a fizetés, illetve az, hogy te magad oszthatod be, mennyit dolgozol.
„De ha havi 5.000 eurót akarsz keresni, reggeltől estig dolgoznod kell.”
„Hátrány a munkaidő, mert gyakran elhúzódik egész napra, állandóan koszban dolgozol, fizikailag megterhelő, télen pedig általában hideg van, bárhol is dolgozol.”
Érdekes, hogy mindannyian megerősítették: nem mennének külföldre dolgozni, mert úgy tűnik, a dolgok megváltoztak a korábbiakhoz képest, és most már ezek a szakmák itthon jobban fizetnek, egyszerűen azért, mert kevés a mester.
___________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
