Aleksandar Vučić kijelentette, hogy Szerbia lakosainak körében nem az Oroszországgal ápolt kapcsolatok miatt csökken az Európai Unió népszerűsége.
A szerb elnök pénteken Prágában beszélt arról, hogy az EU népszerűsége Szerbiában a 27 országot tömörítő blokk olyan lépései miatt csökken, amelyek nem járulnak hozzá a kölcsönös bizalom építéséhez.
A GLOBSEC 2025 elnevezésű biztonságpolitikai panelbeszélgetésen Vučić azt mondta, Szerbia számára fontos kérdés, hogy az Európai Uniónak mi a szándéka a Nyugat-Balkánnal, szeretné-e sorai között látni ezt a régiót, vagy sem.
„Ők mindig találnak egy országot, amelynek kifogásai vannak valamely tagjelölt felé. Észak-Macedónia esetében ez Bulgária, Szerbia esetében pedig Horvátország, és más országok is lesznek, amelyek kifogásokat tehetnek. Ez nem járul hozzá a kölcsönös bizalomhoz” – figyelmeztetett Vučić.
Kiemelte, lehet, hogy az ő hibája is, hogy az EU nem annyira népszerű Szerbiában, mint egykor, és hozzátette, talán változtatnia kellene álláspontján és lehetővé tennie egy erőteljesebb EU-propagandát.
„Húsz évvel ezelőtt is ugyanilyen szoros kapcsolatokat ápoltunk Oroszországgal, és akkor az ország lakosságának 80 százaléka támogatta az EU-t, ma már csak 40 százalék, vagyis, kétszer kevesebben. Nemcsak Szerbiában van ez így, hanem Észak-Macedóniában is. Sőt, lehet, hogy a macedónok még a szerbeknél is szkeptikusabbak az európai csatlakozás tekintetében. Ennek nem Oroszországhoz, hanem szükségeinkhez, elvárásainkhoz, és bizonyos csalódásainkhoz van inkább köze” – hangsúlyozta a szerb elnök.
Vučić azt is hangsúlyozta, hogy az EU-hoz való csatlakozás, mindenekelőtt politikai kérdés, és nem az érdemeken alapul, mint ahogyan azt az Unió képviselői állítják.
„Európában az emberek állandóan arról beszélnek, hogy a csatlakozást ki kell érdemelni, de ez soha nem volt így. Ha emlékeznek Romániára, vagy Bulgáriára, az is mind politikai döntés volt, és nem az érdemeken alapult” – emlékeztetett a szerb elnök.
Hozzátette, az elmúlt tíz évben Szerbiában sokkal nagyobb volt a gazdasági növekedés, mint Európában, és ez az EU számára vonzónak kellene, hogy legyen.
Elismerte, hogy a jogállamiság tekintetében van még teendő, de fő akadályként a Pristinával való regionális kérdést jelölte meg, amely, mint fogalmazott „nehezen oldható meg”.
„A valós probléma esetünkben eltér a többiekétől. Ez pedig Koszovó, mi pedig szilárdan ragaszkodunk az ENSZ alapokmányához és a Biztonsági Tanács 1244-es határozatához, amely Koszovót Szerbia részeként definiálja, de az EU 27 tagállama közül 22 elismerte Koszovó függetlenségét” – mutatott rá az államfő.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia készen áll-e elismerni Koszovó függetlenségét, azt válaszolta, hogy Pozsony, Bukarest, Athén, Madrid és Nicosia sem áll készen arra, hogy ezt megtegye.
Aleksandar Vučić a Globsec konferencián (Fotó: Beta/Dimitrije Goll)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
