Ahogy jött, úgy ment – így lehet jellemezni a Vajdaságról szóló Nyilatkozat sorsát, két hónappal azután, hogy azt a Szerb Haladó Párt plenáris ülésén elfogadták azt az államiság napján, Szávaszentdemeteren. A nyilatkozat, amely állítólag a Vajdaság elszakadását lett volna hivatott megakadályozni, még csak említésre sem került a nemrég megtartott Nem adjuk Szerbiát népgyűlésen. Az ok egyértelmű – nincs, és nem is volt szó semmiféle elszakadásról – mondta az N1-nek Aleksandar Popov, az Igmani Kezdeményezés társelnöke.
Február 15-én, az államiság napján Szávaszentdemeteren Vajdaságot kellett „megvédeni” azoktól, akik el akarnák választani Szerbia többi részétől. A hatalom napokon keresztül harangozta be ezt a gyűlést, hangsúlyozva, hogy vannak „egyesek”, akik „alattomos módon el akarják szakítani a Vajdaságot, és elvágják a kapcsolatokat az anyaországgal”.
Hogy pontosan kik ezek az „elragadók”, azt a jelen lévő polgárok sem tudták megmondani, de azt igen, hogy ők bizony nem adják a Vajdaságot. Ennek érdekében a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a Vajdasági Nyilatkozatot.
Egy hónappal később, március 12-én a Nem adjuk Szerbiát elnevezésű belgrádi „össznépi gyűlésen” a nyilatkozatnak már nyoma sem volt – mintha az elszakadástól való félelem köddé vált volna, a nyilatkozat pedig elévült volna.
Aleksandar Popov szerint a nyilatkozat egy „vaktöltény” volt, melynek „aljas célja” az volt, hogy a vajdaságiakat összeugrasszák Szerbia többi részével, különös tekintettel az egyetemistákra.
„Még a Vajdaságon kívül élő emberek is láthatták, hogy itt még csak “sz” sincs a szeparatizmusból. Nincs olyan artikulált politikai opció, amely a szeparatizmust támogatná, és nincsenek olyan egyének sem, akik ilyen nézeteket hirdetnének” – mondta Popov.
Popov az N1-nek adott interjúban egy másik fontos kérdést is kiemelt Vajdasággal kapcsolatban: a decentralizációt. Mint mondta, ez egy legitim kérdés, amelyet a szubszidiaritás elve alapján kellene kezelni, vagyis olyan rendszert kellene kialakítani, ahol bizonyos feladatokat az alacsonyabb szintű kormányzati egységek látnak el. Hozzátette, hogy ennek megvalósítása országonként eltérő lehet, és hogy ez a kérdés egy másik, jövőbeli kormányra marad.
Popov megjegyezte, hogy a szeparatizmust egyedül az állam vezető hármasa idézi elő – Aleksandar Vučić elnök, Miloš Vučević volt miniszterelnök, valamint Ana Brnabić, a parlament elnöke.
„A fő segítőjük ebben a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, aki tréfából a Nagy-Magyarország térképét hordja magával. Erre minden szomszédos ország reagált – kivéve Szerbiát” – emlékeztetett Popov.
A VMSZ álláspontja
Noha a hatalom részéről jelezték, hogy a Nyilatkozat a parlament elé kerülhet, ez máig nem történt meg – mutatják a nyilvánosan elérhető adatok. Az N1 próbált hivatalos információt kérni a parlament sajtószolgálatától is, de választ nem kaptunk.
Popov szerint nevetséges lenne, ha a Nyilatkozat valóban a parlament napirendjére kerülne.
„Ha mégis ott lenne, meg kellene nevezni, ki az, aki szeparatizmust szít. Nevetséges ez az egész, ez tiszta öngól lenne” – mondta Popov, hozzátéve, hogy a szeparatizmus bűncselekmény, és ha valakit ezzel megvádolnak, akkor azt büntetőeljárás alá kellene vonni.
A Vajdasági Nyilatkozat jelentőségét talán legpontosabban a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője foglalta össze az N1 szerint. Mint mondta, ez egy pártpolitikai dokumentum, amelyet a Szerb Haladó Párt gyűlésén fogadtak el, és amelynek semmiféle jogi kötelező ereje vagy hatása nincs.
„Ha valamilyen véletlen folytán mégis a napirendre kerülne – ami egyáltalán nem biztos –, a VMSZ nem fog megszavazni egyetlen olyan vajdasági nyilatkozatot sem, amely ellentétes a történelmi tényekkel” – mondta Pásztor a Hét Nap Plusz podcastban, amit a sajtó február 22-én idézett.
Popov szerint Pásztor reakcióját igyekeztek elrejteni, de az mégis azt bizonyítja, hogy a nyilatkozatról való szavazás újabb öngól lenne a hatalom számára.
„Ez már komoly problémát jelentene a koalíciós partnerrel” – véli az N1-nek nyilatkozó Popov.
A Vajdaság helyzetéről, az esetleges szeparatizmus veszélyéről, valamint az elfogadott nyilatkozat hatásairól több történészt is megpróbáltak megkérdezni – a válaszok hasonlóak voltak: ez a téma jelenleg nem komoly, és nincs mit érdemben mondani róla.
___________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
