A Közel-Kelet már látta a pusztítás számtalan formáját, de az Izrael és Irán között most zajló fegyveres konfliktus váratlan méreteket öltött. A múlt pénteken indított izraeli támadások az iráni katonai és nukleáris infrastruktúrát vették célba – válaszul Irán soha nem látott intenzitással vágott vissza. A világ a lélegzetét visszafojtva figyel, míg a két országban civilek ezrei élnek állandó veszélyben és félelemben.
Az izraeli légierő eddig több mint 100 nagy hatótávolságú csapást hajtott végre Iránban, többek közt a Natanz és Fordow nukleáris létesítményeket, valamint rakétabázisokat és parancsnoki központokat értek találatok. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint „Izrael légi fölényt szerzett Teherán felett” és „nem civileket, hanem a rezsim katonai célpontjait” támadják.
Irán válaszul 370 ballisztikus rakétát és több száz drónt indított Izrael ellen. A becsapódások Tel-Avivban és Haifában civil halálos áldozatokat követeltek, egyes lakóépületek teljesen megsemmisültek. A CNN értesülései szerint Izraelnek eddig 24 halottja és 590 sebesültje van, míg Irán 224 halálos áldozatról számolt be, túlnyomó többségük civil.
Netanjahu szerint Izrael „megelőző csapást” hajtott végre, hogy megakadályozza Irán titkos nukleáris fegyverprogramját. Az izraeli hírszerzés szerint Irán már képes lett volna kilenc nukleáris töltetű bombát előállítani. Az iráni vezetés ezzel szemben állítja, hogy „nem ők az agresszorok”, és joguk van a békés atomenergiához. Maszúd Pezeskian iráni elnök a lakossághoz intézett beszédében egységes kiállásra szólította fel az iráni népet.
Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei súlyos megtorlást ígért, miután Quds-erők parancsnoka, Esmail Ghaani és több magas rangú tábornok valamint állami megbízott is az izraeli csapások áldozata lett – számolt be róla az Euronews.
Az Egyesült Államok hivatalosan nem vett részt a támadásokban, de hírszerzési segítséget nyújtott Izraelnek. Donald Trump elnök elutasította Izrael javaslatát Hámenei likvidálására, ugyanakkor nem zárta ki az amerikai katonai beavatkozást sem, mondván: „lehet, hogy harcolniuk kell”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a The Guardian híradása szerint kijelentette: „Irán soha nem szerezhet atomfegyvert”, és a diplomáciai megoldás mellett érvelt.
A konfliktus kapcsán Oroszország közvetítői szerepet ajánlott fel, amit Brüsszel azonnal elutasított, mondván: Moszkvának nincs hitelessége ebben a konfliktusban.
A kölcsönös csapások során a lakosság és az infrastruktúra is sorozatosan veszélybe került. A Farabi Kórház Kermánsáh városában súlyosan megrongálódott egy izraeli légitámadás során, az intenzív osztály plafonja beszakadt, több beteg megsérült. Irán városaiban hosszú sorok kígyóznak a benzinkutaknál, a teheráni tőzsdét lezárták. Az izraeli oldalon, például Tamrá palesztin–izraeli városban, egy rakéta négy civil nő életét oltotta ki. A helyiek szerint a településen nincs elegendő óvóhely.
A békülés vagy a konfliktus belátható időn belüli enyhülése a jelenlegi helyzet szerint nem kerül sorra. Irán közölte, hogy nem tárgyal sem a tűzszünetről, sem az atomalkuról, amíg izraeli támadások érik városait. Az izraeli hadsereg szerint már a rakétavetők harmadát megsemmisítették, de több ezer maradt még. A katonai akciók várhatóan még hetekig folytatódnak, és Izrael addig nem áll meg a harccal, míg az iráni egzisztenciális fenyegetést meg nem szünteti. A konfliktus regionális politikára és a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásai pedig egyenlőre nem beláthatók.
2025. június 15., Bat Yam, Izrael (Fotó: AP/Ariel Schalit)
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
