Még az idén, vagyis 2025. december 1-től új határérték lép életbe Szerbiában az aflatoxin megengedett szintjére a tejben.
A jelenlegi 0,25 mikrogramm/kilogrammról az új határérték 0,05-re csökken – ez érvényes lesz a nyers tejre, a hőkezelt tejre, valamint a tejalapú termékek előállítására szolgáló tejre is.
Az új határértékeket a „Bizonyos szennyezőanyagok maximális koncentrációjáról szóló rendelet módosításáról és kiegészítéséről” szóló szabályzat írja elő, amelyet nemrégiben tettek közzé a Hivatalos Közlönyben.
Žarko Galetin agrárközgazdasági elemző a Biznis.rs portálnak emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi aflatoxin-határérték a tejben ötszöröse az európai uniós szabványnak.
„Az aflatoxin problémája Szerbiában már 15 éve jelen van, a legsúlyosabb eset 2014-ben történt, amikor a fertőzött kukorica és az aszályos év miatt az aflatoxin bekerült a tejbe, így a határértéket az EU-s 0,05-ről 0,50 mikrogrammra emelték – vagyis tízszer magasabbra, mint az EU által megengedett szint,” emelte ki Galetin.
Bár akkor a szakemberek szerint az új határérték egészségügyi szempontból biztonságosnak lett nyilvánítva, ez éveken át érvényben maradt, és csak később csökkentették 0,25-re.
Galetin úgy véli, hogy a határérték megemelése elkerülhetetlen volt, különben a szerbiai tej mindössze 10 százaléka felelt volna meg az uniós szabványoknak, ami komoly gondot okozott volna a tejtermelőknek és az állattartóknak, veszélybe sodorva a megélhetésüket is.
„Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter mandátuma kezdetén azt mondta, komoly átalakításokat fog végrehajtani az Agrártámogatási Hivatalban és az Állategészségügyi Hivatalban – különösen a tej minősége és az azzal kapcsolatos támogatások terén, melyeket egy független, országos referencialaboratórium fog ellenőrizni. Óriási gond, hogy bekerültünk az IPARD előcsatlakozási alapba, amelyhez előfeltétel volt bizonyos szabványok betartása, ha valaki vissza nem térítendő támogatásra akart pályázni egy adott ágazatban. Mi erre akkor nem voltunk felkészülve,” hangsúlyozta Galetin.
Elmondása szerint a szerbiai állattenyésztés és tejtermelés nagy része extenzív, sok a közepes és kisméretű gazdaság, amelyek 20–50 fejőstehenet tartanak, és ezek a viszonylag kis farmok nem rendelkeznek olyan technológiai kapacitásokkal, hogy EU-szabvány szerinti tejet tudjanak előállítani.
Ugyanakkor szerinte az állattenyésztés fejlesztése nem lehetséges, ha Szerbia nem hangolja össze jogszabályait az EU-val – és ez nemcsak a szabályozás, hanem az élelmiszer-biztonság miatt is fontos, főként a hazai piacon forgalmazott termékek esetében.
„Most az a helyzet, hogy nagy mennyiségű tej érkezik importból, különösen az édesipari cégek részéről, amelyeknek nem kell azzal foglalkozniuk, hogy egy-egy farm tönkremegy-e vagy sem – ha nem elégedettek a hazai tejjel, egyszerűen importálják. Ez viszont azt eredményezi, hogy a hazai termelők túltermelésbe sodródnak, felesleg keletkezik, majd a felvásárlók zsaroló politikája révén a felvásárlási árakat a minimumra szorítják le,” tette hozzá Galetin.
_________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
