Több mint három napja forr a levegő Los Angeles belvárosában, miután Donald Trump elnök újabb lépést tett menekültellenes politikájának radikalizálódásáért, szövetségi katonai jelenlétet vezényelt Kaliforniába a kormányzó beleegyezése nélkül. A helyzet rövidesen az Egyesült Államok szövetségi rendszerének újkori próbatételévé vált, miközben a város utcáin összecsaptak a bevándorlásellenes razziák ellen tiltakozó tömegek és a felfegyverzett állami és szövetségi erők.

A konfliktus hátterében a Trump-adminisztráció második ciklusának egyik központi törekvése, az illegális bevándorlás elleni fellépés áll. A Fehér Ház adatai szerint az ICE (Immigration and Customs Enforcement) ügynökei már több mint 100 000 személyt vettek őrizetbe az év első felében – ez az előző kormányzat idején mért számok többszöröse. Június elején az ICE több razziát hajtott végre Dél-Kaliforniában, köztük a híres Garment District egyik nagykereskedésében, ahol munkavállalókat vittek el a munkahelyükről.

A Los Angeles Times folyamatos tudósítása alapján a hajnali letartóztatásokat követően már péntek délután demonstrációk szerveződtek – kezdetben békésen, majd gyorsan radikalizálódó formában. A tüntetők az egyre erőszakosabb demonstrációk során felgyújtottak több járművet, miközben a rendőrség könnygázt, villanógránátokat és gumilövedékeket vetett be az egyre növekvő tömeg ellen.

A hétvégén Trump a nemzeti gárda egy 300 fős kontingensét vezényelte Los Angelesbe, majd további 500 tengerészgyalogos bevetését is kilátásba helyezte. A beavatkozás azonban nem egyeztetésen, hanem egyoldalú elnöki döntésen alapult. Ez az első alkalom évtizedek óta, hogy az elnök az érintett állam beleegyezése nélkül vezényelte ki a Nemzeti Gárdát. A CNN értesülései szerint ez a lépés a helyi vezetés ellenállásába ütközött: Gavin Newsom kormányzó, valamint Karen Bass polgármester alkotmányellenesnek és provokatívnak nevezte a beavatkozást, Newsom pedig közölte, hogy Kalifornia pert indít az elnöki intézkedés ellen.

Newsom szerint Trump szánt szándékkal radikalizálta a helyzetet, és az intézkedés célja nem a közrend biztosítása, hanem politikai üzenet küldése volt.

A helyszíni jelentések alapján az összecsapások során több mint 50 főt vettek őrizetbe vasárnap Los Angelesben. A város több pontján Molotov-koktélokat, tűzijátékokat és kődarabokat dobtak a rendőrök irányába, míg a hatóságok gumilövedékeket és könnygázt vetettek be. Többek között két helyszíni tudósító is súlyosan megsérült, amikor a rendőrség gumilövedéket lőtt ki rá. A zavargásokról közvetítő sajtóanyagok szerint a demonstrálók egy része a mexikói zászlót lengetve állt a rohamrendőrök sorfalával szemben a Szövetségi Fogda előtt. A demonstrációk karakterét jellemzi, hogy a hatóságok ellen tüntető, többségében békés, azonban számos esetben erőszakos módszereket alkalmazó, főként latin származású egyének személyazonosságuk felfedését nehezítve maszkot viselnek.

A BBC az események kapcsán megjegyzi: Trump reakcióját aligha lehet spontán döntésnek nevezni. Éppen ellenkezőleg – az elnök láthatóan politikai tőkét kovácsol abból, hogy a „baloldali káosz” elleni fellépés jegyében demonstrálja hatalmát, és a rend megteremtésére irányuló törekvéseit: „Nem fogjuk hagyni, hogy ez történjen az országunkkal” – írta a közösségi oldalán. Az elnök kommunikációja, valamint a Fehér Ház által kiadott elnöki memorandum a lázadás fogalmát használja a tüntetések jellemzésére, így próbálva jogalapot teremteni a katonai fellépéshez.

A hatóságok kommunikációja látványos kettősséget mutat: míg a rendőrség szerint a rendbontók nem azonosak a békés tüntetőkkel, a Trump adminisztráció retorikája kollektív felelősséget próbál rájuk hárítani. A „külső agitátor” narratívája újra felbukkant – a CNN emlékeztetett arra, hogy ez a retorika már a polgárjogi mozgalmak idején is gyakori eszköze volt a mozgalmak hiteltelenítésének.

A kérdés már nem pusztán az, hogy mi lesz a bevándorlókkal, hanem az is, hogy kinek van joga dönteni arról, hogyan működik a közrend fenntartása egy amerikai államban. A Los Angeles Times jogi szakértőket idézve is rámutatott: a Nemzeti Gárda szövetségi bevetése a kaliforniai alkotmány és a föderális jogrendszer konfliktusához vezethet.

A politikai szembenállás az állami és a szövetségi kormány közt egyre nyíltabbá válik. Newsom vasárnap kijelentette: „Jöjjön, és tartóztasson le, ha meri.” A másik oldalon Trump bevándorlási és határvédelmi kinevezettje Tom Homan korábban azzal fenyegetőzött, hogy a bevándorlási razziák akadályozása esetén a kormányzó és a polgármester is felelősségre vonható. A helyi vezetők ezzel szemben a közösségek védelmére és a félelemmentes élethez való jogra hivatkoznak.

A Fehér Ház időközben pedig előkészíti az ICE költségvetésének újabb emelését, több ezer új letartóztatási tiszt felvételét és a befogadóképesség 100 000 főre emelését célozva. Ezen intézkedések fényében előrelátható a kiutasítások és a letartóztatások gyakoribbá válása az Egyesült Államokban, valamint a bevándorlási kérdés további radikalizálódása, úgy a bevándorlók, mint a hatóságok oldaláról, az mellett, hogy a jelenlegi zavargások és demonstrációk eseményei számos közjogi, morális és a bevándorlás szabályzásának gyakorlati kérdését tették meghökkentően aktuálissá.

 A könnygázt vetettek be a tüntetők ellen a Los Angeles belvárosában 2025. június 8-án, vasárnap (Fotó: Beta/AP Photo/Jae Hong)


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!