A Közel-Kelet péntek hajnalra ismét a világ figyelmének középpontjába került: Izrael „Oroszlán Ébredése” fedőnéven katonai műveletet indított Irán ellen, amelynek során – izraeli közlés szerint – az iráni nukleáris infrastruktúra „szívét” vették célba. A támadásban a teheráni rezsim számos katonai vezetője, köztük Hoszein Salami, a Forradalmi Gárda parancsnoka, valamint legalább hat nukleáris tudós is életét vesztette. A támadások kiterjedtek a Natanz-i dúsító létesítményre is, amelyet az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) is megerősített. Irán válaszul közel száz drónt indított Izrael felé, azonban ezek mindegyikét elfogta a Vaskupola. Egyelőre nem érkezett hír iráni rakétacsapásról, de az eszkaláció lehetősége reális.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Irán „példátlan lépéseket tett az utóbbi hónapokban” annak érdekében, hogy fegyverré alakítsa az urándúsítási programját. Az izraeli katonai hírszerzés szerint Teherán akár néhány napon belül képes lehet atomfegyver gyártására. A miniszterelnök közölte: „Ez most már nem elméleti veszély, hanem egy Izrael létét fenyegető közvetlen és jelenidejű fenyegetés.”
A BBC tudósításai szerint a támadások során többek között a Natanz-i urándúsító létesítmény, katonai parancsnoki központok, valamint több iráni város (például Teherán és Mashhad) katonai célpontjai is megsérültek. A robbanások civil áldozatokat is követeltek.
Irán vezetése „agressziónak” minősítette az izraeli támadást. Ali Hamenei legfelsőbb vallási vezető „súlyos megtorlást” helyezett kilátásba, hozzátéve: „A cionista rezsim keserű, fájdalmas sorsot készített elő saját magának.” A külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok is felelős az eseményekért, mint Izrael „fő szponzora”.
Mindezzel párhuzamosan az iráni katonai gépezet láthatóan még nem indított jelentősebb válaszcsapást – de a korábbi parancsnok, Mohsen Sazegara szerint „a támadás nem egyetlen akció volt, hanem egy összetett hadműveletsorozat első eleme, amely hetekig is eltarthat.” A válasz mértékét várhatóan a nemzetközi és belpolitikai nyomás határozza majd meg, különös tekintettel Hamene-i pozíciójára.
A helyzet jelen állás szerint még nem nevezhető nyílt háborúnak, de a konfliktus már túlmutat az egyszerű megtorlócsapásokon. A Jordániai Légierő például már aktívan semlegesít drónokat és rakétákat saját légterében, a térség több országában pedig légiriadók voltak. A Guardian megítélése szerint ez a régió eddigi legsúlyosabb eszkalációja az évtizedben.
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot kijelentette: Franciaország „súlyos aggodalommal” figyeli az eseményeket, ugyanakkor megerősítette Izrael önvédelemhez való jogát. Az ENSZ főtitkára, António Guterres „maximális önmérsékletre” szólított fel. Az USA hivatalosan elhatárolódott a támadástól, Marco Rubio külügyminiszter közölte: „nem vettek részt az akcióban, és nem nyújtottak támogatást sem.” Donald Trump annyit tett hozzá: „Iránnak nem lehet atomfegyvere. De vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz.”
A Reuters beszámolója alapján a pénteki piaci nyitáskor az olajárak azonnal 5 százalékkal megemelkedtek, és az árfolyamok rövid időre meghaladták a 80 dolláros hordónkénti szintet. Az arany és a japán jen, valamint a svájci frank iránti kereslet nőtt – a befektetők a klasszikus menekülőeszközökbe áramlottak. Ezzel párhuzamosan az amerikai tőzsdeindexek esni kezdtek, és a kötvényhozamok csökkentek. A globális MSCI World index 30 százalékos éves emelkedése után ez lehet a régóta várt korrekció kezdete.
Jessica Amir piacstratéga szerint: „Ez a konfliktus katalizátora lehet a részvénypiac esésének, és felfelé hajtja a védelmi ipar és az energiaszektor részvényeit.” A kereskedelmi és szállítási útvonalak, különösen a Hormuzi-szoros biztonsága válik kulcskérdéssé a következő napokban.
Miközben Izrael világos stratégiai célokra hivatkozik – mint az iráni atomfegyverkezés megelőzésére –, a nemzetközi közvélemény megosztott. Az IAEA vezetője, Rafael Grossi úgy fogalmazott: „Nukleáris létesítményeket soha nem szabad katonai célpontként kezelni.” A szervezet szerint a Natanz elleni támadás súlyos biztonsági és nemzetközi jogi kérdéseket vet fel.
Mindeközben Kína, Szaúd-Arábia, Törökország, Japán és Indonézia egyaránt elítélték az izraeli akciót. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Ausztrália viszont egyensúlyoznak a konfliktusban: elítélik az eszkalációt, ugyanakkor Izrael önvédelemhez való jogát is tiszteletben tartják.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
