A Budapest Pride történetében először önkormányzati rendezvényként kerül megrendezésre a felvonulás, miután Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn bejelentette: június 28-án a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen szervezi meg az eseményt –közölte a 24.hu. Ezzel Budapest új pályára állította a Pride ügyét, kikerülve a módosított gyülekezési törvény szigorításait, amelyeket kifejezetten az LMBTQ-közösségek rendezvényeinek ellehetetlenítésére fogadtak el idén tavasszal.
A bejelentés lényege, hogy a Budapesti Büszkeség – nem hivatalos nevén továbbra is Budapest Pride – nem gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, hanem önkormányzati rendezvény lesz. Ennek megfelelően a közterület-használati engedélyt maga a Főváros adja ki saját magának, és a rendőrség szerepe a közlekedésbiztonsági együttműködésre korlátozódik – erősítette meg a HVG-nek a Pride szóvivője, Hrubi Zita.
Ez a megoldás gyakorlatilag megkerüli azt a jogi helyzetet, amely a „gyermekvédelmi” hivatkozásokkal korlátozza a szexuális kisebbségek láthatóságát nyilvános eseményeken. A vélemények megosztottságának, és a téma politikai potenciáljának fényében ugyanakkor borítékolható, hogy a lépés nem marad politikai, vagy jogi következmények nélkül.
A márciusban módosított gyülekezési törvény alapján a hatóság megtilthat minden olyan gyűlést, amely – többek között – „a homoszexualitást népszerűsíti” vagy „a nemváltást jeleníti meg”, ha az ellentétesnek minősül a gyermekek erkölcsi fejlődéshez fűződő jogával. A törvény végrehajtása során az elmúlt hetekben a rendőrség két alkalommal is megtiltotta az Amnesty International, a TASZ, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság által bejelentett szivárványos felvonulást, azonban a Kúria mindkétszer hatályon kívül helyezte a döntést.
Ez a jogi párhuzam megmutatja: a hagyományos bejelentéses forma ma már rendkívül sérülékeny, ezért is jelentős lépés a főváros új megközelítése, amely az önkormányzati rendezvény jogintézményét használja eszközként.
A Fidesz fővárosi frakciója élesen reagált Karácsony lépésére. A Magyar Hang beszámolója szerint Szentkirályi Alexandra frakcióvezető a főpolgármester önkényéről beszélt, és jelezte: a Pride megszervezésének ügyét a Fővárosi Közgyűlés elé viszik. Véleménye szerint a fővárosi lakosok többsége elutasítja, hogy „felnőttek szexualitását a gyerekek elé vigyék”. Egyben kifogásolta azt is, hogy a Főváros – pénzügyi nehézségei ellenére – „egy újabb Pride-parádét” szervez, megjegyzésével azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a rendezvény költségei nem a fővárost terhelik.
A rendezvényen számos külföldi vendég is részt vesz majd: európai fővárosok polgármesterei, uniós tagállamok kormánytagjai és európai parlamenti képviselők is jelezték részvételüket.
Ez azonban fokozhatja a politikai konfliktust a kormány és a főváros között. A HVG jogi szakértője szerint nem kizárt, hogy a kormány próbát tesz majd az önkormányzati rendezvény jogszerűségének megtámadására, bár jelenleg a jogi tér félig ismeretlen – és éppen ezért mindkét oldal számára kockázatos.
A Budapest Pride kormányzati szintű betiltásának veszélye és a rendezvényszervezés újraértelmezése azt mutatja, hogy a fővárosi önkormányzat az egyik utolsó intézmény, amely aktívan és nyíltan képviselheti a hagyományostól eltérő szexualitású emberek közéleti képviseletét Magyarországon. A rendezvényszervezés jogi kereteinek kihasználása – a korábbi európai példák mintájára – egyfajta kreatív ellenállásként is értelmezhető. Ugyanakkor a jövőre nézve fontos kérdés, hogy a közgyűlési vita, illetve egy esetleges jogi támadás nyomán fenntartható-e az új konstrukció. A politikai és jogi játszmák ellenére, és a országot átlengő NER ellenesség felerősödésének fényében valószínűsíthető, hogy a Budapest Pride a korábbiaknál népszerűbb rendezvény lesz 2025-ben.
A Budapest Pride (Fotó: Wikidata.org)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
