Legfeljebb három kilogramm az elsőtől a negyedik osztályos tanulók számára, négy kilogramm az ötödikesek és hatodikosok számára, valamint öt kilogramm a legidősebb általános iskolások, vagyis a hetedikesek és nyolcadikosok számára. Ennyi lenne a tankönyvek maximális súlya egy tanév során a legújabb tankönyvtörvény-tervezet és annak módosításai szerint, figyelembe véve a heti tantárgyi óraszámot és a tanulók egészségét. Ha ez a javaslat jogilag is szabályozva lesz, az általános iskolás diákok iskolatáskája végre könnyebb lehet – írja a NIN.
A törvénytervezet nyilvános vitája május 15-én kezdődött, és június 4-ig tartott a Oktatási Minisztérium bejelentése szerint. Két fő újítás vonatkozik a tankönyvek árának és fizikai tömegének szabályozását szolgáló rendszerszintű mechanizmusokra, a diákok gazdasági és egészségügyi érdekeinek védelme érdekében.
Ugyanakkor ez a nyilvános vita megkérdőjelezte a tankönyvek szerepét az oktatási folyamatban, amely jelentősen megváltozott a törvény 2015-ös utolsó módosítása óta, és vitát váltott ki arról, mennyire megvalósíthatók ezek az újítások a gyakorlatban, és vajon valóban pozitív hatásokat hoznak-e.
Az elsőtől a negyedik osztályos tanulók tankönyvcsomagjai legalább 10 könyvet tartalmaznak, darabonként 700 és 2000 dinár közötti áron. A felsőbb évfolyamokban ez a szám jóval magasabb – például a szerb nyelv és matematika tantárgyaknál a diákoknak négy vagy több könyvük is van: az ötödikesek az olvasókönyv mellett nyelvtant, munkafüzetet és nyelvtanhoz kapcsolódó feladatlapokat is vásárolnak. A tankönyvek öröklése szinte lehetetlenné vált a számos kiadó miatt, amelyek szinte minden tanév elején új, frissített kiadásokat kínálnak.
A különböző kiadók megjelenése a 2009-es törvénymódosítást követően történt, amely egy évvel később lépett hatályba, és megnyitotta a piacot minden kiadó számára. Ezt megelőzően hosszú évekig csak egyetlen állami kiadónak volt monopóliuma a tankönyvkiadásban. 2010 óta eddig 79 kiadó kapott engedélyt, amelyeknek, ha az új módosításokat elfogadják, alkalmazkodniuk kell a hivatalos tantervhez, azaz a legújabb szabályozáshoz.
Zorana Lužanin, az Újvidéki Természettudományi és Matematikai Kar professzora, volt oktatási államtitkár a NIN-nek elmondta, miért lenne nehéz a gyakorlatban a tankönyvek egyenkénti súlyát a meghatározott maximális iskolatáska-súlyhoz igazítani. Rámutatott arra is, hogy a jelenlegi törvénytervezet nem határozza meg, mi történik akkor, ha a diák iskolatáskája túllépi az előírt súlyt – ami valószínű, tekintve, hogy a tanulók a tankönyveken kívül füzeteket, testnevelési felszerelést vagy rajzeszközöket is visznek magukkal.
„Ezekkel a módosításokkal abba a helyzetbe kerülünk, hogy majd 173 gramm történelmet, 650 gramm matematikát, 750 gramm szerbet veszünk – ami teljesen abszurd. A tankönyvek tartalma nem igazítható az óraszámhoz, mert akkor oda jutnánk, hogy a képzőművészet vagy a zene tankönyve vastagabb lenne, mint a történelemé az ötödik osztályban, pusztán azért, mert ezekből a tantárgyakból több órájuk van a héten” – mondta Lužanin.
Hozzátette: mielőtt megállapítanánk a tankönyvek terjedelmének csökkentésére vonatkozó tervet, előbb osztályonként kellene felmérni az egész éves tananyagot, majd tantárgyanként ajánlott oldalszámot meghatározni.
Hogy néz ki az új képlet?
A tervezet bevezet egy új cikket – 34b –, amely első ízben határozza meg az egyes tantárgyakra megengedett maximális tankönyvsúlyt, kizárólag általános iskolai tanulók esetében. A megállapított képlet szerint a maximális súlyt úgy számítják ki, hogy az adott tantárgy heti óraszámát elosztják az összes kötelező tantárgy heti óraszámával, majd ezt a hányadost megszorozzák az adott évfolyam számára megállapított maximális összsúllyal.
Milan Pašić, az óvodai és általános iskolai oktatásért felelős miniszterhelyettes a május 20-án megtartott nyilvános vitában hangsúlyozta, hogy az Oktatási Minisztérium mellett más intézmények is részt vettek a javaslat kidolgozását megelőző elemzésekben, amelyek célja az oktatás színvonalának javítása volt.
Azt is elmondta, hogy a tankönyvek súlyának korlátozását célzó ötlet már létezik egyes európai országokban is. Bár egyetlen európai országban sincs olyan nemzeti törvény, amely kifejezetten előírná az iskolatáska maximális súlyát, olyan országok, mint Franciaország, Olaszország, Németország és Spanyolország már kiadtak irányelveket vagy ajánlásokat – ezek lehetnek intézményi, helyi vagy javasolt jellegűek –, amelyek egészségügyi normákon alapulnak.
A szerbiai iskoláskorú gyermekek körében 2021-ben elvégzett általános orvosi vizsgálatok adatai szerint a gyermekek 11,7 százalékánál tapasztaltak rossz testtartást, és ez az arány magasabb volt az általános iskolások körében.
Az orvosok ajánlása szerint az iskolatáska a taneszközökkel együtt legfeljebb a gyermek testsúlyának 5–10, maximum 15 százalékát teheti ki, mert e felett már károsan hat a mozgásszervi rendszerre és a gyermek fejlődésére.
_________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
