Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke, jelenleg a Tisza Párt szakértője, az elmúlt napokban a kormánymédia támadásainak kereszttüzébe került. A kormányzati álláspont szerint Ruszin-Szendi hazaárulást súroló kijelentéseket tett NATO-üléseken, nem a hivatalos magyar álláspontot képviselte, sőt, egyes kormányközeli források szerint kapcsolatban állt egy ukrán kémbotrány főszereplőjével is. Az ügyben azonban nincs büntetőeljárás, a bizonyítékokat nem ismerhette meg a nyilvánosság, és a vádlottnak lehetősége sem volt megvédenie magát a bizottsági ülésen. Objektív tények mentén, de a kormányzati kommunikáció kritikai megközelítésével vizsgáljuk meg, miről is van szó.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ülésén a kormánypárti tagok szerint egyértelművé vált, hogy Ruszin-Szendi a NATO vezérkari főnöki ülésén „Szlava Ukrajiny” (Dicsőség Ukrajnának) köszöntéssel élt, valamint olyan nyilatkozatokat tett, amelyek nem álltak összhangban a hivatalos békepárti magyar állásponttal – azaz a tűzszünet és béketárgyalások mielőbbi sürgetésével. A Mandiner és más kormányközeli orgánumok Kósa Lajos bizottsági elnökre hivatkozva azt is állították, hogy a volt vezérkari főnök meghamisította az ülésről készített hivatalos jelentést, elhallgatva bizonyos kijelentéseit, míg más adatokat úgy közölt, hogy azok nem tükrözték a ténylegesen elhangzottakat.
A dokumentumok azonban titkosak, a hangfelvételeket nem mutatták be a nyilvánosságnak, így sem a közvélemény, sem Ruszin-Szendi nem tudott tételesen reagálni az állításokra. A Mandiner szerint „a honvédelmi miniszter jelentése teljes mértékben alá van támasztva adatokkal és tényekkel”, ám ezek ismerete nélkül ez a kijelentés egyoldalú hivatkozás marad – pláne úgy, hogy a bizottság nem tett jogi megállapítást az ügyben
A 444.hu beszámolója szerint a bizottság megállapította, hogy Ruszin-Szendi nem teljesítette a honvédelmi miniszter utasítását, és ezzel „elárulta a bajtársait és Magyarországot”. Ennek ellenére büntetőeljárás nem indult ellene, és sem Ruszin-Szendit, sem jogi képviselőjét nem hívták meg a zárt ülésre, ahol lehetősége lett volna reagálni az ellene felhozott vádakra. Kósa Lajos és az államtitkár, Barthel-Rúzsa Zsolt szerint a hangfelvételek és jelentések alapján állapították meg a vétségeket, ám arra a kérdésre, hogy ha már 2022-ben voltak erre utaló jelek, miért csak most vizsgálják az ügyet, nem adtak kielégítő választ
A Telex.hu értesülései alapján Ruszin-Szendi a sajtótájékoztatón „színháznak” nevezte az egész eljárást, és többször hangsúlyozta, hogy nem volt lehetősége megvédeni magát. Szerinte ha elmondhatná, milyen konkrét utasításokat kapott a miniszterelnöktől, az sokakat kellemetlen helyzetbe hozna, ám ezek titoktartási fogoadalom alatt álló információk, ezért nem beszélhet róluk. Azt is kijelentette: „Ha nekem börtönbe kell menni, hogy a Tisza kétharmaddal vagy négyötöddel nyerjen, én az életemet is feltenném ezért az országért”
Egy másik nyilatkozatában Ruszin-Szendi úgy fogalmazott: „Nem félek, nem menekülök, nem alkuszom.” Szerinte a mostani támadásoknak nem ő, hanem az ellenszegülő lojalitás és a Tisza Párt a valódi célpontja. Magyar Péter, a párt elnöke szerint ez az egész egy „rogáni forgatókönyv”, amellyel a kormány el akarja terelni a figyelmet a gyerekvédelmi botrányokról és a gazdasági helyzetről. Egyes vádak szerint a kormány igyekszik Ruszin-Szendi személyét összemosni az ukrán kémként letartóztatott Holló Istvánnal, aki azonban Magyar állítása szerint korábban fideszes körökben mozgott, köztük Tasnádi Lászlóval, Pintér Sándor bizalmasával- közölte a Magyar Hang.
A történet egyik kulcskérdése: történt-e tényleges nemzetbiztonsági vétség, vagy csupán egy koncepciós politikai játszma tanúi vagyunk? Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt a 444-nek nyilatkozva azt mondta: jogszabályellenes lenne, ha egy vezérkari főnök eltér a hivatalos állásponttól, de hozzátette: „Addig ne hozzanak nyilvánosságra ilyen kritikákat, amíg nem látjuk azt a szöveget, amit látnunk kéne.”
Ez a kijelentés jól összegzi a helyzetet: valódi eljárás nélkül, titkosított dokumentumokkal nehéz bármilyen biztos következtetést levonni. Az viszont egyértelmű, hogy az eljárás jelen formájában nem tesz eleget a jogállami elveknek, sem a vádlott védelemhez való jogát, sem a nyilvánosság általi ellenőrizhetőséget nem biztosítja, és komoly eljárásrendi aggályok is felmerültek akezdete óta.
Ruszin-Szendi ügye nem csupán egy leszerelt katonai vezető sorsáról szól, hanem a nyilvánosság és az igazsászolgáltatás jelenlegi helyzetéről is. A kormányoldal állításai egyelőre nem nyilvános dokumentumokra épülnek, és nem hordoznak valódi bizonyjtást. Az ellenzék és a Tisza Párt ezzel szemben politikai leszámolásként értelmezi az ügyet. Az igazság talán valahol középen van, mindenestre ez csakis egy jogszerű eljárás végén hozott ítélettel válik majd egyértelművé. Ám amíg nem látjuk a bizonyítékokat, addig a közvélemény csak egy újabb politikai színjáték nézője lehet.
Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz (Fotó: Huszti Péter/Telex)
