Továbbra sem érkezik válasz arra a kérdésre, hogy miért nem használják a Népszínház épületét, amelynek felújítására, rekonstrukciójára és bővítésére mintegy 27 millió eurót fordítottak, és amelyre – a városi vezetés állítása szerint – megkapták a használatbavételi engedélyt.
A Népszínház felújítása, rekonstrukciója és bővítése 2007-ben kezdődött, és 2024. április 22-én fejeződött be. Tizenhét év és mintegy 27 millió euró ráfordítása után a szabadkaiak úgy hitték, egy új korszak kezdődik. Nemcsak Thália istennő visszatérését várták a színház falai közé, hanem azt is, hogy ez az épület a városközpont egyik legértékesebb műemlékének megőrzésének szimbóluma lesz. A központban 17 évig álló állványzat és takarófólia még azok számára is fájdalmas látványt nyújtott, akik egyébként nem járnak színházba.
Bár az elmúlt években akadtak olyan előadások, amelyek bebizonyították, hogy jó színházhoz nem feltétlenül kell jó épület, a színészek és a Népszínházban dolgozók valószínűleg még a közönségnél is jobban remélték, hogy végre egy új színházi épületbe járhatnak dolgozni. Hogy nem kell majd télen kabátban próbálni, vagy nem kell olyan helyiségben olvasópróbát tartani, ahol az ipari csarnokként használt tér pora továbbra is irritálja a hangszálaikat.
Több mint egy év telt el azóta, hogy 2024. április 22-én a kivitelezők elhagyták a Népszínház építési területét, de semmi sem történt. Az épület továbbra is el van kerítve, a korinthoszi oszlopokhoz továbbra sem lehet odajutni. Az épület oldalsó homlokzatán a kirakatokban a Jadran színpadon játszott előadások plakátjai és hirdetései láthatók, ami csupán száz méterre található a színháztól. A Népszínház teljes társulata és személyzete továbbra is a volt Mladost épületében van.
A Politika napilap próbált utánajárni annak, miért van ez így, és kérdéseket intézett a városvezetéshez: mikorra várható, hogy a társulat és a színház kísérőszolgálatai beköltöznek a Népszínház épületébe, illetve vannak-e akadályai annak, hogy az épület használatba kerüljön. Kérdéseket tettek fel a színház működtetésének költségeivel kapcsolatban is, továbbá, hogy mikor kezdődnek a munkálatok a régi színházterem – ma már „hangversenyteremként” emlegetett – részének rekonstrukcióján és átalakításán. Egy hét elteltével sem érkeztek válaszok.
A nyilvánosság előtt ismert információk szerint, miután az építők betartották az utolsóként megállapított határidőt a Népszínház munkálatainak befejezésére, megkezdődött a használatbavételi engedély megszerzésének folyamata.
„Várjuk a használatbavételi engedély kiadását, a közvéleményt időben értesíteni fogjuk. Várjuk továbbá, hogy Vučić elnök visszatérjen az Egyesült Államokból, hogy vendég legyen az ünnepélyes megnyitón, mert neki köszönhető, hogy ez a projekt bekerült a nemzeti jelentőségű beruházások közé” – mondta Stevan Bakić polgármester 2024. április 22-én, a munkálatok befejezésekor.
A használatbavételi engedély megszerzése azonban nem ment zökkenőmentesen, amiről maga Bakić is beszélt – mivel az építkezés egyes korábbi szakaszaiban tűzvédelmi szempontból nem megfelelő anyagokat használtak fel. Úgy tűnik, ez a probléma időközben megoldódott, mivel 2024. október 18-án, az új városvezetés hivatalba lépésének 100. napján Góli Csilla polgármesterhelyettes a Politika kérdésére azt válaszolta, hogy két elkészült színházi színpadra és a kísérőhelyiségekre megkapták a használatbavételi engedélyt. Bakić polgármester 2024 végén egy helyi portálnak is megerősítette ugyanezt. A városi tanács 2024. december 11-én hozott határozata alapján a város átruházta a Népszínház épületének használati jogát a Népszínházra. A korábban aláírt megállapodás értelmében a Népszínház alapítói a Vajdaság Autonóm Tartomány és Szabadka városa.
A Népszínház épületében elkészült a kísérleti és kamaraterem, rugalmas nézőtéri férőhellyel. A régi színháztermet – amelyet most már „hangversenyteremnek” neveznek – nem újították fel, és korábbi információk szerint ennek rekonstrukciójához még legalább 500 millió dinárra van szükség.
Egyébként az első jegyzőkönyvet a projekt dokumentációjának elkészítéséről, a rekonstrukció és az újraépítés közös finanszírozásáról több mint húsz éve, 2003. február 12-én írták alá. A felújítás 17 éven át tartott. Összegezték a többlet-, hiány- és előre nem látott munkálatokat is, és 2024. április 29-én megjelent a kivitelező konzorciummal (amelyet az SMB gradnja vezet) kötött szerződés hatodik, egyben utolsó módosítása.
A Szabadkai Népszínház 1854-ben épült. Először 1959-ben zárták be, amikor az épületszerkezet meggyengülése miatt fennállt a veszélye, hogy a nagyterem színpada beomlik. Hasonló eset történt 1975-ben is, amikor az építésügyi felügyelet rövid időre ismét bezáratta az épületet, majd tíz évvel később végleg használhatatlanná nyilvánították a nagytermet. Ezután csak néhány alkalommal használták, 1993 után pedig egyáltalán nem. A szabadkai Népszínház a város egyik fő szimbólumának számít. Az épületet kiemelten védett kulturális örökséggé nyilvánították. Ennek ellenére az épület legnagyobb részét 2007 nyarán lebontották, és eredeti formájából csupán a hat oszlop maradt meg. A színház lebontásáról a szabadkai városi vezetést alkotó pártok – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Demokrata Párt – döntöttek.
2007-ben mintegy 5 000 szabadkai írta alá azt a petíciót, amely a színház lebontása ellen szólt.
A szakmai közvélemény úgy vélte, hogy a projekt nem megfelelő, túlméretezett és túl drága, míg a népszavazást szorgalmazók egyik fő érve az volt, hogy egy ilyen színház fenntartása rendkívül költséges lenne – amit a város nem tudna finanszírozni. Lehet, hogy ez utóbbi az oka annak, hogy nem veszik birtokba az épületet?
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
