Jelenleg a rákellenes kezelések legtöbbje a gyorsan szaporodó tumorsejteket célozza meg, de nem pusztítják el azokat a specifikus sejteket, amelyek képesek alkalmazkodni a kezeléshez, és amelyek nagy eséllyel áttétet képezhetnek a szervezetben. Pedig a daganatos megbetegedések mintegy 70 százalékáért az áttétek a felelősek, írja tudományos szaklapokat idézve a hvg.hu.
Ezen a problémán szeretne változtatni egy francia kutatócsoport. A Curie Intézet, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet tudósai nemrég egy új molekulaosztályt fejlesztettek ki, amely elpusztítja a sejtmembránt, ezáltal pedig sejthalált idéz elő.
A szakemberek az úgynevezett gyógyszertoleráns perzisztáló tumorsejteket célozták meg, amelyek nagy mennyiségben expresszálják a CD44 nevű fehérjét. Ez a fehérje lehetővé teszi a számukra, hogy nagy mennyiségű vasat használjanak fel, így agresszívabbak lesznek, és képesek alkalmazkodni a standard kezelésekhez.
Ezek a sejtek ennek következtében érzékenyebbek a ferroptózisra, egy vas által katalizált sejthalál-folyamatra, amely oxidációt és a membránlipidek lebomlását okozza. A kutatók felfedezték, hogy a vas reakcióba léphet a hidrogén-peroxiddal, aminek következtében a sejtmembránt károsító kémiai anyagok termelődnek. A sejthalált végül az okozza, hogy a sejt nem képes regenerálni a sejtmembránt.
A kutatók ezt a felfedezést alapul véve hozták létre az új molekulaosztályt, amely képes aktiválni a ferroptózist. A molekulák egyik része a sejtmembránt célozza meg, míg a másik része a vashoz kezd kötődni, majd növeli annak reaktivitását. A fentomicin (Fento-1) nevű molekulát úgy tervezték meg, hogy világítson a sötétben, így a mikroszkópok segítségével sikerült nyomon követni a hatásmechanizmusát.
Az emlődaganatos sejteken végzett laboratóriumi tesztek során a szakemberek azt találták, hogy a daganat mérete jelentősen csökkent, de a hasnyálmirigyrákos és szarkómás betegektől vett minták esetében is hatékonynak bizonyult a fejlesztés. Ezek olyan daganatos megbetegedések, amelyeknél a kemoterápiás kezelés nem túl hatékony.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőben klinikai vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a való életben is meg tudják figyelni a molekula működését, az eredmények azonban már most is biztatóak.
A vizsgálat eredményét a Nature című tudományos lapban publikálták.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
