A szerencsejátékpiac Szerbiában évről évre növekszik, ezzel párhuzamosan pedig – a fogadóirodákból származó állami bevételek is emelkednek, írja a Nova Ekonomija.
Annak ellenére, hogy a fogadás és a szerencsejáték komoly függőséget okozhat, amely hatással lehet a társadalmi életre, családi kapcsolatokra és az érintettek anyagi helyzetére, az állam számára ez jelentős bevételi forrást jelent. Csak a szerencsejátékok szervezéséért fizetett díjakból 2024-ben több mint 177 millió euró folyt be az államkasszába – és ez nem az egyetlen teher, amit a fogadóirodák fizetnek. A szerbiai fogadóirodákat többféle díjfizetési kötelezettség terheli.
Mindenekelőtt külön díjat fizetnek a szerencsejátékok szervezéséért, amelyeket a szerencsejátékokról szóló törvény szabályoz.
Konkrétan, a klasszikus szerencsejátékok szervezéséért fizetendő díj az alapra vetítve 60 százalék, ahol az alap a befizetett összegek és a nyereményalap közötti különbség.

Emellett az állam adóbevételeket is realizál a játékosok nyereményeiből, valamint klasszikus adók – például társasági adó, áfa, munkabérek utáni adó – formájában.

A Szerencsejáték Felügyelet elérhető adatai szerint a fogadóirodák és egyéb szerencsejáték-szervezők csak 2024-ben több mint 20 milliárd dinárt fizettek be a költségvetésbe különböző díjak formájában.
Ez az összeg magában foglalja a fogadás, az elektronikus fogadás, a játékgépes szerencsejátékok szervezésének díjait is.

Mennyit keresett az állam a fogadóirodákból?

A Szerencsejáték Felügyelet hivatalos honlapján közölt adatok szerint az állam 2024-ben pontosan 20.840.744.397 dinárt szedett be kizárólag a szerencsejátékok szervezési díjaiból.
Részletesebben: a kaszinókban szervezett különleges szerencsejátékok díja körülbelül 368,4 millió dinár, a játékgépes szerencsejátékoké mintegy 8,2 milliárd, a fogadásoké pedig hozzávetőlegesen 3,4 milliárd dinár volt. Az elektronikus fogadást szervező irodák további 6,4 milliárd dinárt fizettek be az államkasszába.

A nyereményjátékok szervezési díjából körülbelül 200 millió dinár, a klasszikus szerencsejátékokból pedig mintegy 2,2 milliárd dinár bevétele származott az államnak. Összesen tehát 2024-ben több mint 177 millió euró folyt be az államkasszába kizárólag szerencsejáték-szervezési díjakból.
A médiában az év elején közölt adatok szerint a szerencsejátékokból származó teljes állami bevétel körülbelül 320 millió euró volt – ebbe beletartoznak egyéb terhek is, mint például a nyereségadó és az áfa.

Egy évvel korábban, 2023-ban a fogadóirodák több mint 17,7 milliárd dinárt (151,3 millió eurót) fizettek be a költségvetésbe kizárólag szerencsejáték-szervezési díjak formájában.

Az állam növelte a terheket

A tavaly év végén elfogadott törvénymódosításoknak köszönhetően a fogadóirodák által fizetendő díjak jelentősen emelkedtek.
Például a nyerőgépekre 15százalékos adót vetnek ki, az alap itt is a befizetések és a kifizetett nyeremények közötti különbség – korábban ez az arány 10 százalék volt.

A fogadás esetében a díj szintén 15 százalék, az alap ugyanúgy a befizetések és a nyeremények közötti különbség.
Az online fogadások havi díja szintén 15 százalék az ugyanilyen alapra vetítve.

Az élőben vagy késleltetett közvetítéssel zajló elektronikus szerencsejátékok (pl. rulett), ahol a játékos a szervező ellen játszik, 25 százalékos díj alá esnek.
Mindkét esetben a havi díj összege nem lehet kevesebb 20.000 eurónál – korábban ez 10.000 euró volt.

A helyszínen (üzlethelyiségben) szervezett játékok esetében bevezettek egy egységes 25 százalékos kulcsot minden játékfajtára, azzal, hogy a különböző játékokra különféle alapokat határoztak meg.
Például versenyjátékok esetén, mint a póker, az alap a részvételi díjak és a kifizetett nyereményalap közötti különbség.

A szervezők elégedetlenek a magas díjakkal

A törvénymódosításokkal meghosszabbították a videomegfigyelés felvételeinek megőrzési idejét, bevezették az élő megfigyelés lehetőségét az állami felügyelet részére, és előírták, hogy a felvételeket 90 napig kell megőrizni a korábbi 30 nap helyett.
A fogadóirodáknak kötelező videomegfigyelő rendszert működtetniük.

Megtiltották továbbá az étel- és alkoholtartalmú italok (5 százaléknál több alkoholt tartalmazó) felszolgálását és fogyasztását a fogadóirodákban és játékgépes kaszinókban.

A szervezők természetesen nem örültek az új törvénynek, amely megnövelt költségeket és új kötelezettségeket hozott számukra – különösen a megfigyelési kötelezettségeket kritizálták a nyilvános konzultáció során.
Az emelt díjak elleni észrevételeket azonban az állam nem fogadta el, gazdaságilag indokoltnak tartotta az intézkedéseket.

Az állam a játékosokat is adóztatja

Nemcsak a szervezőket, hanem a nyertes játékosokat is adó terheli.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a szerencsejátékból származó nyeremények az „egyéb jövedelmek” kategóriájába tartoznak, amelyre 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
A játékosoknak minden 143.872 dinárt meghaladó nyeremény után adót kell fizetniük.

Szerbia élen jár a kaszinók számában

Az állam fogadóirodákból származó hatalmas bevételei nem meglepőek, tekintve, hogy az országban 2.921 fogadóiroda működik.
Jó példa az elterjedtségre, hogy bizonyos helyeken ezek az üzletek egymás mellett találhatók, noha a törvény előírja, hogy két ilyen hely között legalább 100 méter távolságnak kell lennie.

Korábbi kutatások szerint, ha figyelembe vesszük a lakosság számát is, Szerbiában több fogadóiroda van, mint az európai országok többségében.
Pontosabban: Szerbia a második helyen áll Európában a kaszinók és fogadóirodák számát tekintve egy főre vetítve – háromszor annyi van, mint Olaszországban, ötször annyi, mint az Egyesült Királyságban, és hatszor annyi, mint Spanyolországban.
Az egyetlen ország, ahol több fogadóiroda van, mint Szerbiában: Bosznia-Hercegovina.

_________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!