Amint az várható is volt az amerikai diplomaták kivonása után a Közel-Keleten, Izrael múlt pénteken több mint 100 célpontot, nukleáris és más katonai létesítményeket támadott meg Iránban, valamint magas rangú katonatiszteket és nukleáris tudósokat ölt meg a lakásukon alvás közben. Irán „kemény” megtorlással fenyegetőzött és vissza is vágott Izraelnek, s azóta oda-vissza rakétázza egymást a két ősellenfél. Trump ezt állítólag el akarta kerülni, de Netanjahu nem hallgatott rá. – Átlapoztuk a világsajtót Tallinntól Isztambulig és Washingtontól Tokióig.
Jelentős izraeli támadás Irán ellen, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Egy nagyszabású katonai műveletben Izrael nukleáris és más katonai létesítményeket támadott meg Iránban, illetve megölt több legmagasabb rangú katonai vezetőt és atomtudóst. A Felkelő Oroszlán hadművelet péntek hajnalban kezdődött, és az izraeli hadsereg szerint elsősorban Irán nukleáris programját vette célba. Ez egy »megelőző, precíz, kombinált offenzíva« volt. Több mint 200 harci repülőgépet vetettek be és több mint 100 célpontot támadtak meg. A nap folyamán többször is jelentettek robbanásokat Teheránból és más városokból.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kora reggeli támadásokat nyitócsapásnak nevezte. »Ez a hadművelet annyi napig tart, amennyi szükséges a fenyegetés megszüntetéséhez.« További támadási hullámok délben és este következtek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntekre tervezett rendkívüli ülést Teherán kérésére.
Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője reggel kijelentette, hogy Izraelnek »súlyos büntetésre« kell számítania. A külügyminisztérium hadüzenetnek tekinti a támadást. A Teherán által támogatott jemeni húszi milícia »illegálisnak és indokolatlannak« minősítette Izrael támadásait iráni nukleáris létesítmények elleni és következményekkel fenyegetőzött. Eközben az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah szervezet jelezte, hogy nem kíván részt venni egy megtorló csapásban. Izrael világszerte bezárta összes nagykövetségét és konzulátusát.
Az iráni állami média megerősítette Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnokának és Hoszein Bagheri vezérkari főnöknek a halálát. Az izraeli hadsereg arról is beszámolt, hogy megölték a Forradalmi Gárda légierejének parancsnokát, valamint több magas rangú tisztet. Legalább hat vezető atomtudóst is megöltek.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megerősítette a natanzi dúsítóüzem elleni támadást, ahol Irán nukleáris üzemanyagának nagy részét, köztük nagy mennyiségű, magasan dúsított fegyverminőségű uránt tárol. Az izraeli hadsereg szerint a telephelyen található létesítmények, amelyek »elengedhetetlenek az iráni rezsim nukleáris projektjének folyamatos működéséhez és előmozdításához«, megsemmisültek.
Donald Trump amerikai elnök kiválónak nevezte az Irán elleni izraeli támadást. »Továbbiak is lesznek, sokkal több« – fenyegetőzött egy televíziós interjúban. »Elszalasztották a megállapodás lehetőségét. Most talán újabb lehetőségük nyílik« – mondta Trump az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokra utalva. Marco Rubio külügyminiszter korábban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vett részt az Irán elleni katonai csapásokban. A Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetés után Friedrich Merz német pénzügyminiszter megerősítette Izrael önvédelemhez való jogát. »A német kormány évek óta többször is aggodalmát fejezte ki Irán fejlődő atomfegyver-programja miatt« – mondta. Merz azt is kijelentette, hogy mindkét felet felszólítják, »hogy tartózkodni kell az olyan lépésektől, amelyek további eszkalációhoz és az egész régió destabilizálásához vezethetnek«.”
A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, 5,1 millió reggeli és 1,55 millió esti kiadású, a világ harmadik legnagyobb példányszámban megjelenő közép-baloldali napilapja azonban bírálja Izrael cselekedeteit:
„Izrael azzal indokolja hatalmas támadását, hogy Irán egzisztenciális fenyegetést jelent számára. Azonban egyértelmű, hogy ez nem tekinthető Izrael önvédelmi jogának, és hogy az ország ezzel megsérti az ENSZ Alapokmányát. A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a megtorlás spiráljának megállítására. Mert a probléma nem csak ezt a régiót érinti. A világnak fel kell ismernie, hogy a katasztrófa szélén áll, amikor arról a kérdésről van szó, hogy megőrizhető-e a jogállamiság: az a rend, amelyet 80 év alatt építettek fel, hogy ne kelljen megtapasztalnunk egy újabb világháborút.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt hangsúlyozza:
„Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy döntött, vállalja a kockázatot. Izrael harca Irán megbízottjai, a Hamász, a Hezbollah és a húszik ellen nyílt háborúvá fajult a két közel-keleti regionális hatalom között. Nyilvánvaló azonban, hogy Netanjahu belpolitikai érdekeit is érvényesíti ezzel a támadással. Néhány nappal ezelőtt széteséssel fenyegetett az ultraortodox és szélsőjobboldali pártokkal kötött koalíciója. Most a kormány valószínűleg belátható időn belül stabilizálódik, mert az eszkaláció nyomán senki sem akar belpolitikai kísérletekbe bocsátkozni.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap rámutat az izraeli támadásoknak az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalásokra gyakorolt hatására:
„A Trump-kormányzat diplomáciai kísérletet tett az iráni nukleáris program további bővítésének kölcsönös engedmények révén történő megállítására. Az izraeli támadás meghiúsítja Trump terveit, és az a zsidó állam legfontosabb szövetségesének hatalmas megalázása.”
Az arab nyelven megjelenő londoni Al Quds Al-Araby című független napilap úgy véli:
„Vannak arra utaló jelek, hogy az Irán elleni izraeli támadást nemzetközileg koordinálták. Erre utal például az a tény, hogy az Egyesült Államok már napokkal korábban csökkentette személyzetét a régió egyes részein. Nyugati politikusok nyilatkozatai is erre utalnak. Friedrich Merz német kancellár »Izrael önvédelemhez való jogáról« beszélt. Mindenesetre az Irán elleni támadás kockázatos manőver. A legrosszabb esetben ez egy teljes körű háborúvá fajulhat, amelyben az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei is részt vesznek.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap figyelmeztet:
„Fennáll a veszélye annak, hogy Izrael túllép a kereteken. Netanjahunak lehet, hogy be kell érnie egy olyan csapással, amely még néhány évre semlegesíti az iráni nukleáris fenyegetést, de ez egy jövőbeni tűzvészt idéz elő. Ugyanez mondható el Trump diplomáciájáról is. Vajon Trump ígérete, miszerint megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson, még mélyebbre húzza Amerikát a támadások és megtorlások ördögi körébe? Ahogy azt évtizedek alatt mind az Egyesült Államok, mind Izrael megtanulta, Iránnal könnyű konfliktusokat kezdeni, de nehéz azokat befejezni.”
A londoni The Guardian című független napilap hangsúlyozza:
„Az iráni keményvonalasok most már biztosan egyre inkább, nem pedig egyre kevésbé lesznek elszántak egy atomfegyver megszerzésére. Megtanulták azt, amit Észak-Korea példájának nevezhetnénk. Az iraki háború után Líbia úgy döntött, hogy felhagy atomprogramjával. Nem sokkal később Moammer Kadhafi líbiai diktátor holtan feküdt egy árokban. Ukrajna is feladta atombombáit, és szomszédja megszállta. Eközben a phenjani diktatórikus dinasztia ellenkező lépést tett meg: megtartotta atomfegyvereit, és senki sem nyúlt hozzá. Ezzel a lépéssel Netanjahu talán egy lépéssel közelebb hozta a nukleáris Közel-Kelet rémálomszerű kilátását.”
A párizsi Libération című, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított közép-baloldali napilap ezt írja:
„Az ilyen feltételek melletti engedmények Irán legfelsőbb vezetője gyengeségének beismerését jelentené népe felé. A valóságban fennáll annak a veszélye, hogy ez a mullák megalázására irányuló támadás valójában megerősíti őket és egyesíti az iráni népet a kormány mögött, ahogyan Netanjahu izraeli miniszterelnök is megerősödve került ki a Hamász támadásából. Teheránban a tüntetők már bosszúért kiáltanak.”
Az isztambuli Cumhuriyet című török napilap megjegyzi:
„Az USA tárgyalások útján próbálja megállítani Irán nukleáris programját, míg Izrael katonai eszközöket használ. A támadás igazolására, amelyet az izraeli közvélemény egy része szintén elutasít, a Netanjahu-kormány azt is állítja, hogy Irán napok alatt egy tucat nukleáris fegyvert tudna gyártani a birtokában lévő dúsított uránnal. Az igazság azonban az, hogy Izraelnek vannak nukleáris fegyverei, Iránnak nincsenek. Az a kísérlet, hogy Izraelt áldozatként állítsák be, emberiség elleni bűncselekmény. Végül is Izrael háborús bűncselekményeket követ el a gázai palesztinok ellen, bombázza Libanont, támadja Jement, megszállja Szíria egyes részeit és támadja Iránt.”
A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap szerint:
„Az a tény, hogy Izrael képes ilyen akciókra Iránon belül, azt jelzi, hogy az ajatollahoknak milyen kevés ellenőrzésük van saját területük felett és mennyire sikeres Izrael hírszerző szolgálata. De ez további kérdéseket is felvet. Miért nem alkalmazzák ezt a precizitást és stratégiai hozzáértést Gázában? Miért találnak el bombák kórházakat és éheztetik az embereket az élelmiszerosztó sorban? Mintha a precizitás és a hozzáértés csak bizonyos célpontok esetében lenne szükséges. Amikor azonban a potenciális áldozatok palesztinok, úgy tűnik, hogy nem olyan fontos a precizitás.”
A koppenhágai Kristeligt Dagblad című független napilap viszont ellenkező oldalról magyarázza a történteket:
„Egy háborút azzal lehet igazolni, ha egy még nagyobb háborút akarunk megakadályozni. Pontosan ezzel a helyzettel néz szembe Izrael, és ezért hajtották végre ezt a támadást Irán nukleáris infrastruktúrája ellen. Az iszlamista rezsim el akarja törölni Izraelt. Irán a világ legnagyobb terrorizmustámogatója és mindenhol gyűlölik, az ajatollahok legjobb barátai pedig Oroszország és Észak-Korea. Ha egy ilyen rezsimet nem akadályoznak meg abban, hogy atomfegyverekhez jusson, akkor sokkal több országnak lesz problémája, mint csak Izraelnek. Józanul szólva, Izrael az egész régió és a világbéke érdekében is cselekedett.”
A tallinni Postimees című konzervatív napilap is Irán szövetségesére, Oroszországra tekint:
„A helyzet eszkalációjának mértéke Oroszországtól is függ. Egyrészt egy elhúzódó közel-keleti háború elterelné a nyugati figyelmet Ukrajnáról, Oroszország pedig profitálna a magasabb olajárakból. Másrészt az iráni rezsimet gyengítik az izraeli támadások, és ez azt jelenti, hogy a Kreml egyik legfontosabb szövetségesének a létéért kell harcolnia az Ukrajna elleni háborúban. Egy iráni rezsimváltás az 1979-es iszlám forradalomhoz hasonló nagyságrendű geopolitikai földrengést jelentene – csak feltehetően az ellenkező irányban.”
Az USA elutasítja Izrael Irán elleni katonai csapását, írja a londoni The Times című konzervatív napilap:
„Irán két fő urándúsító létesítménye olyan mélyen van eltemetve az ország hegyeiben, hogy az izraeli hadsereg számára nehéz lenne azokat megsemmisíteni. Ehhez Izraelnek amerikai támogatásra lenne szüksége. (…) De Netanjahu felhívásai ellenére Trump elutasította Izrael katonai csapásra vonatkozó követelését, és utasította közel-keleti megbízottját, Steve Witkoffot, hogy folytasson tárgyalásokat Iránnal. Miután elrendelte az amerikai közel-keleti nagykövetségek részleges evakuálását, Trump néhány órával az izraeli támadás előtt megerősítette elkötelezettségét a nukleáris program iránt. A Truth Social közösségi hálón az Irán elleni támadásra utalva Trump kifejezte vágyát a nukleáris kérdés diplomáciai megoldására, hangsúlyozva ezzel a Netanjahuval való szakítását. (…) Netanjahu, aki szűken ugyan, de túlélte a héten tartott szavazást, amely megbuktathatta volna kormányát, politikai okokból érezhette Szökségét a cselekvésnek.”
Újra visszavágtak az irániak, nyolc ember halt meg Izraelben, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Donald Trump szólt, hogy a háborúnak véget kellene vetni, de az izraeliek most már nem zárnak ki egy merényletkísérletet a legfőbb iráni vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah ellen sem.
Negyven órán át folyamatos támadás alatt tartotta Iránt péntekem és szombaton az izraeli légierő (IAF), amely körülbelül 150 célpontra mért csapást, több száz vadászrepülőgéppel van jelen a perzsa ország légterében – idézte a The Times of Israel Effie Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője bejelentését.
Szombat este az izraeliek Irán fővárosára, Teheránra koncentrálták a légicsapásaikat, Irán pedig újabb rajnyi ballisztikus rakétát indított el izraeli célpontok felé. Utóbbiak egyike egy kétemeletes házba csapódott Tamrában, ez négy emberrel végzett, később pedig a Tel-Avivtól délre fekvő Bat Jamban is életét vesztette négy ember egy iráni rakéta miatt.
[…] Ami Iránt illeti, Teheránon kívül még hat tartományban – a déli Hormozgán, a nyugati Kermánsáh és Loresztán, a középen fekvő Kúm, illetve az északnyugati Kelet-Azerbajdzsán és délnyugati Huzesztán – szólaltak meg a légvédelmi szirénák. Teherán mellett még Hormuzi-szoros partján fekvő kikötőváros Bandar-Abbász állt kitartó izraeli támadássorozat alatt. Teheránban csapást mértek a védelmi minisztérium épületére, az iráni fővárostól nem messze északnyugatra fekvő olajraktár, a Sahran egy videó tanúsága szerint hatalmas lángokkal kezdett égni egy izraeli találat után, de – erősítette meg az iráni olajügyi minisztérium – Teherántól délre kigyulladt egy másik olajraktár is.
Izrael arra hivatkozva támadta meg Iránt, hogy a perzsa ország nukleáris programja egzisztenciális fenyegetést jelent rá és a világra nézve is. A cél, hogy Iránnak soha ne lehessen atombombája, aminek a jegyében péntek hajnal óta az IAF több iráni nukleáris létesítményt is támadott Natanzban, Iszfahánban és Tabrizban és Fordóban is.
[…] Az egyelőre nem világos, hogy a háborúnak mikor lesz vége. Izrael nyolc hónapon át készült rá, a nukleáris létesítményekre mért légicsapások mellett pedig gyors egymásutánban likvidálja az iráni katonai vezetőket és atomkutatókat. Hivatalos teheráni bejelentések szerint szombaton belehalt a sérüléseibe Ali Samhani, a legfőbb vallási vezető egyik tekintélyes tanácsadója is. Izrael eddig egy sor iráni tábornokkal végzett már, Mohammad Begari vezerkari főnök mellett Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh, a Forradalmi Gárda légierejének a vezetője és Eszmail Kaani, a Forradalmi Gárda elit alakulata, a Kudsz parancsnoka is életét vesztette valamelyik légicsapásban.
[…] A politikai vallási vezetők megkíméléséről szóló kijelentéseken túl egyébként kétségbe lehet vonni azokat az izraeli állításokat is, amelyek szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya nem akarja megdönteni a teokratikus teheráni rezsimet. Maga a miniszterelnök már pénteken felkelésre szólította fel az irániakat, szombaton pedig az X-en így tett egy szélsőjobboldali miniszterhelyettes, Almog Cohen is.
Izraelben szinte teljesen megbénult az élet, az iskolák nem nyitnak ki, elhalasztják az érettségiket, Joáv Kis oktatási miniszter rendelete szerint pedig távoktatásra állnak át. Irodai munkavégzés nincs, kivéve néhány kritikusnak nyilvánított esetet, a tömegrendezvényeket – beleértve a tel-avivi Pride-felvonulást – betiltották, a strandokat zárva tartják az Irán elleni háború miatt. Lezárták a repülőtereket is, ami azt jelenti – hívta fel a figyelmet Smuel Zakai, a polgári légi közlekedési hatóság vezetője –, hogy Izraelbe vagy Izraelből akár hetekig nem lehet majd repülni, sőt a hazájukon kívül rekedt izraeliek sem térhetnek egyelőre vissza. A Tel-Aviv-i tőzsde a gazdasági folytonosság érdekében azonban ki fog nyitni – közölte Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter.
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
