A zentai városi szeméttelep hónapok óta izzik és füstöl, miközben az illetékesek hallgatnak. A polgárok mérgező anyagokat lélegeznek be és senki sem tesz konkrét lépéseket – írja Goran Jovanović, Szerbia Népi Mozgalmának képviselője.
A községi képviselő-testület ellenzéki politikusa szerint „ez nem »kis probléma« – ez mindannyiunk egészségéről szól. Azonnali intézkedést és ennek az ökológiai problémának a tartós megoldását követeljük. Zenta tiszta levegőt érdemel!”
Július végén már foglalkoztunk ezzel a témával: akkor Slavnić Ákos, a helyi Kommunális-lakásgazdálkodási Közvállalat igazgatója azt a választ adta a Slobodna reč szerkesztőjének megkeresésére, hogy
„a szemétlerakó nem magától gyullad meg, hanem azok miatt, akik állandóan tüzet gyújtanak. A szemétlerakó nemcsak a felszínen ég, hanem mélyen a föld alatt, 3–4 méteres mélységig. A tűzoltók velünk együtt hetek óta oltják a tüzet, azonban a föld alatti égés miatt 100 százalékban nem lehet eloltani. Sok eszközt mozgósítottunk és sok anyagi forrást felhasználtunk, hogy buldózerekkel izoláljuk a tüzet (védőzónát hoztunk létre), de teljesen eloltani nem tudjuk – és nemcsak mi nem tudjuk, hanem minden szeméttelepnél ugyanilyen probléma jelentkezik tűzesetek után. Bármennyire is igyekszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy valaki rossz szándékból tüzet gyújtson. Amikor a szeméttelep meggyullad, akkor mélyen a föld alatt is ég, mivel tele van hulladékkal – ez az oka annak, hogy a tüzet hosszú ideig nem lehet eloltani.”
Az igazgató kijelentésére Szórád Endre, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium nyugalmazott kémia tanára reagált:
„Nem vitatom, hogy sok esetben a tűz szándékos gyújtogatás következménye, de az öngyulladás létezése is valós és komoly veszély. Ezért fontos a hulladék megfelelő szellőztetése és rétegelése, különösen a nagy melegben, hogy megelőzzük a tüzek kialakulását. A szeméttelepen nagy hőségben előfordulhat öngyulladás. Az öngyulladás olyan égés, amelyben egy anyag elegendő hőt termel önmagában, rendszerint egy lassú oxidációs folyamattal, hogy külső, magas-hőmérsékletű energiaforrás nélkül meggyulladjon. Ez akkor történik, amikor a hulladékban lévő szerves anyagok mikrobiális lebontása közben keletkező hő felhalmozódik, és a halmokban a hőmérséklet annyira megemelkedik, hogy tűz keletkezik. Ez a természetes folyamat a kémia törvényein alapul, bár elsőre hihetetlennek tűnhet. Sőt egy darab üveg is okozhat tüzet nagy melegben, ha optikai tulajdonságai megfelelők, és úgy viselkedik, mint egy gyűjtőlencse. Ez nem csak elmélet: valós veszély, amit már több alkalommal dokumentáltak. Hogyan történhet? Ha az üvegdarab domború (például palackgömb, vastagított él, ívelt tükörhatás), akkor fókuszálhatja a napsugarakat egy adott pontra. Ha a fókuszpontba gyúlékony anyag (például száraz fű, papír, száraz avar, textil, műanyag stb.) kerül, ott felmelegedhet annyira, hogy begyulladjon. Ezért is fontos a szakszerű hulladékkezelés és az, hogy ne hagyjunk üveget tűző napon fűben, erdőben, mezőn de még a szeméttelepen sem. Egy kis odafigyeléssel nagy bajokat előzhetünk meg – hiszen mindig könnyebb megelőzni a tüzet, mint eloltani.”
Válaszából egyértelműen kiderül, hogy egész évben, de különösen nagy melegben a hulladék megfelelő szellőztetése és rétegelése lenne a megoldás.
________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
