Több mint kilenc hónap múlt el mindenszentek óta, amely arról marad ismert, hogy akkor szakadt le az újvidéki vasútállomás előtetője, amely következtében 16 ember vesztette életét, egy pedig súlyosan megsérült. Azóta folyik a huzavona akörül, kinek a lelkén száradnak az emberéletek.

A minap a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség tizenhárom személy ellen adott ki elfogatási parancsot. Korrupcióval gyanúsítják őket, meg még két embert. A gyanúsítottak között van két volt miniszter Tomislav Momirović és Goran Vesić is. Ez utóbbi fél nappal a letartóztatási meghagyás előtt lebetegedett és egy magánkórházban ápolják.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Őrizetben

A szerb-magyar vasutak újjáépítési munkálatai során elkövetett korrupcióval gyanúsítják őket. Arról a korszerűsített pályaszakaszról van szó, amely Belgrád és Budapest között vonul (majd, talán), és amelyet a szerb elnök büszkén gyorsvasútnak nevez. És amely még mindig nincs kész, mert olyan tempóban készül, mint a Luca széke. Több határidőt is adott már az elnök a vasút megnyitására, de egyiket sem sikerült teljesítenie a kínai fővállalkozónak. Egyben azonban sikeresen együttműködött a szerbiai kormány és a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Communication Construction Company (CCCC) meg több hazai alvállalkozó. Hirek szerint egyes munkákért kétszer vették fel a jövedelmet. Más hazai alvállalkozók viszont bizonyos munkálatokon 500 (olvasd ötszáz) százalékkal nagyobb jövedelmet biztosítottak a reális árnál.

Akadnak még ismert nevek az őrizetbe vettek között, de a magyar olvasónak nem sokat mondanának, ezért csak az általuk betöltött funkciókból említenék néhányat: az építészeti miniszter segédje, a Szerbiai Vasutak Infrastruktúrával megbízott igazgatója. A jelenlegi hatalom egyik bevált trükkje a megbízott tisztégviselő. Könnyű elmozdítani, nem lehet belőle ügyet fabrikálni. Tehát ezeket a személyeket azzal vádolják, hogy több mint 100 millió, egészen pontosan 115.558.520 amerikai dollárral károsították meg az ország költségvetését. Olvasd, ennyit nyúltak le, vágtak zsebre, loptak el. Persze mindez csupán gyanúsítás, amit be kell bizonyítani.

Vergődés

Napok, lassan hetek óta azon vergődik a szerbiai újságíró társadalom egy része, meg persze az általa tájékoztatott közönség: őszintén végzi-e munkáját az ügyészség vagy csak parancsnak engedelmeskedik. Vajon számíthatunk-e tisztességes bírósági eljárásra, vagy ismét átejtenek bennünket. Maga a tény, a vergődés ténye arra utal, hogy nagyon mély társadalmi válság részesei vagyunk.

Amikor már senki nem hisz senkinek, sőt lassan már magának sem. A kétely emészti a lelkeket és senki sem biztos benne, az uralkodó újabb fondorlatos cselszövésének vagyunk-e áldozatai, vagy beindult az igazságszolgáltató hatalom lelkiismerete és reménykedhetünk abban, hogy sínre kerülnek a dolgok, beindulnak a hatalmi funkciók, úgy, ahogyan ezt az alkotmány meg a törvények előirányozzák.

Írtam az imént, az újságíró társadalom egy része és az olvasóik, hallgatóik, nézőik vergődnek, holott nem ezt kellene tenni. Csak tisztességesen tájékoztatni. Bőven, minél bővebben. És őszintén, az igazat írva. Azt az igazat, ami kiderül. Majd az is kiderül egykor, vajon ez-e az igazság. A vádakat nem lehet csak úgy elvetni. Lehet általános kegyelmet, amnesztiát hirdetni, de ezt a történetet már láttuk. A kegyelmezés egyrészt az igazságszolgáltatásba való beavatkozás, másrészt lehetőséget ad a méltányosság és az igazságosság érvényesítésére a jogalkalmazásban. De semmiképpen sem politikai eszköz, az egyik politikai irányzat megmentője. Még akkor sem, ha ez a politika a hatalom része, vagy fő gyakorlója. Legalábbis ezt mondja az erkölcs, ami viszont mint tudjuk, nem jogi kategória. De emberi, és itt visszajutunk a vergődés folyamatához. Amikor erőt meghaladó nehézségekkel viaskodva keressük az igazat. Amelyet két diametrálisan ellentétes formában próbálnak lenyeletni velünk. Az egyik, mint már szó volt róla, hogy az ügyészség elkezdte végezni feladatát és számíthatunk a jog uralmának diadalára, a másik, hogy az ügyész – külföldi nyomásra – ártatlan emberek ellen emelt vádat. Kivárjuk a végét. Amely vagy ilyen lesz, vagy olyan. Ez fogja bizonyítani, hogy érik-e ez a társadalom, vagy csak vergődik.

Nacionalizmus

Időközben, nyilván figyelemelterelés szándékával is, Szerbiában nagy ügyet csináltak a Vihar fedőnevet viselő horvát hadművelet 30. évfordulójából. Azon szándék nélkül, hogy megítéljük, kinek volt igaza, harminc évvel ezelőtt, le kell szögezni, hogy mind a szerb mind a horvát oldalon az akkori politika visszatéréséről beszélhetünk. De maradjunk itthon. Ahol az itteni politikusok a boszniai testvérekkel karöltve – úgy látszik most már semmit sem tudnak véghez vinni a Boszniai Szerb Köztársaság nélkül – tehát az itteniek meg a szomszédságban élők ismét a nemzeti türelmetlenség témájára irányították a figyelmet. Azokról a politikusokról van szó, akik akkor a Karlobag-Karlovac-Virovitica vonalon rajzolgatták a határvonalat. Nyilván arra számítva, most, hogy ha egyszer ment, menni kell annak most is. Mármint, hogy a nacionalizmus homogenizáló hatása örök érvényű itt a Balkánon, csak fel kell robbantani a puskaporos hordót. Vagy, ahogy Winston Churchill szokta volt mondani:

„A Balkán több történelmet gyárt, mint amit el képes fogyasztani.”

Ezúttal nem jött be az egykori brit kormányfő aranymondása. Eddig legalábbis. Az államfő szándéka világos: ha külső és belső ellenség is fenyeget, semmi helye a széthúzásnak, a belső vitáknak, össze kell fogni és hazaszeretően megállapodni abban, most az országot kell megvédeni. Kitől? Hát azoktól, akik miatt azt javasolta az itteni polgároknak, mostanában ne utazzanak Horvátországba. Csak azt felejtette el, hogy a szerb emberek ezrei főznek, felszolgálnak, mosogatnak, takarítanak a horvát szállodákban. Több tízezren pedig az Adrián nyaralnak. Annak is a horvát felén.

Ezek után csak az a kérdés: mit csinálunk őszre? Amikor visszatérnek a turisták, nem csak Horvátországból. Meg a diákok az egyetemekre. Ha még lesz ősz…

Öreg Dezső

Aleksandar Vučić és Orbán Viktor 2021-ben közösen tette le Horgoson a Szabadka-Szeged vasútvonal felújításának alapkövét (Fotó: Pannon RTV)

____________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!