Az iszlám vallású gyerekek alkotják a legnagyobb vallási csoportot Bécs általános és középiskoláiban – derül ki a városvezetés múlt tanévre vonatkozó adataiból. Ez ismét megnyitotta a vitát az integrációról, a közös értékekről és az iskolák szerepéről a multikulturális társadalomban – írja a Der Standard.
A bécsi oktatási tanácsos, Bettina Emerling hivatalának adatai szerint a körülbelül 112 600 diákot oktató intézményekben – beleértve az általános és középiskolákat, a szakközépiskolákat és a sajátos nevelési igényű gyerekek iskoláit – a tanulók 41,2 százaléka vallja magát muszlimnak – közli az Index.hr. Ez növekedést jelent az előző évi 39,4 százalékhoz képest.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A keresztények aránya jelenleg 34,5 százalék, ezen belül 17,5 százalék római katolikus, 14,5 százalék ortodox. Körülbelül 23 százalékuk vallástalan, míg a kisebbségi csoportok között találunk buddhistákat (0,2 százalék), zsidókat (0,1 százalék) és más vallásúakat (0,9 százalék).
Emerling üdvözölte Bécs vallási és kulturális sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a város ösztönzi a közösségek közötti párbeszédet. Ugyanakkor figyelmeztetett azokra a kutatási eredményekre, amelyek szerint a bécsi muszlim fiatalok átlagosan vallásosabbak, és hajlamosabbak diszkriminatív nézetek megfogalmazására.
„Bécsben senkinek sem szabadna az életmódját olyan fundamentalista vallási szövegértelmezésre alapoznia, amely ellenséges a nőkkel, kisebbségekkel, az állammal vagy a demokráciával szemben” – mondta Emerling az osztrák APA hírügynökségnek, a Der Standard tudósítása szerint.
„Antiszemitizmus és diszkriminatív nézetek gyakoribbak a muszlim fiatalok körében”
Hozzátette, hogy az antiszemitizmus, az LGBTIQ-közösséggel szembeni ellenszenv és a nemek közti egyenlőség elutasítása gyakoribb a muszlim fiataloknál.
E kihívásokra válaszul Emerling egy új, kötelező tantárgy – „Élet a demokráciában” – bevezetését javasolja, amelyet már általános iskolában tanítani kellene. Célja, hogy minden gyerek – vallástól és származástól függetlenül – együtt tanuljon az emberi méltóságról, a demokratikus értékekről és a kölcsönös tiszteletről.
Szerinte a korai iskoláskor a legfontosabb időszak a sokszínűségről, az inklúzióról és a kölcsönös tiszteletről való tudás elsajátítására.
A tantárgy körüli vita egy tágabb feszültséget tükröz Ausztriában és más európai országokban: miként lehet összeegyeztetni a vallásszabadságot a fiatalok felkészítésével az egyre sokszínűbb, multikulturális demokratikus társadalmakban való életre.
Ausztriában régóta a vallások szerinti hitoktatás modellje van érvényben, de egyre több politikus sürget olyan tantárgyakat, ahol minden gyerek együtt tanulhatna a demokráciáról és a társadalmi értékekről.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
