Tekintettel arra, hogy várhatóan kiírják a rendkívüli parlamenti választásokat, az Insajder emlékeztet a pénz szerepére a politikában. A kampány során ugyanis a szerbiai pártok nem csupán a képviselői mandátumokért küzdenek, hanem egyben a pénzért is, amely minden parlamenti pártnak a köztársasági költségvetésből jut, írja az Insajder.

A parlamenti pártok rendszeres működéséhez biztosított pénzeket a politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény szabályozza, amelynek legutóbbi módosítását 2022-ben fogadták el. E törvény szerint a parlamenti pártok működésére a Szerb Köztársaság költségvetésének adóbevételeiből 0,105 százalékot különítenek el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pártoknak szánt összeg rugalmas, és az állam adóbevételeitől függ.

A 2025-ös költségvetési törvény szerint a politikai pártok működésére 2.084.355.000 dinárt, vagyis hozzávetőleg 17,8 millió eurót különítettek el. Ezt az összeget hónapokra lebontva körülbelül havi 1,4 millió eurót kapnak a parlamenti pártok. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy képviselő után a pártok havonta valamivel kevesebb mint 6.000 eurót kapnak. Ebbe a számításba nem tartoznak bele a képviselői fizetések és az egyéb jogos költségek, továbbá nem szerepelnek benne a tartományi és helyi költségvetésekből származó támogatások sem, amelyek önkormányzatonként változnak.

A közel 6.000 eurós összeg egy képviselőre vetítve hozzávetőleges, mivel a törvény enyhén előnyben részesíti a kisebb pártokat. Emellett a költségvetési újraelosztások után ez az összeg az adóbevételek változásával arányosan módosul.

A parlament jelenlegi összetétele alapján – a Transparentnost Srbija számításai szerint – a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció idén 8,6 millió eurót kap. A közben felbomlott „Szerbia az erőszak ellen” koalíció 4,5 millió eurót kap a költségvetésből. Az SPS és az Egyesült Szerbia 1,4 millió, a NADA koalíció 1,16 millió, a „Mi – a nép hangja” polgári csoport 1,1 millió, a Vajdasági Magyar Szövetség 457 ezer eurót, az Igazságosság és Megbékélés Pártja 205 ezer, az SDA pedig 154 ezer eurót kap.

A pénzt a választási listák és az általuk szerzett szavazatok alapján osztják szét, vagyis a koalíciók közösen kapják az összeget, a belső elosztás pedig a koalíciós megállapodás tárgya.

Mivel a pártoknak szánt pénz a költségvetési bevételektől függ, az összeg évről évre változik. Az elmúlt tíz évben ez az összeg folyamatosan növekedett. A Transparentnost számításai szerint 2015-ben a pártok összesen 802 millió dinárt kaptak. 2022-ben, amikor elfogadták az új politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvényt, ez az összeg 1,3 milliárdra nőtt, 2023-ban pedig 1,6 milliárdra. Tavaly a parlamenti pártok 1,8 milliárd dinárt kaptak a költségvetésből, idén pedig már meghaladták a kétmilliárdos határt.

Bár ezek az összegek szerbiai viszonyok között csillagászatinak tűnhetnek, az ellenzéki pártok képviselői hangsúlyozzák, hogy a költségvetési támogatások csupán a túléléshez elegendők.

„Amit az ellenzéki pártok kapnak, az az alapvető túlélésre elég, semmi többre nincs pénz” – mondja az Insajdernek Srđan Milivojević, a Demokrata Párt elnöke és parlamenti képviselője.

„Ez a pénz fontos, mert bármely komoly politikai párt havi szinten több mint 100 ezer eurós költségekkel működik. Ennek legnagyobb része a pártirodák bérleti díjára megy. Ha egy pártnak 100 helyi szervezete van, és a bérleti díjak 500 és 1000 euró között mozognak, könnyen kiszámolható, mennyibe kerül ez. Ehhez jönnek még az áram-, internet-, közmű- és üzemanyagköltségek… Egy párt működtetése komoly összegbe kerül” – emeli ki Milivojević, hozzátéve, hogy ezt a finanszírozási rendszert 2000 után vezették be, hogy megelőzzék a képviselők megvásárlását és a gazdag magánszemélyek aránytalan befolyását a pártok működésére.

Mint mondja, a Demokrata Párt az összes költségvetési támogatást az előző időszakban felhalmozott adósságok törlesztésére fordítja.

„A DP számlája több mint 12 éve zárolva van, és minden költségvetési pénzt az adósság csökkentésére irányítunk. DP-elnökként úgy gondolom, hogy komolytalan dolog politikával foglalkozni és nem visszafizetni az adósságokat, függetlenül attól, ki csinálta azokat. Így a párt rendes működését a DP-tagok saját keresetükből finanszírozzák. Mi magunk fizetjük azt, hogy politikával foglalkozunk” – mondja Milivojević.

A Szerbia Központ (SRCE) párt csak a 2023-as parlamenti választások után szerezte meg a parlamenti státuszt és ezzel a költségvetési támogatás jogát. Zdravko Ponoš, az SRCE elnöke az Insajdernek azt mondta, ez jelentősen megkönnyítette a párt működését.

„Ez nagy változás volt számunkra. Előtte valahogy túléltünk, most pedig ez az összeg elegendő ahhoz, hogy működni tudjunk. Nem is annyira ez jelent korlátot, hanem az, hogy a médiában teljes sötétségben dolgozunk” – mondja Ponoš.

Ugyanakkor úgy véli, hogy a pártok rendszeres finanszírozása rendben van, de a problémák máshol rejlenek.

„Az, hogy az SNS kapja a legtöbb pénzt, nem problémás, mivel nekik van a legtöbb képviselőjük, a pénzt pedig lineárisan osztják szét az eredmények alapján. A probléma az, ahogyan az SNS ennyi képviselőhöz jutott. Továbbá az is probléma, hogy olyan rendszert alakítottak ki, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a pártoknak a törvényes adományozás rendszeres gyakorlását. Például, ha valaki pénzt utalna bármely ellenzéki pártnak, a hatalom adóügyi és egyéb eszközökkel tönkretenné. Így gyakorlatilag ez a finanszírozási forma nem elérhető az ellenzék számára. A pártoknak így maradnak a tagdíjak és a kisebb támogatói adományok” – mondja Ponoš.

 

___________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!