Washingtonban megrogyott a kongresszusi padsorok higgadtsága, amikor Pete Hegseth védelmi miniszter egy kérdésre válaszolva burkoltan, de egyértelműen megerősítette, hogy a Pentagon tervekkel rendelkezik Grönland és Panama katonai elfoglalására. Bár a republikánus képviselők igyekeztek elkenni a mondanivalót, a vita egyértelmű irányt vett, és feltárta a Trump-adminisztráció szándékait, melyekben katonai opcióként számol szövetséges országok megszállásával is szükség esetén.
A CBS News tudósítása szerint Hegseth többször is elismételte, hogy a Pentagon „bármilyen eshetőségre készít terveket”. Amikor Adam Smith demokrata képviselő egyértelmű választ kért arra, vajon tényleg léteznek-e inváziós forgatókönyvek a Dánia fennhatósága alá tartozó Grönland vagy a közép-amerikai Panama ellen, Hegseth kitérő, de nem cáfoló válasszal élt: „Van egy épületünk tele tervezőkkel”.
Nem újkeletű, hogy a Pentagon titkos terveket készít hipotetikus konfliktusokra. De az, hogy ezek most már nyilvános politikai diskurzus tárgyává váltak, nem csupán belpolitikai botrány, hanem súlyos külpolitikai kérdés is. Dánia és Grönland képviselői azonnal visszautasították a megszállás lehetőségét – utóbbi washingtoni képviselője csupán ennyit mondott: „Grönland nem eladó.” Az Európai Unió külügyi szóvivője pedig „felháborítónak” nevezte, hogy az Egyesült Államok saját szövetségesei ellen készül háborús tervekkel.
A nyilvánosságra került információk aligha véletlenül szivárogtak ki. Az, hogy Hegseth több ízben titkosított információkat osztott meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson keresztül nemcsak politikai szövetségeseivel, hanem családtagjaival is komoly belbiztonsági kérdéseket vet fel. Az egyik demokrata képviselő, Salud Carbajal úgy fogalmazott: „Ön szégyent hoz erre az országra. Alkalmatlan a vezetésre.”
Bár sokan az egész ügyet a Trump-adminisztráció diplomáciai felelőtlenségének tartják, más hangok szerint a bejelentés része egy átfogóbb világpolitikai újratervezésnek. Hegseth a közelmúltban a Szingapúrban tartott IISS Shangri-La biztonságpolitikai konferencián kijelentette: „Az Egyesült Államok itt marad – és készen áll, hogy erőt demonstráljon.” Kína Tajvan elleni terjeszkedésére utalva világossá tette, hogy a katonai elrettentés ismét Amerika stratégiájának középpontjába került. A doktrína világos: „békét csak erőn keresztül lehet elérni”.
Ez a logika magyarázza azt is, miért szerepel Grönland és Panama a Pentagon terveiben: előbbi stratégiai, ásványkincsekben gazdag, és az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú helyszíne; utóbbi pedig az amerikai haditengerészet globális mozgásterének egyik sarokpontja.
A kongresszusi meghallgatáson nemcsak Grönland és Panama került szóba: az AP News elemzése szerint más országokra is kiterjedhet a Pentagon új tervezési doktrínája – különösen azokban a régiókban, ahol a kínai befolyás vagy a latin-amerikai instabilitás fokozódik. Hegseth szerint „a fenyegetés valós és akár imminens is lehet”.
Az európai és ázsiai partnerek felé tett utalásokból kiolvasható, hogy az Egyesült Államok új geopolitikai világrend felé halad, amelyben nem a szuverenitás, hanem az erő határozza meg a pozíciókat. A védelmi miniszter nem is titkolja: szerinte a katonai tervezésnek nem az erkölcs, hanem az érdek szab határt.
Az Amerikán kívüli közvélemény is egyöntetűen aggasztónak tartja, hogy az Egyesült Államok immár nem elméleti lehetőségként, hanem gyakorlati realitásként kezeli a katonai terjeszkedést. A nemzetközi válaszok – Dánia, az EU, Kína és más nagyhatalmak részéről – arról tanúskodnak, hogy Hegseth nyilatkozatai nem csupán retorikai kilengések, hanem a Trump-adminisztráció új nemzetközi politikájának első nyilvános jelei.
Az egyesült államokbeli közvélemény pedig, ahogy Adam Smith képviselő fogalmazott, „nem azért választotta Trumpot, hogy lerohanja Grönlandot.” Mégis úgy tűnik, a geopolitikai játszma új lapjait nem a választók, hanem a Pentagon íróasztalainál rajzolják. Az ilyen és ehhez hasonló okkupációs tervek pedig kétségtelenül rombolják az Egyesült Államok geopolitikai tekintélyét, és a nagy részben általa teremtett világrend alapelveinek is a szöges ellentétére engednek következtetni.
Peter Hegseth (Fotó: Beta/AP Photo/Alex Brandon)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
